A szabadság szobra Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ismét látogatható a New York-i Szabadság-szobor koronája. 1956 novemberében az Újvilág jelképe különös magyar figyelmet is kapott.

Két és fél éven át, egészen 2022. október 11-éig a Liberty Islanden álló Szabadság-szobor (Statue of Liberty) legfelső része, a korona nem volt nyitva a közönség előtt. A világ egyik leghíresebb, a szabadság szimbólumának tartott alkotását 2019. március közepén zárták be a Covid terjedésének idején. A járvány visszaszorulásával fokozatosan tették elérhetővé a New York-i szoboróriás egyes részeit, a talapzatot, a kilátótereket, de a női fej fölött húzódó, kilátóként is működő koronába sokáig nem lehetett feljutni.

Fokozatosan nyitották újra (A szerző felvételei)

162 lépcsőfok

Bár az emlékművet kezelő National Park Service, a nemzeti park szolgálatának vezetői csendes nyitásban reménykedtek a szobor felavatásának 136. évfordulója tiszteletére, október 28-ára, nagy nyomás nehezedett rájuk, hogy a tervezett időpontnál előbb adják át a kilátót a látogatóknak. Korábban a szövetségi és helyi járványügyi korlátozások feloldására kellett várniuk, majd pedig újra fel kellett venni és betanítani az alkalmazottakat, idegenvezetőket, hogy biztonságosan és színvonalasan tudják fogadni az érdeklődőket.

Hosszú a koronáig vezető út…

Nem is olyan egyszerű feladat eljutni a csúcsig. Már a szobor aljának eléréséhez is némi megpróbáltatásra van szükség, mert az alkotás egy 46 méter magas homokkőből készült talapzaton áll. Körülbelül tíz emeletet, 215 lépcsőfokot kell megmászni hozzá. Igaz, ide még lifttel is fel lehet jutni. A teraszra kilépve bámulatos a panoráma a manhattani felhőkarcolókra. De az újabb túra csak ezután kezdődik azoknak, akik a szobor homloka fölé, a koronához igyekeznek. Ide 162 lépcsőfok vezet fel, a szoborba épített acélvázas tartókon álló csigalépcsőn. Az előre megváltott jegyekkel időpontra kell érkezni a bejáratához, mert a szűk lépcsőn egyszerre csak néhány embert engednek fel.

Kilátás a koronából

A korona belseje is szűkös, harminc embernél több nem is tud kinézni az üveggel fedett réseken. (Régebben még nem védte üveg a látogatókat.) Jobbra pillantva láthatjuk a női szobor ruházattal fedett, kinyújtott jobb felső karját. Jobb kezében, a szabadság égő fáklyáját tartja. Balra előre, lefelé tekintve, ha jól kinyújtózunk, megpillanthatjuk bal kezében a Függetlenségi Nyilatkozatot. Velünk szemben pedig Alsó-Manhattan felhőkarcolói magasodnak. Maga a szobor az alapzatától a fejtetőig körülbelül 34, a fáklya lángjáig 46 méter. A fej szélessége, melyben a korona is található, pontosan 3 méter.

A kis, parkosított szigeten 2019-ben adták át az új múzeumot – a talapzatban lévő régit váltotta fel –, melynek legfőbb látványossága a rézből és aranyból készület eredeti, 360 kilogrammot nyomó fáklya, mely 1886 és 1984 között volt a szobor része. (1916-ig egy létrán még a fáklyát tartó karba is fel lehetett mászni.) Mivel kívülről megkopott, belülről korrodálódott, és egyben veszélyessé vált, eltávolították, és a ma is látható másolatát helyezték a helyére.

Tíz év csúszás, Pulitzer József szervezőkészsége

A kiállítás fotókon, tablókon meséli el az acélvázas, rézből készült, 204 tonnás szobor történetét, mely eredetileg A Szabadság beragyogja a világot nevet viselte. Franciaország az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 1776. július 4-ei elfogadásának 100. évfordulójára akarta vele megajándékozni az Egyesült Államokat. Megmintázásával Frédéric-Auguste Bartholdi szobrászt bízták meg, a szerkezeti gondokat pedig Gustave Eiffel oldotta meg munkatársával, egy középen oszloppal ellátott belső vasállványzat tervezésével, mely a rézszobrot megtartja. De az 1876-os évfordulóra a franciák csak a fáklyát tartó jobb kezet tudták elküldeni a tengerentúlra, a philadelphiai világkiállításra… Végül az adomány 1885 júniusára érkezett meg, 350 darabban. Összeállítása négy hónapot vett igénybe.

Franciaországban készült az adomány, az Egyesült Államokba 350 darabban érkezett meg

Franciaország csak a szobrot ígérte, a talapzatot az amerikaiaknak kellett megfinanszírozni és elkészíteni. Mivel a helyi politikusok megtagadták a pénzügyi támogatást, a Magyarországról elszármazott Pulitzer József, a népszerű The World című napilap tulajdonosa indított lapjában gyűjtést a megépítéséhez szükséges összeg előteremtéséhez. Megígérte, hogy lapjában közzéteszi az adományozók nevét, a legkisebb összeggel hozzájárulókét is. A kampány sikerrel járt, és 1885 augusztusában le is tehették a talapzat alapkövét, mely nyolc hónap alatt meg is valósult. (Pulitzer Józsefről bővebben itt írtunk.) A monumentális szobrot a Hudson folyó torkolatánál, Manhattan alatt, a New Jersey közelében álló kis szigeten, Bedloe-n állították fel, melyet 1956-ben neveztek át Liberty Islandnek.

Egyesült Államok – A legnépszerűbb tengerentúli magyar úti cél

Az internetes utasbiztosítási keresésekből kiderül, hogy a magyarok körében 2022 első őszi hónapjában is az Egyesült Államok volt a legnépszerűbb nem európai úti cél – olvashattuk a Bank360 oldalán. Ha pedig felkeressük New Yorkot, a Szabadság-szobor „must see”, azaz kötelező látnivaló.

Így haladnak a kompok (Forrás: https://www.cityexperiences.com/new-york/city-cruises/statue/)

Ha szeretnénk eljutni a Liberty Islandre, és testközelből látni a monumentális művet, feltétlenül előre váltsunk jegyet, időpontfoglalással, a Statue City Cruise valamelyik kompjáratára, mely vagy Manhattan déli csücskéből, a Battery Parkból, vagy New Jerseyből, a Liberty State Parkból indul. (Csak e társaságnak van joga utasokat szállítani a szigetre.) A jegy az utazás költségeit tartalmazza, elvileg a szobor és a múzeum, valamint a szigeten tartózkodás díjmentes. Csak a korona meglátogatásához kell külön belépőt váltanunk, szintén időpontfoglalással. (A jegyárak itt lehet tájékozódni.) Válasszunk reggeli időpontot, hogy mindenre elegendő időnk jusson.

Ellis Island, kapu Amerikába

Már csak azért is válasszunk korai indulást, mert a hajó kiköt a közeli kis szigeten, Ellis Islanden is (a jegyár tartalmazza). A Liberty Island után feltétlenül látogassunk el ide is, ahol 1892 és 1954 között az amerikai bevándorlási ellenőrző állomás működött. Több mint 12 millió emigráns fordult itt meg, a világ minden tájáról, de elsősorban Európából. Később világhírűvé vált emberek első állomása volt e parányi sziget: Johnny Weismüller, Isaac Asimov, Frank Capra, Cary Grant, Bob Hope, Lugosi Béla is ide érkezett először. Hollywoodi dokumentum-, tévé- és sikerfilmek tucatjaiban elevenedett meg Ellis Island.

A bevándorlók 1886-tól a hajóról elsőként a monumentális Szabadság-szobrot pillanthatták meg, így az hamar az Újvilág és a szabadság szimbólumává vált. Ma százmilliónál is több amerikai polgár tudja visszavezetni felmenőit azokra az emigránsokra, akik megfordultak a szigeten. A hivatal épülete a bezárása után évtizedeken át omladozott, majd megkezdődött a hosszú évekig tartó felújítása. 1990-ben nyitották meg múzeumként.

A regisztrációs terem: 12 millió bevándorló számára kezdődött itt az amerikai élet

Láthatjuk itt a hatalmas regisztrációs termet, ahol az embereket kikérdezték, honnan érkeztek, mihez értenek, mihez kezdenének. Kisebb szobákban egészségi állapotukat is felmérték. (Különböző okok miatt az érkezők körülbelül két százalékától tagadták meg a belépést az Egyesült Államok területére.) A múzeumban látványos tablók, tárgyak – öltözetek, bőröndök, fényképek – segítségével kaphatunk őszinte képet a múltról. Számítógépen egy adatbázisból akár az ősökre is rá lehet keresni.

1956 – Magyar zászló a szobor tetején

A New York-i Szabadság-szobor tetején egyszer egy hét méter hosszú, három méter magas magyar zászló is lobogott. 1956. november 18-án, vasárnap reggel magyar emigránsok tűzték ki, tiltakozásul, hogy a szovjet hadsereg elfojtotta a magyar forradalmat. Eltávolították a lakatot a fáklyához vezető szűk csigalépcső ajtajáról, s így jutottak el a fáklyáig. Eközben a szobor talapzatánál is kibontottak egy szövetet, rajta a „Stop genocide, save Hungary” (Állítsátok meg a népirtást, mentsétek meg Magyarországot!) felirattal. A szervezők az eseményről tájékoztatták az újságírókat, a tévétársaságokat, majd kattogtak a fényképezőgépek, s filmen is rögzítették az eseményt. Azon a vasárnap reggelen fél órán át volt látható a szabadságot jelképező szobron a magyar zászló, amíg a helyszínre érkező őrök be nem vonták a lobogót, a feliratot pedig eltávolították. Az Egyesült Államokban nagy visszhangot váltott ki az esemény, tudósítottak róla híradásaikban a televíziós csatornák, másnap a The New York Times a címlapján, fénykép kíséretében számolt be róla, s a nagy nemzetközi hírügynökségek számára is fontos és érdekes hírnek számított.

Bővebben itt érhető el a Wikipédia erről szóló szócikke.

---