Örök csillogás – a gyémánt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 

A csiszolt gyémántok értéknek meghatározására alakult ki a 4C rendszere. Az első C betű a Cut, azaz a csiszolás. Az idők során számos csiszolási forma és módozat alakult ki. A legtöbb gyémántot 57 (58) élre csiszolják. Elsődleges cél, hogy az a felvett fény maximumát verje vissza. Sok esetben (főleg nagyobb köveknél) a nyersgyémánt súlyának csak 15-20%-át éri el a csiszolt drágakőé. Ha helyes arányok szerint kerül sor a csiszolásra, a fény az egyik fazettától a másikhoz verődik, és közvetlenül vagy a színkép elemeire bomolva a vizsgáló szemébe verődik vissza. A régi, félmodern csiszolási módok a végtermék értékét 70, akár 5%-ra is csökkenthetik az optimálishoz képest. A modern csiszolási formák láthatóak alant, amelyekből kizárólag az első esetében beszélhetünk briliánsról. A csiszolt kő értékét sokféle csiszolási hiba csökkentheti, például a szabálytalan kaletta (középrész), az eltréő fazetták, a szabálytalan táblaél. Az értékelési rendszer bemutatásához a Wikipédia és a Viktória ékszerbecsüs tankönyv segítségét vettem igénybe.

A gyémánt kizárólag szénatomokból áll, a szén egyik allotróp módosulata, a másik a grafit, kémia jele a C (carbon). Kristályrendszere szabályos, általában oktaéder formájú a megjelenése. Sűrűsége 3,52 gramm/cm3, keménysége 10-es a Mohs-skálán. Törése kagylós, hasadása az oktaéderek mentén tökéletes (ez az egyik kulcsa megmunkálhatóságának). Színe áttetsző, de tartalmazhat különféle zárványokat is. 770 °C-on ég el széndioxiddá, a legtöbb maró anyag nem árt neki. Többszörösen megtöri a fényt. Annak ellenére, hogy a legkeményebb természetes anyag, mégis eltörhet (kagylósan), azonban megkarcolni lehetetlen, sőt például üveg vágására is alkalmas. A röntgensugarakat teljesen átbocsátja, ezért a röntgensugárral való átvilágítás segítségével igen könnyen megkülönböztethető a topáztól vagy a kvarctól. A gyémánt dörzsölésre pozitív töltésű lesz. A gyémánt legfeljebb fél óráig marad töltött, ellentétben például a zafírral, ami 5-6 óráig, vagy a topázzal, ami 32 óráig. A gyémánt igen jó hővezető, ezért hideg tapintású, hidegebb, mint a gyengébb hővezető üveg.

Neve a görög adamos szóból származik, melynek jelentése legyőzhetetlen, ami keménységére utal. Rendkívül nagy keménysége miatt ipari felhasználása jelentős, fúrófejek, vágóélek, csiszolókorongok nélkülözhetetlen anyaga. Felhasználása mégis ékszerként, drágakőként a legismertebb. Csiszolás után fénytörése közelíti a 100%-ot, a színskála teljes spektrumát visszatükrözi. Amennyiben a kristályrácsba más atomok is beépülnek, színes gyémántot kapunk, amely már a színskála adott elemét elnyeli. A ritka színes gyémántokat fantázia- vagy fancy-gyémántnak hívják és meglepő módon (csiszolva) néha értékesebbek klasszikus színtelen társaiknál. A gyémántok nagysága változó, többnyire nem érik el az egy karátot, bár a néhány karátos kő még elég gyakori, de a 20 karáton felüliek már ritkábbak. A 100 karátot vagy ennél is nagyobb súlyt elérő kristályok pedig már ritkaságszámba mennek.

A gyémánt magas nyomáson (55000 Atm) képződik, magas széntartalmú anyagokból, átlagosan 1200 °C körüli hőmérsékleten a földkéreg kontinentális lemezei alatti litoszférikus köpenyben vagy a meteoritbecsapódások helyén. A gyémántképződéshez a földköpeny kéregalatti rétegeiben erre 160 km mélységben vagy mélyebben kerül sor, ahol vastag és stabil a kontinentális kéreglemez. A gyémántok mérete az elsődleges származási helyen ideális, felszínük pedig fénylő.

Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy a gyémánt egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen eredetű szénatomokat. A kizárólag szervetlen eredetű szénből kialakult gyémántok, a harzburgitok anyaga a földköpenyből származik, míg a szerves eredetű, eklogitos gyémántok a szubdukció során, a felszínről mélybe kerülő anyagokból épülnek fel. A felszínre került gyémántok általában 1–3,3 milliárd évesek. A meteoritbecsapódások során keletkező gyémántok rendszerint kicsik, gyakran mikroszkópikus méretűek.

A gyémántokat tartalmazó anyagok rendszerint olyan vulkáni kitörések során kerülnek a felszínre, melyek forrása 150 km-nél mélyebben van. A mélyből feltörő anyag áttöri a földkérget alkotó rétegeket, kürtőszerű csatornákat alkotva. A gyémánt a csatornák kitöltési anyagában található. Nem maga a magma tartalmazza a gyémántkristályokat, hanem a magmában megszilárdult kőzetdarabok, az úgynevezett xenolitok. A magma a felszínre hozza a xenolitokat és a gyémántkristályokat, megkezdődik ezek eróziója. A vulkáni kürtő a gyémántok elsődleges lelőhelye. Másodlagos lelőhelyek közé tartoznak mindazon területek, melyekre a gyémántkristályok a víz és szél hatásaként kerülnek. A leggyakoribb másodlagos lelőhelyek a folyók medrei, földtörténeti partszakaszok, ritkább esetben gleccserek völgye.

A gyémántiparnak két fő iránya a drágakőnek alkalmas gyémántok értékesítése, és a gyémántok ipari felhasználása. A nemesfémekkel ellentétben a gyémántot nem értékesítik klasszikus tőzsdei árucikként. A drágakőpiac nagy részét a gyémánteladások képezik, a gyémántok viszonteladása minimális. A gyémántpiac földrajzi szempontból rendkívül koncentrált, például 2003-ban a drágakőként hasznosítható gyémántok 93%-át az indiai Surat városában csiszolták. További csiszolóműhelyek üzemelnek Antwerpenben, Londonban, New Yorkban, Tel Avivban és Amszterdamban. A világ gyémántkereskedelmét a johannesburgi és londoni székhelyű De Beers vállalat felügyeli. A gyémántkereskedelem központja Antwerpen, ahol a világ gyémánttermelésének 80%-a, a csiszolt gyémántok 50%-a cserél gazdát. New Yorkban értékesítik azonban a világ drágakőgyémántjainak zömét. A piacot az 1888-ban alapított De Beers vállalat uralja, mely nemcsak a kereskedelemben, hanem a kitermelésben is monopólium, jelmondatuk: Diamond is Forever (ami például a James Bond filmekből is ismert lehet).

A World Federation of Diamond Bourses a gyémántkereskedő-házak alapította egyesület, a Gyémánt Világtanács működtetője. Az ENSZ, a gyémántipar képviselői, valamint a gyémántkitermelő országok képviselői aláírták a Kimberley Egyezmény-t, amelynek célja felülvizsgálni a gyémántok származási helyét, és megakadályozni, hogy az eladott gyémántokból fegyveres konfliktusokat pénzeljenek. Miután a – főként afrikai – katonai rezsimek ma is sikeresek a „véres” gyémántok értékesítésében, ezen törekvés egyenlőre nem elég hatékony. Az ipari gyémántok piacán a gyémánt értékét keménysége és hővezető képessége határozza meg, így a gemmológiai jellemzői (fény, szín, tisztaság) jelentéktelenné válnak. Az évente kitermelt gyémántmennyiség mintegy 80%-át (évi 100 millió karátot, azaz 20 tonnát) használják fel az iparban. A bányászott gyémánt mellett a piac fontos termékei a mesterségesen előállított gyémántok (évente 3 milliárd karát, azaz 600 tonna).

A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelőhelyen, folyami üledékekben fordulnak elő, ahová az eredeti kőzet elmállása után kerülnek. Az első gyémántokat az i. e. 9. században találták meg a mai India területén, mely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémántlelőhelye volt. A 18. században Brazíliában is megtalálták az első gyémántokat, és rövid időn belül ez a dél-amerikai ország vált a világ első számú gyémánttermelőjévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és lamproit tartalmú kürtőket. A világ gyémánttermelésének főbb szereplői: Oroszország, Botswana, Ausztrália, Kongó, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada, Brazília.

A Diamond Trading Company (DTC) a De Beers egyik leányvállalata, mely a szintén De Beershez tartozó bányákból származó gyémántok értékesítésével foglalkozik. Az eladott nyers gyémántok csiszolóműhelyekbe kerülnek, ahol drágakővé csiszolják őket. A csiszolt kövek a 26 gyémánttőzsdére kerülnek, ahol viszonteladók vásárolják fel őket, ahonnan ékszerészműhelyekbe kerülnek. Itt foglalatba helyezik őket, és úgy árusítják tovább. A Riot Tinto Group 2002-es felmérése szerint a világ nyersgyémántjainak értéke 9 milliárd dollár volt, a csiszolt gyémántoké 14 milliárd dollár, a viszonteladókhoz került gyémántok értéke 28 milliárd dollár, míg a vevőkhöz került gyémántok értéke 57 milliárd dollár.

(A cikket a következő számban folytatjuk.)

Takáts Attila

 

A cikk folytatása: Örök csillogás – a gyémánt (II. rész)

A harmadik C betű jelentése a Colour, tehát a szín szerinti tulajdonságok. A gyémánt színe változatos. A teljesen színtelen, víztiszta ásványtól kezdve előfordul sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék, vörös és fekete gyémánt is. A szín nagy hatással van az értékre is. A legtisztábbak az indiai gyémántok, a legszínesebbek pedig a dél-afrikaiak. A gyémánt színe a hevítésnek, sugárzásnak ellenáll, ezért elszíneződéseit kizárólag különféle zárványai okozzák. Szín (szennyezettség) szerinti kategóriái:

D Tökéletesen színtelen. Ez a legmagasabb osztály, az ilyen gyémánt igen ritka.
E Színtelen, szakértő számára is csak aprólékos vizsgálattal megállapítható minimális szín. Ritkán előforduló kő. A D-E kategória együtt az R (river) besorolás, hazánkban az ellenőrző becsüs csak bizottság igénybevételével állapíthatja meg.
F Színtelen, szakértő számára is nehezen észrevehető csekély szín. Nem túl gyakori kő.
G–H Egy színtelen gyémánttal összehasonítva alig észrevehető szín. Kiváló minőségű gyémánt. Az F-G kategória együtt a top wesselton, a H a wesselton. Az előbbi szorzója 100%, az utóbbié 95%.
I–J Alig észrevehető szín. Nagyon jó minőségű gyémánt. Top Crystal, 85%.
K–M Észrevehető szin, Crystal, Top Cape. 75–65%.
N–Z Jól látható szín. Cape, Yellow, Brown besorolás, 55–10%.

A színtelen kövek között a teljes víztisztaság szerint megkülönböztetnek első, második és harmadik vizű köveket. Némely teljesen színtelen és átlátszó kő kékesbe hajló fényű, ezek értéke a legmagasabb. A színes kövek közül a legelterjedtebb a sárga, illetve ennek egész gyenge színárnyalata. A dél-afrikai kristályok nagy része ilyen, de nem ritkák az erősebb sárgaszínűek: borsárga, mézsárga, narancssárga. A zöld színárnyalatban inkább a sárgászöld uralkodik; a tiszta zöld ritka. A barna szín árnyalatai elég gyakoriak, a leggyengébb árnyalattól kezdve egészen a sötétbarnáig. A piros árnyalatú színek, a rózsaszín és ibolya igen ritkák. A színes gyémántok közt a leggyakoribbak a szürkék, a piszkosfehértől a majdnem feketéig. A sötét színezés sok esetben csak a gyémánt felületére terjed, az ilyen köveket coated stones-nak (kérgezett kövek) nevezik. A tiszta kék színű gyémánt nagyon ritka, a gyengén kékes árnyalatúak is rendkívül értékesek. Fekete színű gyémántok (karbonádó) különösen Borneó szigetén fordultak elő; a fekete színt a nagy számban jelenlevő grafitzárványok idézik elő. A talált gyémántoknak körülbelül csak negyede teljesen színtelen.

A kövek színének osztályozására két módszert alkalmaznak: a gyémántműhelyekben úgynevezett mesterpéldányok (masterstones) találhatók minden színfokozatból, és az új gyémántokat ezekhez hasonlítják, illetőleg a szín megállapítására használják az 1972-ben feltalált Gran kolorimétert is, mely ±1 pontossággal megállapítja a színfokozatot. A gyémántok tisztaságának ellenőrzését tízszeres nagyítás alatt végzik. Mindent, ami ilyen nagyítás mellett látható, zárványnak neveznek.

Az utolsó C pedig a Carat, azaz a tömeg (súly). A karát a drágakövek tömegének és az arany tisztaságának mérésére szolgáló mértékegység. 1 karát 200 mg. Az elnevezés a szentjánoskenyérfa termésének görög nevéből, a keration szóból ered, aminek magvait az ókorban súlymérésre használták. A Trójában használatos szemek súlya lett általánosan elfogadott, amelyek 205 mg-nak feleltek meg. Ezt az értéket 1907-ben a metrikus rendszert használó országok 200 mg-ra módosították. Ennek méréséhez több etalont (és persze mérleget) is használnak. A modern briliánscsiszolás esetén az átmérő alapján a következő a karát:

A kisebb köveknél az ártöbbletet a magasabb csiszolási költségek okozzák. Egy egykarátos kő csiszolásához sokkal kevesebb munka és gyémántpor szükséges, mint 100 olyan kisebb kő megcsiszolásához, amely összesen tesz ki egy karátot. A nyers kövek ára körülbelül tizede a csiszoltakénak.

A történelem során számos híres gyémánt vált közismertté. A legnagyobb ismert csiszolt darab a Dél-Afrikában megtalált 3106 karátos kőből csiszolt 530 karátos Afrika nagy csillaga, mely társaival együtt a brit koronaékszereket díszíti. A legnagyobb rózsaszín kő a Steimetz Pink, 59,6 karátos. A Moussaieff Red a legnagyobb vörös színű gyémánt, mindössze 5,11 karátos.

Az ipar évente nagyobb mennyiségű gyémántot igényel, mint amennyit a természetes forrásokból elő tudnak állítani, ezért készítik a mesterséges gyémántokat. Az első mesterséges gyémántokat az 1950-es években gyártották, napjainkban a technológia fejlődése révén lehetőség nyílt drágakő minőségű kövek előállítására is. A mesterséges gyémántok rendszerint sárga színűek és leggyakrabban az úgynevezett High Pressure High Temperature (nagy nyomás, magas hőmérséklet) technológiával készülnek. A különbséget a természetes és mesterséges kövek között néha csak tapasztalt szakemberek vagy laboratóriumi vizsgálatok tudják megállapítani. A cirkon, mely a kereskedelemben Matura-gyémánt vagy éretlen gyémánt név alatt van forgalomban, vagy a moissanit gyémánt mitációk.

Egy elfogadható 4C-vel rendelkező 1 karátos kőhöz 5-6000 dollár alatt nem lehet hozzájutni, és az árak minden évben emelkednek. A színes gyémántok ára évente 15%-kal nő, meghaladva klasszikus rokonaik értéknövekedését. Az ékszer és óramanufaktúrák mindig a legexkluzívabb darabjaiknál használnak fel gyémántokat, és bizony a modellek árnövekménye jóval meghaladja a felhasznált gyémántokét. Így például ugyanazt az órát gyémántokkal kirakva sokkal drágábban vehetjük meg, mint az óra és a gyémántok együttes ára.

A történelem során a gyémántokat számos természetfeletti tulajdonsággal ruházták fel. Biztos győzelmet jelentett, ha a gyémántot a bal karon viselték, vagy immunitást biztosított pánikbetegségekkel, pestissel és babonázással szemben. Egyesek szerint gyógyítja a kóros alvajárókat és elmebetegeket, semlegesíti a mágnes tulajdonságait. A hiedelmek szerint a gyémánt keménységét csak friss kecskevérrel lehet megtörni, míg a hinduk úgy tartották, hogy a repedezett felületű gyémánt szerencsétlenséget hoz. Különleges fizikai tulajdonságaik miatt a gyémántok több kultúrában is kiemelt jelentőséggel bírtak és bírnak napjainkban is. A hinduknál az istenek szobrait gyémántszemekkel díszítették. A vajra szó jelentése szanszkrit nyelven gyémánt. Egy másik elterjedt elnevezése agira, melynek jelentése tűz vagy nap. A gyémántnak összesen 14 elnevezése létezik a hagyományos hindu kultúrában. A világ egyik legrégebbi könyve a Kínában talált Gyémánt szútra, mely Buddha tanításait írja le. A könyv címe szimbolikus: egy gyémánt pengére vonatkozik, mely átvágja a hétköznapok illúzióját. A buddhizmusban: a hármas kő Buddhát, a dharmát és a sanghát szimbolizálja.

Platón úgy képzelte, hogy a drágakövek a csillagokban keletkeztek és hullottak a földre, és a mi kiskakasunk is az elrabolt gyémánt félkrajcárját tartotta mindennél többre, bánhatja is a török szultán.

Takáts Attila

---

 

A briliánscsiszolás és elemei:

A második C, a Clarity, vagyis a tisztaság. Itt is a képzeletbeli standard értékhez viszonyítunk, annak bizonyos százalékát éri a kő az egyes minőségi kategóriák szerint.

F Flawless, tízszeres nagyításban is tökéletesen tiszta, értéke 130%.

IF Internally flawless, szabad szemmel nem látható kicsi hiba valahol a felületen, amely polírozással eltüntethető, értéke 100%.

VVS1 Very very small, szabad szemmel nem látható, nagyon kis méretű, gyakorlott szakember számára is nehezen észrevehető zárványok valahol a táblán kívül, 86%.

VVS2 Very very small, szabad szemmel nem látható, nagyon kis méretű, gyakorlott szakember számára is nehezen észrevehető, táblán keresztül is látható zárványok, 83%.

VS1 Very small, szabad szemmel nem látható, nagyon kis méretű zárványok valahol a táblán kívül, 78%.

VS2 Very small, szabad szemmel nem látható, nagyon kis méretű zárványok valahol a táblán, 75%.

SI1 Small, szabad szemmel nem látható kis zárványok, 66%.

SI2 Small, tízszeres nagyításban könnyen észrevehető, de szabad szemmel nem látható kis hiba a táblán, 50%.

P1 First picué, szabad szemmel nehezen, tízszeres nagyításban könnyen látható hiba, amely nem befolyásolja a briliáns fényvisszaverését, 40%.

P2 Second picué, szabad szemmel épphogy látható nagy és sok hiba, amely csökkenti a fényvisszaverődést, 20%.

P3 Third picué, szabad szemmel is jól látható sok és nagy hiba, amely erősen töri a fényt, jelentősen rontva a kő optikai tulajdonságait, az érték 10%-a.

 

A cikk előzménye: Örök csillogás – a gyémánt (I. rész)

---