Magas labdák

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Folyamatos bérviták, krajcároskodó botrányok sorozata rázta meg idén az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságot: az NBA rajongói azt sem tudták, merre kapkodják a fejüket. Az, hogy az edzések végül december 1-jén elkezdődhettek, talán csak a szerencsének köszönhető.

Idegenek a pályán – labda helyett csupán ultimátumok és fenyegetőzések repkedtek az idei NBA-szezon kezdete előtt. Az ok prózai: David Stern, az NBA sokat emlegetett könyvelési atyaúristene, hiába ismerte el, hogy az előző idényben a liga nem kevesebb, mint 4,3 milliárd dollárnyi forgalmat generált, szerinte 30 csapatból 22 veszteséges, ami 300 milliós hiányt jelent.

A parázs vita az évi 4,3 milliárd dollárt kitevő bevételek megosztása körül forgott: a kosarasok hajlandónak mutatkoztak rá, hogy az eddigi 57 helyett 52 százalékra vigyék le saját összrészesedésüket, a klubtulajdonosok azonban ragaszkodtak az 50-50 százalékos felosztáshoz. A jelenleg érvényben lévő bérplafont már így is lejjebb ácsolnák a klubtulajdonosok: az érvényben lévő 58 millió helyett csupán 45 millió dollár kerülhetne a csapatok trezorjaiba.

Kizárásra utoljára az 1998/1999-es idényben volt példa (ami 82-ről 50 mérkőzésesre csonkította az alapszakaszt), idén pedig akkor került kézzelfogható közelségbe, mikor a játékos-szakszervezet, az NBPA vezetője, Billy Hunter felvetette, hogy vajon miképp lehet a liga veszteséges, ha mind a nézőszám, mind a merchandising-bevételek folyamatosan nőttek az évad során. Leszögezte továbbá: a szakszervezet a bevételekből 100 millió dollárról lenne hajlandó lemondani csupán. A tárgyalás folyamatos hajtépésbe torkollt, így beköszöntött a rajongók pokla: a június 30-án lejáró kollektív megegyezés miatt éjféltől beütött a lockout. A klubtulajdonosok nemhogy a szerződésükből zárták ki a játékosokat, hanem még a pálya környékéről is kiebrudalták őket.

Eleinte úgy tűnt, a felek esetleg megegyezhetnek szeptemberig, ami azt jelentette volna, hogy a szezon októberi kezdése nincs veszélyben.

A számok tán a tényeknél is makacsabbak

Nyilvánvaló volt, hogy mindenkinek áldozatot kell hoznia, a kérdés csupán annyi, hol és mennyit szorítsanak a nadrágszíjon. Mint azt David Aldridge, a nba.com szakújságírója frappánsan megjegyezte az esetet taglaló cikkében: a gazdag ember bármire hajlandó, hogy továbbra is gazdag maradjon. Az NBPA javaslatát, mely szerint az NFL-ben (National Football League a legnagyobb amerikaifutball-szövetség az USA-ban – egyébként hasonló okokból feléjük is szünetelt a játék: ott egy kilencmilliárdos tételen ment a huzavona) bevezetetett szisztémát alapul véve a nagyobb forgalmat bonyolító csapatok bevételéből a kisebb csapatok is részesednek, a tulajdonosok kereken elutasították.

A folyamatos egyeztetések ellenére egyre távolabb került a megoldás esélye. A bérvita borította az októberi szezonkezdést, s a kizárás 133. napján, a hírhedt 23 órás maratoni tárgyalássorozat is olaj volt a tűzre csupán: a liga kerekperec kijelentette, hogy további engedményekre nem hajlandó. Sőt, ha a játékosok nem fogadják el az utolsó ajánlatot, egyszerűen elmarad a 2011/2012-es idény.

A gazdag ember gizdasága

Ekkor nagyon úgy nézett ki, hogy a játékosoknak ebben a csörtében már semmiképp sem teremhet babér. Az elemzők úgy látták, ha lepaktál a tulajdonosokkal, az NBPA semmiképpen sem járt volna jól: már ekkor azt pedzegették, hogy a szakszervezet inkább önnön kardjába dől, feloszlatja magát, és bíróság elé kerül az ügy. Akkor már szinte senki nem hitt abban, hogy december 15-én elrajtolhat az évad, és a 82 meccses alapszakaszból 72-re még mindig sor kerülhet – az Orlandóba tervezett All Star-gáláról a legmerészebbek sem mertek álmodni. Vagy nem is akartak: egy felmérés eredményei azt mutatták, hogy az 1179 megkérdezett amerikai közül, mintegy 76 százalék – mondhatni – magasról tett a torzsalkodásra, s csupán 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy ő a hirig helyett inkább meccset nézne már.

December 15-éig minden mérkőzést töröltek

A tamáskodóknak végül igazuk lett. Az NBPA egy jó csattanós nemmel felelt az ultimátumra – Billy Hunter odáig merészkedett, hogy „Totális kudarcként” értékelje a tárgyalássorozatot. A szakszervezet úgy döntött, inkább feloszlatja magát, bíróság elé citálja az ügyet, és trösztellenes pert indít a klubtulajdonosok ellen Minnesota és Kalifornia államban: a rajongók (a fentebb nevezett 12 százalék) ekkor már végképp keresztet vethettek az idei évadra. Billy Hunter az okokról így nyilatkozott: „a lockout árrögzítésre irányuló szervezett bojkott, a liga utolsó ajánlata pedig a szabadpiaci feltételektől fosztaná meg a játékosokat.”

Időközben a Szövetségi Közvetítői és Békéltetői Szolgálat igazgatója, George Cohen is beszállt „a bunyóba”. Ám hiába rakott annak idején sikerrel rendet az NFL háza táján: ezekkel az indulatokkal ő sem tudott mit kezdeni.

Vándormadár játékosok

Stern még ekkor is kötötte az ebet a karóhoz, az NBPA (látszólag) teljes eltökéltséggel a bíróság felé rombolt. Közben a játékosok is megpróbáltak kezdeni valamit a hirtelen jött szabadidővel: egyesek egyenesen Barack Obama újraválasztási kampányába igyekeztek besegíteni. December 12-én rendezik meg az Obama Classic Basketball Game-et, melyen máris több profi jelezte részvételi szándékát – ők többek között Ray Allen (Boston Celtics), Chris Paul (New Orleans Hornets), Chris Bosh (Miami Heat), Kevin Durant (Oklahoma City Thunder) és Dwight Howard (Orlando Magic). Nyilván kicsit hálából is: még maga az amerikai elnök is megszólalt ugyanis a viszálykodás felfüggesztése érdekében. Az NFL-t jó példaként felhozva azzal érvelt, hogy láthatóan muszáj osztozni – „aztán pedig hadd jöhessenek a szurkolók, és egy csodálatos szezon”.

Az NBA zsákolókirályai közül azonban – a berozsdásodás elkerülése végett – többen messzebbre repültek a hazai kosárnál: Lamar Odom a Los Angeles Lakers sztárja az isztambuli Besiktashoz szegődött. A világbajnok, kétszeres NBA-győztes Odom az előző szezonban a legjobb hatodik embernek lett megválasztva egyébként: ő az első a Lakers történetében, aki kiérdemelte az év csereemberének járó díjat. A spanyol Caja Laboralnál próbálkozott Goran Dragic, a Houston Rockets kosarasa: a 25 éves szlovén irányító azzal a feltétellel szignózta az egyéves szerződést a baszk klubnál, hogy amint beindul a tengerentúli liga, visszatér az Államokba. LeBron James, Chris Paul, Dwyane Wade és Carmelo Anthony „hazatérő turnéja” is épp csak, hogy meghiusult – mint kiderült, mégiscsak van az a pénz, amivel áthidalhatóvá lesznek az „anyagi szakadékok”.

Palánkra fel

November 26-án végül mégis megcsillant a remény – akkor ugyan még mindenki titkolózott, de Stern annyit elárult: „Optimisták vagyunk. Reméljük, mindkét fél megszavazza a megállapodást: ebben az esetben december 25-én rajtolhat a rövidített szezon”. A felek – a tudósítások szerint – rendkívül feszült körülmények között tartották titkos találkozójukat, majd ismét tárgyalóasztalhoz ültek, melyen 15 órás egyezkedés, vita és érvhegyek eredményeként megszületett az ún.: „kísérleti megállapodás”. Ezt november 29-én követte a bejelentés: megtörtént a kézfogás, mindenki lekezelt végre mindenkivel. A játékosok visszatérhettek a július 1-jétől zárva tartó edzőtermekbe, ám a december 9-ét – amikor is elindulnak az edzőtáborok – az ügynököknek ki kell várniuk az ajánlattételekkel. A szezon sajtóértesülések szerint karácsonykor kezdődik, többek között a Miami Heat–Dallas Mavericks rangadóval. A címvédő texasi csapat másnap már a Denver Nuggets-szel mérkőzik meg.

A „próbaegyezséget” még mindkét félnek többségi szavazással el kell fogadnia, azaz az NBPA több mint 430 tagjából legalább a felének kell támogatnia az új kollektív szerződést, míg a 29 csapattulajdonosból minimum 15-nek. Ha ez megvalósul, akkor a klubok 66 meccses alapszakaszt játszanak április 26-áig, a döntő utolsó napja pedig június 26. lesz. A szezon során – amely eredetileg november 1-jén indult volna – az együttesek legfeljebb háromszor fognak egymás után három napon pályára lépni.

Bár a megállapodás még aláírásra vár, úgy tűnik, a Mikulás rendkívül „hej”-re ajándékot tesz a jócskán kiéheztetett kosárfalánkok karácsonyfája alá.

Adamik Zsolt

---

 

A salary cap, azaz a fizetési sapka (netalántán plafon) azt a felső határt jelöli, amit egy csapat a játékosai bérezésére fordíthat. Célja, hogy fenntartsa az egyensúlyt a nagyobb pénztárcával rendelkező, illetve a szerényebb költségvetésből gazdálkodó csapatok között. Az NBA-ben megkülönböztetünk merev (azaz hard), illetve rugalmas (vagyis soft) fizetési plafonokat. Míg a merev fizetési plafon soha, a rugalmas, bizonyos feltételek teljesülése mellett átléphető.

A Kollektív Pénzügyi Szerződés (Collective Bargaining Agreement, azaz röviden CBA) a Liga és az NBPA között létrejött szerződés. A CBA minden olyan dolgot tartalmaz, amely elengedhetetlen az NBA működéséhez – legyen szó a fizetési plafonokról, a játékoscserék szabályainak rögzítéséről, és sok száz egyéb mindenről. A CBA-t legutoljára 2005-ben módosították.

---