Adriai kalandozások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha valaki azt mondja, az Adrián már nem érheti meglepetés, mert mindent bevitorlázott, azt kérdezzük meg, járt-e már Kaprije szigetén és a Kornati Nemzeti Parkban, horgonyzott-e éjszakára a kopár Vrulje-öbölben, és megmászta-e a Mana-sziget filmdíszleteit. Ha bármelyik kérdésre nemmel válaszolt, lehet, hogy mégis érdemes próbát tennie – például idén nyáron! Yacht Life magazin Magyar és angol nyelven negyedévenként megjelenő luxus jacht- és életmódmagazin. Kapható a nagyobb újságárusoknál vagy előfizethető. 2009. nyári számunk tartalmából: Tofinou 12, Riva 92 Duchessa, Baia Italia…

Ha valaki azt mondja, az Adrián már nem érheti meglepetés, mert mindent bevitorlázott, azt kérdezzük meg, járt-e már Kaprije szigetén és a Kornati Nemzeti Parkban, horgonyzott-e éjszakára a kopár Vrulje-öbölben, és megmászta-e a Mana-sziget filmdíszleteit. Ha bármelyik kérdésre nemmel válaszolt, lehet, hogy mégis érdemes próbát tennie – például idén nyáron!

Yacht Life magazin
Magyar és angol nyelven negyedévenként megjelenő luxus jacht- és életmódmagazin. Kapható a nagyobb újságárusoknál vagy előfizethető.

2009. nyári számunk tartalmából:
Tofinou 12, Riva 92 Duchessa, Baia Italia 70, Frauscher Hybrid, Corum Admiral’s Cup Competition, Hannibál a havon, Hölgyborászok, Szivartipológia, A nagy whiskycsaládok.

Történelmi városok, kopár szirtek, meredek sziklafalak, tengervíz, kék ég, finom ételek és italok, barátságos helybéliek – kell ennél több? Vitorlással ráadásul a tengerparti városokat a legszebb oldalukról közelíthetjük meg, nem kell parkolóhelyet vadásznunk a szűk utcácskákban, az óránkat néznünk, hogy lekéssük-e a kompot. Nem utolsósorban pedig olyan helyeket is megismerhetünk, amit másképp soha nem látnánk, márpedig azért kár volna.

Induljunk el például Split környékéről! Érkezhetünk autóval autópályán vagy repülővel a Split-Kaštela nemzetközi repülőtérre is. Kihajózás előtt vételezhetünk helyi olajbogyót, cseresznyét vagy éppen szőlőt, és megcsodálhatjuk Split vagy Kaštela nevezetességeit.

Első utunk vezessen Šolta szigetére, ami rengeteg apró, fürdőzésre tökéletesen alkalmas öböllel rendelkezik! Elvégre tengeri nyaralásra érkeztünk, nem? A sziget nevének eredetéről több feltételezés is napvilágot látott: van, aki szerint éretlen fügét jelent
– a mai végleges név viszont a velencei uralom idején alakult ki. A települések többsége a sziget északi oldalán, valamint a szigetet hosszában átszelő út mentén található – a hatalmas sziklák miatt a déli partvidéken nincsenek lakott falvak. A sziget központjának az említett út mentén, az egyetlen fontos kereszteződésnél fekvő Grohote falucska tekinthető, a legkedveltebb három település pedig a családi strandolásra alkalmas Necujam, a tipikus halászfalu, Stomorska, és a partyjairól híres, ezért a fiatalok körében kedvelt Maslinica. Ez utóbbi nevét a sziget olajfáiról kapta (csak érdekesség, hogy a horvát tengerparton egy 18. század végi adat szerint mintegy 27 millió olajfa volt). Tipp: Isztriától Dél-Dalmáciáig, de főként Šolta szigeten bárhol is járjunk, mindenütt megkóstolhatók az olívaolajban „konzervált” finomabbnál finomabb helyi sajtok.

Tovább hajózva vegyük utunkat Prviæ szigete felé! A sziget már a kora középkortól lakott, nevét pedig valószínűleg a szárazföldhöz közeli elhelyezkedése miatt kapta, hiszen „első szigetet” jelent. Prviæ újabb tökéletes helyszín a csendes és nyugodt pihenéshez.

Ha még csendesebb helyet keresünk, nem kerülhetjük ki a šibeniki szigetvilág középső részén található Kaprijét, ami nevét a mediterrán kapri cserjéről kapta (ennek virágbimbója a kedvelt fűszer). A sziget öblei és természetes kikötői különleges élményt tartogatnak a vitorlázóknak és kirándulóknak egyaránt. A csend titka pedig, hogy a szigeten nincs autó – a néhány család leszármazottjaiból álló őslakosok talicskával járnak.

A mindenható legjobb kedvében teremtetett és a horvát turisztikai plakátokon gyakorta viszontlátott Kornati Nemzeti Park szigeteit megcélozva feltétlenül kössünk ki Piskera szigeténél, ami a Nemzeti Parkot alkotó szigetcsoport második legnagyobb szigete. A szigeten egykoron 50 házból álló római település volt, mára azonban csak ezeknek a házaknak, valamint egy kéttornyos erődítménynek a romjai maradtak meg.

A Kornati Nemzeti Park Horvátország egyik legszebb és legnépszerűbb nemzeti parkja, amely nevét a szigetcsoport legnagyobb szigetéről kapta, és amelyet az 1980-as évek elején nyilvánítottak természetvédelmi területté. A szigetvilág 220 km2-es területén közel 150 fehér, kopár, sziklás sziget található, amelyek felülről úgy néznek ki, mintha egy bálnaraj szabadult volna az Adriára.

Ha filmhősöknek szeretnénk magunkat érezni, álljunk meg a varázslatos Mana sziget nem mindennapos szikláinál, és tekintsük meg a manapság leginkább csak Kalóztanyának becézett, görög mintára épített halászfalu romjait, amit 1959-ben a Dühöngő tenger (As the Sea Rages) című nyugatnémet film forgatásához építettek. Kalózok soha nem laktak itt, ez azonban semmit sem von le a hely romantikus hangulatából. Ha nem így éreznénk, vigasztalódásképp csobbanjunk egyet a sziget két gyönyörű, kristálytiszta vizű strandjának egyikén!

Külön érdekesség, hogy az egész Kornati Nemzeti Park Murter városának lakóié, akik eredetileg azért vették meg a szigetcsoportot, hogy itt legeltessék a birkáikat és kecskéiket. Az egykor dús vegetációjú szigetek mai kopár látványát e háziállatoknak és pásztoraiknak köszönhetjük. Nemzeti Parkká pedig azért nyilvánították a szigetcsoportot, hogy megóvják a természeti adottságokat és megkíméljék a területet az építkezésektől. Éjszakára lehorgonyozhatunk a Vrulje-öbölben is, ahol – ha történetesen nincs kedvünk saját magunkak főzni – a nem túl méretes móló mellett az apró halászfalucskában két vendéglő kínálatát is végigkóstolhatjuk.

Murter szigetén a már említett Murter városa a legnagyobb település, ami az idők során túlnőtte saját határait és mára már teljesen lenyúlik a tengerig. A halászok, olajtermesztők és hajóépítők világa a sibeniki terület legnagyobb lakott, egyben a parthoz legközelebb fekvő szigete. Van kedvünk körülnézni a szigeten? Az 1474-ben alapított Tisno apró városát 30 méter széles tengerszoros választja ketté, e felett pedig nyitható vashíd köti össze. A sziget északkeleti részén található Jezera lakói hagyományosan halászattal, olajbogyó-termesztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak, így itt nagy biztonsággal végigkóstolhatjuk a környék híresen jó halspecialitásait.

A makarskai tengerparton hajózva látogassuk meg Drevniket, ahol homokos strand és fenyők árnyéka várja a pihenni vágyókat, valamint borospincék és éttermek – halból és a tenger gyümölcseiből készült ételkülönlegességekel – az éhes és szomjas vándorokat.

Kiindulási pontunkhoz visszafelé hajózva Braè szigeténél ne hagyjuk ki Milna kikötőjét, ami Supetartól mindössze 20 km-re délnyugatra fekszik! A sziget legbiztonságosabb és legjobb kikötőjében 200 jachtot tudnak fogadni. Maga a helység a 16. században alakult ki, amikor egy nemesi család ezt a területet választotta, hogy itt várat és templomocskát építsen. A 17. században Milna volt a sziget székhelye, ezért itt vannak a Braè szigeten található festmények és építmények legszebb példányai. Milnában igazán összhangban találjuk az építészetet és a mediterrán hangulatot: ódon utcácskáira, templomaira, mediterrán stílusú kertjeire szép rálátás nyílik a település feletti magaslatokról.

Kaštela kikötőjében pedig elcsodálkozhatunk, hogy milyen gyorsan eltelt ez a nyaralás is, és már tervezhetjük is a következőt – persze ismét egy jacht fedélzetén.

Szöveg és fotó: Yacht Life


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.