Az Őrség és zöld aranya

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha kiváló belföldi úti célt keresünk, ahol egyszerre szívhatjuk a friss levegőt, túrázhatunk, megidézhetjük a múltat, és még a tökmagolaj-készítés rejtelmeit is megismerhetjük, akkor irány az Őrség!

Nem véletlenül kapta az Őrség Zöld Aranya elnevezést Magyarország tortája 2016-ban. A nevesebb cukrászdák kínálatában ma is népszerű finomság ugyanis az eredeti recept szerint őrségi tökmagolajból készül. Szó Gellért salgótarjáni cukrász mesterműve tökmagolajjal és mandulaliszttel készült felvert tészta, mely ínycsiklandozó ízkombinációt alkot a málnazselével, a fehércsokoládés ganache-sal (krémmel), a hántolt ostya és tökmag praliné hozzáadásával varázsolt ropogós réteggel. A tortát a tetején lévő zöldes, tökmagolajos tükörzselé fogja egységbe, s nyújt kóstolójának igazi gasztronómiai élményt.

A tökmagolaj készítésének és felhasználásának nagy a hagyománya az Őrségben. Erről Szalafő–Pityerszeren, az Őrség szívében egy kis kiállításon is meggyőződhetünk, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes falumúzeumában. Sőt, megszemlélhetjük azokat az eszközöket is, amelyekkel e különleges, tápanyagban gazdag élelmiszert előállították.

Ezekkel az eszközökkel készítették a tökmagolajat (A szerző felvételei)

A megérett tököt kimagozzák, a magvakat kiszárítják, majd leszedik róluk a külső hártyát, lobogó vízzel leöntik és letakarják. Így könnyítik meg a héj eltávolítását, amit errefelé köpesztésnek neveznek. A már héj nélküli magot aprítják, majd forró vizet, sót adnak hozzá, péppé gyúrják, amit lassú tűzön megpörkölnek. Ezt az anyagot forrón sajtolják, majd az így nyert olajat ülepítik. S máris kész a tápláló, garantáltan bio tökmagolaj, mellyel ételeket lehet készíteni, ízesíteni. Sőt, az előző évszázadokban még világításra és sebgyógyításra is használták.

A zalai tájegység, és egyben az Őrségi Nemzeti Park egyik legrégebbi települése Szalafő, mely a honfoglalást követő években jött létre. Itt hozták létre az Őrségi Népi Műemlékegyüttest, mely a koronavírus-járvány jelentős mérséklődés után az országban az elsők között nyílt meg újra, 2020. május első hetében. A másfél méteres távolság könnyen betartható, és egyáltalán nem zavarja a látogatót abban, hogy megismerhesse az itteni települések történetét, lakóinak múltját.

Felújított szép porta a szalafői skanzenben

Az itt élők egykoron a nyugati gyepűrendszert védelmezték. Az évszázadok során sajátos szeres – önálló házcsoportos – településszerkezetet alakítottak ki, s különleges tájharmóniát, mezőgazdasági kultúrát teremtettek a dombhátakon. E szalafői skanzenben három felújított porta mutatja be az egykoron itt, és a környéken élők életmódját, építészeti és kulturális örökségét. Az egyik házban még az Őrség hagyományos növény- és gyümölcstermesztéséről szóló természettudományi kiállítás is megtekinthető.

Az ipar messze elkerülte e vidéket

Ez Magyarország egyetlen tájegysége, melynek elnevezését nem földrajzi fogalom, hanem saját történelme adja – büszkélkednek a helyiek. Nevét onnan eredeztetik, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek e térségbe, hogy védelmezzék az ország nyugati kapuját. Így tehát nevében, történelmében egyben önazonossága is rejlik. De az Őrség egyúttal néprajzi fogalom is: egységgé tömöríti az itt élő embereket a tájhoz tartozás tudata, a hasonló vallás, életvitel, szokásrendszer, építkezési mód.

Érdekesség, hogy a helybéliek utólag ma már áldásnak tekintik, hogy az Őrség a rendszerváltozás előtt az osztrák határ közelsége miatt szinte elzárt terület volt, nem alakult ki ipar e vidéken. Amikor pedig már megélénkülhetett a turizmus, szinte érintetlen, szépséges természeti környezet fogadhatta itt a kíváncsiakat.

A lankás tájakon nem nehéz teljesíteni a kerékpártúrákat

Az Őrségben kalandozhatunk autóval is, de olykor érdemesebb leparkolnunk. Számtalan gyalog- és kerékpártúrát kínál a lankás vidék. A nem túl nagy emelkedők miatt néhány óra alatt teljesíthetők bringával a huszonöt–ötven kilométeres távok. A javasolt Erdei kiskör Őriszentpéter–Bajánsenye–Kercaszomor–Kerkáskápolna–Őriszentpéter útvonalat foglalja magában, a 26 kilométer három óra alatt bejárható. A 44 kilométeres Erdei nagykör szintén Őriszentpéterről indul és ide tér vissza, de az előbbiek mellett érinti Magyarszombatfa, Velemér és Szentgyörgyvölgy településeket is, ahol igencsak akad látnivaló. (Bővebben itt lehet tájékozódni.)

Az őriszentpéteri Szent Péter-templom, mely mögött néhány síremlék is látható

Őriszentpéteren látogassunk el az 1200-as években emelt Árpád-kori templomhoz! Magyarszombatfán a híres fazekasházakat kereshetjük fel. Veleméren az egyedülálló Szentháromság-templomnál szinte kötelező megpihennünk. A XIII. század végén felhúzott román és gótikus stílusjegyeket viselő épületben Aquila János freskóinak maradványai tűnnek elénk. Fénytemplomnak is nevezik az épületet, mert a festmények tartalma, elrendezése, sajátos módon, összefüggésben áll a napfénnyel. Az ablakokon úgy szűrődnek be a napsugarak, hogy épp a jelenetekhez kapcsolódó jeles napokon világítsák meg az adott naphoz, ünnephez kötődő freskórészleteket. Az erdő szélén álló egyterű templomot széles zöld pázsit veszi körül, így e helyszín az utóbbi években egyre népszerűbb házasságkötési helyszínné is vált.

A veleméri fénytemplom: az ablakokból beszűrődő napfény a jeles napokon világítja meg a freskókat

A közeli Szentgyörgyvölgy az 1787-ben épült barokk stílusú, fakazettás református templomáról nevezetes. A fakazetták kékkel festett bárányfelhőket ábrázolnak.

Ha már az Őrségben vagyunk, barangoljunk az erdeifenyvesekkel borított erdőségekben is! E vidék kétharmadát erdő borítja, több mint száz védett növényfaj lel itt otthonra. Érdemes több napra idelátogatni: vendégházak, fogadók, panziók sora várja a szálláskeresőket. Az Őrség weboldalán szálláshely-tippeket is találunk: www.orseg.hu

---