Áldozatkutatás végre Magyarországon is

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szinte nincs ma Magyarországon olyan család, amelynek legalább egy tagja ne vált volna a közelmúltban bűncselekmény sértettjévé. Amikor valaki áldozattá válik, amúgy is nehéz helyzetében sokszor nem is tudja, hogy a rendőrökön kívül hova, kihez forduljon konkrét segítségért, szükség esetén kitől kaphatna jogi, pszichés vagy anyagi támogatást. Sokan nemcsak a bűncselekmények miatt sérülnek, hanem azért is, mert a hatósági eljárások során nem kapnak megfelelő információkat az ügy menetéről és az esetleg igénybe vehető támogatás lehetőségéről. Ezért vannak, akik inkább nem is jelentik sérelmüket a rendőrségen, hogy elkerüljék a további kellemetlenségeket.

– Mindez azonban javítható lenne, ha a lakosok a kutatók segítségével meg tudnák fogalmazni a főbb elvárásaikat, félelmeiket, és elmondanák korábbi rossz és jó tapasztalataikat – vélik a szakértők. Ezért az OKRI (Országos Kriminológiai Intézet) egy egyedülálló fórumsorozattal és internetes kérdőívvel próbálja felmérni hazánk helyzetét az áldozattá válás témakörében. – Európában számos helyen, például Nagy-Britanniában, Hollandiában vizsgálatok keretében is foglalkoznak egy-egy bűncselekmény sértettjeivel. Kutatásokat végeznek arra nézve is, hogy ki és miért válhat áldozattá, mit lehet tenni ennek elkerüléséért – magyarázza dr. Barabás Tünde, a kutatás vezetője. Míg például Nagy-Britanniában rendszeresen felmérik, hogy miért, milyen körülmények között, hogyan válnak áldozattá a sértettek, addig hazánkban alig létezik ilyen kutatás. Ezt a hiátust tölti ki a most induló kezdeményezése. Kriminológusok és szociológusok – önkormányzati vezetők és rendőrök bevonásával – egyedülálló áldozatkutatása kezdődik Magyarországon az Európai Unió Criminal Justice programjának támogatásával.

A hazai kriminálstatisztika szerint a múlt évben közel 450 000 bűncselekményt követtek el, ám azoknak csak 250 000 áldozatáról van információ, a többiekről nem tudni. Ahogyan az a néhány hazai és a nemzetközi kutatásból is kiderül, emellett jelentős azoknak a sértetteknek a száma, akik különböző okok miatt egyáltalán nem is jelentik az ellenük elkövetett bűncselekményt a hatóságoknak, vagyis eleve nem tudunk róluk semmit. Ez elsősorban a viszonylag kisebb súlyú bűncselekmények esetében jellemző, de előfordulhat olyan súlyos ügyekben is, ahol különösen kiszolgáltatott a sértett, és nem meri jelenteni az ügyet, vagy fel sem fogja, hogy bűncselekmény áldozata. Az áldozat leggyakrabban 40–45 éves férfi, aki ellen vagyon elleni bűncselekményt követnek el. A sértettekről az alapadatokat lehet tudni, korösszetétel alapján a gyermekek és fiatalkorúak 2–3 százalékát teszik ki az összes sértettnek. 2010-ben ez az arány a gyermekkorúak esetében 2,6 százalék, fiatalkorúak esetében 3,6 százalék volt az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Statisztika adatai szerint. Van áldozat nélküli bűncselekmény is, például a kábítószerrel való visszaélés és ha egy család válik áldozattá, az a statisztikában egyetlen áldozatként jelenik meg.

Tamás Adrienn a kutatásban részt vevő pszichológus úgy véli: a naiv, túl hiszékeny, óvatlan, a környezetére nem annyira figyelő emberek nagyobb eséllyel válnak áldozattá. – A viktimológia a pszichológián belül önálló kutatási terület. Vannak olyan tulajdonságcsoportok és olyan lelki háttér, amik alapján megállapítható, hogy az illető hajlamos-e az áldozattá válásra. Az elkövetőket nonverbális jelek is segíthetik. A bűncselekmények típusai szerint más-más áldozatok a gyakoriak, akár kor, akár nem tekintetében. Az utcai rablások esetében például nem a gyerekstátusz a mérvadó, hanem inkább az illető fizikuma és hogy feltételezhetően rendelkezik-e könnyen ellopható értéktárgyakkal. Erre vonatkozóan előfeltevéseket például a ruházat alapján szoktak tenni az elkövetők. Közös pont minden esetben a kiszolgáltatottság. Mindegy, milyen jellegű bűncselekményről van szó, ha az illető nem tud továbblépni, érdemes pszichológus segítségét kérni, illetve áldozatvédelmi szervezethez fordulni.

A vizsgálati módszer kettős: egy fővárosi kerületben és két vidéki városban lakossági fórum keretében kérdezik meg az ott élőket az áldozattá válás kérdéseiről, valamint nyár végéig bárki kitöltheti az OKRI honlapján lévő kérdőívet. Egy budapesti kerületben, a csaknem 150 ezer lakosú Óbuda–Békásmegyeren, egy megyei jogú városban, a közel 102 ezres Székesfehérváron és a 18 ezer lélekszámú Mezőtúron kérdezik meg a helybélieket. Vizsgálati szempontjaik között szerepelt, hogy eltérő nagyságú és jellegű településeken áldozattá váltakat kérdezzenek meg, mert a település sajátosságai is befolyásolhatják az áldozattá válás jellemzőit. Így választották ki a III. kerületet, ahol már korábban is végeztek bűnmegelőzéssel kapcsolatos kutatásokat, valamint jellemzői és fogadókészsége alapján Székesfehérvárt és Mezőtúrt. – Az a hipotézisünk, hogy nagyobb az áldozattá válás a valóságban, mint amennyi a statisztikákban szerepel. A sértettek kb. 20 százaléka nem jelenti, ha ilyen jellegű baj éri őket. Szeretnénk megtudni, miért nem és hogyan lehetne ezen az arányon javítani. Emellett az áldozattámogatási rendszert is vizsgáljuk, az anyagi kártérítések lehetőségeit és konkrét segítséget is nyújtunk az érintetteknek, akár pszichológiai, akár eljárásbeli téren is – magyarázza Barabás Tünde.

A kutatás során arra keresik egyebek között a választ, hogy milyen bűncselekmények zavarják a leginkább az embereket, mennyire jellemző, hogy sértetté válnak az egyének és a családok, milyen segítséget, támogatást kaphatnak az áldozatok, és elégedettek-e ezzel, vagy éppen mire lenne még szükségük? A kutatók lakossági fórumokon és interneten is kitölthető kérdőív segítségével konkrétan is rákérdeznek arra, hogy kik váltak áldozattá, és mit éltek át ezzel kapcsolatban. Jelentették-e a rendőrségen, és lett-e eredménye. Megkérdezik a helybélieket arról is, hogy lakóhelyük melyik részeit tartják a legveszélyesebbnek, és miért, illetve hogy mit kellene szerintük megváltoztatni ahhoz, hogy biztonságosabbak legyenek a hétköznapok. A kapott válaszok hozzásegíthetnek a sértettek igényeinek jobb megismeréséhez és egy hatékonyabb támogatási rendszer kidolgozásához. A kutatócsoport arra törekszik, hogy feltárja, vajon milyen valós igények merülnek fel a sértetté válás során, milyen támogatási rendszer lenne alkalmas az áldozatok, illetve családjaik segítésére. Mindezt különösen indokolttá teszi, hogy Magyarország európai uniós elnöksége idején kinyilvánított kormányzati szándék azoknak a konkrét jogi megoldásoknak a támogatása, amelyek a mindennapi életben hozzáadott értéket jelentenek a polgárok számára, például az áldozatvédelem területén. A szervezők célja egy olyan új, európai szintű kezdeményezés elindítása, amely segít jobban megérteni az áldozatok sajátos problémáit, és tudatosítja a teendőket a kutatókon túl a közbiztonságért felelős állami szervekben és a helyi ügyekért felelős önkormányzatokban, civil szervezetekben egyaránt. A kutatás különlegessége, hogy a lakosságot közvetlenül szólítja meg, és aktívan kívánja bevonni a problémák feltárásába, együtt keresve a megoldási lehetőségeket.

Az Országos Kriminológiai Intézet a Helyi Obszervatórium Kutatócsoporttal összesen három lakossági fórumot szervez a közeljövőben az önkormányzatokkal együttműködésben. Az első ilyen lakossági fórumra Óbuda-Békásmegyeren, 2011. március 25-én, pénteken 18 órakor, a III. kerületi Önkormányzat Tanácstermében (Budapest, III. kerület Fő tér 3.) kerül sor. Ezt követi a székesfehérvári fórum április 1-jén, majd a mezőtúri, előreláthatóan április 7-én. A szervezők számítanak a lakosok személyes megjelenésére. A helyszínen az érdeklődők felelős vezetők részvétele mellett mondhatják el véleményüket, problémáikat, amelyek a bűnözéssel és áldozattá válással kapcsolatosak. A kutatás segítése és a problémák feltárása érdekében készült anonim kérdőív a helyszíneken is kitölthetőek, illetve a http://www.okri.hu/content/view/191/165 és a www.lrmi.eu oldalakon is elérhető várhatóan a nyár végéig.

Krausz Viktória

---