„Az ítélkezésnek sokkal átláthatóbbnak kellene lennie”


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország közepesen korruptnak minősíthető, a hazai korrupció legfőbb oka a gazdasági és a politikai elit összefonódása. Az igazságszolgáltatást tekintve gondot jelent, hogy a bíróságok működése nem kellően átlátható, nincs objektív mércéje az ítélkezés minőségének. Az ügyvédek a közbeszerzések és a lobbitevékenység kapcsán lehetnek érintettek a korrupcióval, amely ellen csak akkor lehet érdemben felvenni a harcot, ha előbb átláthatóvá teszik a pártfinanszírozást és a közbeszerzéseket.

Alexa Noémi
2007 októbere óta vezeti a Transparency International magyarországi szervezetét. Előtte szabadúszóként dolgozott különböző nemzetközi programokban, kutatásokat végzett, konferenciákat szervezett, valamint a TI Magyarország Alapítvány egyik kurátoraként tevékenykedett. 2001 és 2004 között az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium nemzetközi főosztályának vezető-helyetteseként szerzett közigazgatási tapasztalatot. Szakterülete az uniós források elosztása és felhasználása, különös tekintettel a regionális különbségekre. Széles körű tapasztalattal rendelkezik nemzetközi kapcsolatok terén, valamint uniós és nemzetközi programok tervezésében, lebonyolításában. Az ELTE spanyol–kulturális antropológia szakán diplomázott, majd a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett doktori fokozatot. Három évet élt Barcelonában és néhány hónapot Dániában. Szeret utazni és nemzetközi környezetben mozogni, hobbija a zenehallgatás és az olvasás, emellett búvárkodik, kerékpározik, vív és jógázik is. Az Egyesült Királyság és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatok átláthatóságáért végzett munkájának elismeréseként II. Erzsébet a Brit Birodalmi Érdemrend tiszteletbeli tagjává avatta.

Magyarország a közepesen korrupt országok közé tartozik, az elemzők, befektetők, üzletemberek megkérdezésével készített Transparency International-lista alapján, ahol az elmúlt 8–10 évben a tízes skálán általában 5 körüli értéket kapott hazánk. Ez a fejlődő országokkal összevetve akár nagyszerű eredmény is volna, európai összehasonlításban azonban jócskán van még mit tenni – mondta lapunknak adott interjújában Alexa Noémi, a TI magyarországi szervezetének vezetője.

A korrupció magyarországi legfőbb gyökerét az üzleti és a politikai elit összefonódása jelenti, amely egyben a legnagyobb károkat is okozza; rengeteg közpénzt emészt fel, és egyben rossz példát, rossz üzenetet ad, emiatt végső soron magában a demokráciába vetett állampolgári hitet, bizalmat ássa alá.

Az igazságszolgáltatásban tapasztalható korrupcióról a TI-nek nincsenek külön, számszerűsíthető adatai, Alexa Noémi szerint ugyanakkor ezen a területen alapvetően nem a vesztegetés a jellemző, bár a csődeljárásokban, felszámolási eljárásokban előfordulhat. Az igazságszolgáltatást tekintve leginkább az intézményeknek és az ítélkezésnek, a szakmai tevékenységnek az átláthatóságával vannak problémák – emelte ki Alexa Noémi, aki szerint itt valójában közszolgáltatásról van szó, amelynek nyitottnak kellene lennie az állampolgárok számára. Az ítélkezésnek sokkal kiszámíthatóbbnak és nyilvánosabbnak kellene lennie, jelenleg legfeljebb a magasabb fokú ítéletek ismerhetőek meg.

A Transparency International magyarországi szervezetének vezetője úgy véli, nem kellene félni a nyilvánosságtól, hiszen az hosszú távon a közbizalmat erősíti. Jelenleg viszont inkább az a jellemző, hogy azok az esetek, bírói döntések kerülnek inkább reflektorfénybe, amelyek nagy közfelháborodást váltanak ki, vagy amikor a bíró hibás döntést hoz.

A bírói függetlenséget a nyilvánosság egyáltalán nem veszélyezteti, a kormányzati kontroll annál inkább – tette hozzá Alexa Noémi. A függetlenséget az garantálhatja, ha a bíró felettese nem az ítélet tartalmát, hanem a minőségét vizsgálja, például azt, hogy feleslegesen rendelt-e ki szakértőt vagy indokolatlanul napolta el a tárgyalást. Szükség volna arra, hogy a bírák szakmai munkájának ellenőrzéséhez objektív, az egész országban egységes, és az átláthatóságon alapuló feltételrendszer álljon rendelkezésre. Jelenleg ugyanis nem lehet pontos választ adni arra az egyszerű kérdésre, hogy mitől lesz valaki jó bíró. Ma nem tudni világosan, hogyan kerülhet bele valaki az igazságszolgáltatás rendszerébe, hogyan haladhat azon belül előre, ahhoz milyen kritériumokat kell teljesítenie.

Alexa Noémi az alkotmánybírákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a bírói függetlenséget a határozott időre történő kinevezéshez kapcsolódó újraválasztás veszélyeztetheti komolyabban. Megbízatása utolsó néhány évében ugyanis óhatatlanul is meg akar felelni az illető azoknak, akik az újraválasztásához jelölhetik. Ugyancsak korlátozhatja a bíró függetlenségét, ha a felettese mondjuk csak a legnehezebb ügyeket szignálja rá, vannak „finom technikák” arra, hogy miként lehetetlenítsenek el egy bírót, aki egyébként jól végezné a dolgát, és tartsanak benne a rendszerben olyanokat, akik szakmai teljesítménye kívánni valót hagy maga után. A jelenlegi fegyelmi, számonkérési rendszer ugyanis kívülről nézve teljesen homályos – jegyezte meg Alexa Noémi.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a TI magyarországi szervezetének vezetője szerint, az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment keresztül, korábban például a kívülálló számára megfejthetetlen volt, hogy mi is történik a tanácsban, amelynek üléseiről olykor legfeljebb csak emlékeztető készült. Korábban az OIT-ben a megyei elnökök túlsúlya érvényesült, így fordulhatott elő, hogy komolyabb szankció nélkül megúszta az a megyei elnök OIT-tag, aki nem jól gazdálkodott a bíróságra bízott pénzekkel. Alexa Noémi szerint jelenleg szerencsésebb a tanács összetétele, de a rendszer maga továbbra sem zárja ki, hogy a megyei elnökök túlhatalma jöhessen létre a testületben. Ezért volna jobb megoldás a tagok kiválasztására valamilyen rotációs elv – amelyet Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is szorgalmazott –, vagy a tudományos élet képviselőinek bevonása.

Egyfajta korrupciót jelenthet a bírósági eljárások elhúzódása is; ha ugyanis a processzus a bíró hibájából húzódik, az valamelyik fél számára részrehajlást eredményezhet, akkor is, ha nem szándékos vagy tudatos. Gyakori, hogy az ügyvéd él valamilyen perelhúzási taktikával, ezért szükség volna az eljárásrend reformjára is.

A Transparency International álláspontja az, hogy a nagyobb horderejű ügyekben, mint például a Kulcsár-ügy, nincs szükség arra, hogy mindig az összes iratot felolvassák a tárgyalás elején, azokat ugyanis az interneten is elérhetővé lehetne tenni. Az iratismertetés a jelenlegi formájában teljesen felesleges és csak időhúzást eredményez – hangsúlyozta Alexa Noémi.

Leszögezte, hogy az igazságszolgáltatás, a bíróságok elmozdultak abba az irányba, hogy ne elefántcsonttoronyként, hanem valódi közszolgáltatásként működjenek, de a jelenlegi általános szemlélet szerint a fokozott nyilvánosságot a bírák egy része, függetlenségébe való beleavatkozásként éli meg. Hosszú folyamat lesz még, mire ez a szemlélet megváltozik, bár vannak pozitív jelek – fogalmazott Alexa Noémi.

Az OIT által kidolgozott bíróságireform-stratégia nagy része megegyezik azzal, amit a TI javasol, ami szerinte jelentős előrelépést jelent, „de az, hogy mi lesz belőle, a kormányzati többségen múlik”. A TI által kifogásolt elképzelések közé tartozik a bírói instruktor intézménye; az OIT-féle javaslat szerint minden kezdő bíró mellé három évig egy tapasztalt bírót állítanának, aki az előbbit instruálná (egyelőre nem világos, hogy kötelezően felülbírálhatja-e a kezdő bíró döntését). Alexa Noémi szerint ez az elképzelés teljesen ellentétes a bírói függetlenség elvével.

Az igazságszolgáltatást érinő korrupcióra az is példa lehet, ha egy adott ügy bírája együtt jár vadászni a fél ügyvédjével, vagy közösen szoktak kávézni, mert az egyetemen évfolyamtársak voltak. Alexa Noémi szerint bizonyos összeférhetetlenségi szabályok most is léteznek, de az előbbihez hasonló eseteket – főként kisebb településeken, ahol amúgy is szűkkörű a helyi elit – jogszabályban nem lehet teljesen kizárni. A TI magyar szervezetének vezetője szerint ugyanakkor, aki nincs tisztában a példában említett esetek tiltott és morálisan megkérdőjelezhető voltával, az ne válassza az ügyvédi, ügyészi vagy bírói pályát. Ezzel kapcsolatban szükség volna a megfelelő képzésre. A Bíróképző Akadémiáján, a TI kurzusain, éppen hasonló helyzetgyakorlatokat szoktak végezni, a résztvevők eleinte nem értik, hol a gond, de nem azért, mert eleve korrupcióra hajlanának, hanem mert nem gondolják végig a helyzetet.

Az ország minden részében a bírákkal folytatott konzultációk alapján Alexa Noémi úgy véli, a bíróságokról kialakult kép, közvélekedés sokkal rosszabb a valóságnál. De azért, hogy ez a kép változzon, a bírák tudnak a legtöbbet tenni – hangsúlyozta.

Az igazságszolgáltatás szereplőinek anyagi megbecsültsége és korrumpálhatósága között – a közhiedelemmel ellentétben – nincs közvetlen összefüggés. Nyilvánvaló elvárás, hogy a bírákat fizessék meg annyira, hogy az biztosítsa normális megélhetésüket. Alexa Noémi példát idézve azt említette, hogy Kínában néhány évvel ezelőtt zajlott le egy igazságügyi reform, amelynek során rendezték a bírák fizetését, ennek ellenére az egyik legfelsőbb bírósági bíró mégis azért bukott le, mert jelentősen megemelt javadalmazása ellenére visszaélt pozíciójával. A meglehetősen alacsonyan fizetett rendőröknél lehet megélhetési korrupcióról beszélni, de a bíráknál ez nem jellemző.

A TI kutatásaiban az ügyvédség akkor került elő, amikor a gazdasági korrupcióhoz kapcsolódva készítettek mélyintrejúkat, ezekből pedig az derült ki, hogy – mivel a korrupciós pénzek számtalan stáción keresztül jutnak el a „végfelhasználóig” – e láncolatban jelentős szerepe lehet ügyvédi irodáknak. Másrészt sok ügyvéd egyben lobbista is, ezzel kapcsolatban Alexa Noémi szerint megjelenik egy jelentős szürke zóna, amelyben nem tudni, hogy az ügyvédek miként kapcsolódnak a gazda-
sági-politikai elit szereplőihez, és lobbistaként tevékenykedve mit is tesznek érdekükben.

A korrupció az ügyvédeket leginkább a közbeszerzések területén érintheti, azok hatvan–hetven százalékában is jellemző lehet ugyanis a korrupció, a nagyobb beszerzéseknél pedig elengedhetetlen az ügyvédi irodák közreműködése. A közbeszerzési törvény jelenleg készülő módosítása Alexa Noémi véleménye szerint egyáltalán nem az átláthatóság irányába mutat. A Kbt. a maga mintegy négyszáz paragrafusával, 23 végrehajtási rendeletével és évenkénti átlag ötszöri módosításával betarthatatlan és nonszensz jogszabály. A Közbeszerzések Tanácsa fennállása óta képtelen volt elektronikus adatbázist létrehozni, a közbeszerzések rendszere átláthatatlan és túlkomplikált. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntései ellentmondásosak, szükség volna a felülvizsgálati eljárások rövidítésére. A KD elvileg ugyan független, költségvetését azonban a Közbeszerzések Tanácsa határozza meg.

Alexa Noémi végül hozzátette: ma már az a jellemzőbb, hogy a döntéshozók kikérik a TI véleményét, „bár elég kitartóak vagyunk, ha nem kérdezik, akkor is el szoktuk mondani”. Az, hogy javaslataikból mennyit fogadnak meg, az adott politikai érdekektől függ, ami „meglehetősen szomorú helyzet”.

A TI magyar szervezetének vezetője úgy véli, amíg a hazai pártfinanszírozási rendszert nem sikerül átláthatóvá tenni, addig az negatív spirált eredményez, és nem lehet érdemben felvenni a harcot a magyarországi korrupcióval szemben. A jelenlegi, „képmutató és buta stratégiát” a hazai politikai elit már csaknem másfél évtizede követi. „Ebben a legrosszabb maga az üzenet: a törvényalkotók olyan jogszabályt hoznak, amelyet kimondva-kimondatlanul maguk sem tartanak be. Ehhez kapcsolódnak a korrupciónak kiváló táptalajt biztosító közbeszerzések. Az átlagembereknek pedig így nehéz elmagyarázni, hogy ő miért kérjen számlát mondjuk az autószerelőtől vagy a fodrásztól” – jegyezte meg.

Dr. Schmidt Gábor


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.