Az Őrség és zöld aranya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha kiváló belföldi úti célt keresünk, ahol egyszerre szívhatjuk a friss levegőt, túrázhatunk, megidézhetjük a múltat, és még a tökmagolaj-készítés rejtelmeit is megismerhetjük, akkor irány az Őrség!

Nem véletlenül kapta az Őrség Zöld Aranya elnevezést Magyarország tortája 2016-ban. A nevesebb cukrászdák kínálatában ma is népszerű finomság ugyanis az eredeti recept szerint őrségi tökmagolajból készül. Szó Gellért salgótarjáni cukrász mesterműve tökmagolajjal és mandulaliszttel készült felvert tészta, mely ínycsiklandozó ízkombinációt alkot a málnazselével, a fehércsokoládés ganache-sal (krémmel), a hántolt ostya és tökmag praliné hozzáadásával varázsolt ropogós réteggel. A tortát a tetején lévő zöldes, tökmagolajos tükörzselé fogja egységbe, s nyújt kóstolójának igazi gasztronómiai élményt.

A tökmagolaj készítésének és felhasználásának nagy a hagyománya az Őrségben. Erről Szalafő–Pityerszeren, az Őrség szívében egy kis kiállításon is meggyőződhetünk, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes falumúzeumában. Sőt, megszemlélhetjük azokat az eszközöket is, amelyekkel e különleges, tápanyagban gazdag élelmiszert előállították.

Őrség – Tökmagolaj-készítés

Ezekkel az eszközökkel készítették a tökmagolajat (A szerző felvételei)

A megérett tököt kimagozzák, a magvakat kiszárítják, majd leszedik róluk a külső hártyát, lobogó vízzel leöntik és letakarják. Így könnyítik meg a héj eltávolítását, amit errefelé köpesztésnek neveznek. A már héj nélküli magot aprítják, majd forró vizet, sót adnak hozzá, péppé gyúrják, amit lassú tűzön megpörkölnek. Ezt az anyagot forrón sajtolják, majd az így nyert olajat ülepítik. S máris kész a tápláló, garantáltan bio tökmagolaj, mellyel ételeket lehet készíteni, ízesíteni. Sőt, az előző évszázadokban még világításra és sebgyógyításra is használták.

A zalai tájegység, és egyben az Őrségi Nemzeti Park egyik legrégebbi települése Szalafő, mely a honfoglalást követő években jött létre. Itt hozták létre az Őrségi Népi Műemlékegyüttest, mely a koronavírus-járvány jelentős mérséklődés után az országban az elsők között nyílt meg újra, 2020. május első hetében. A másfél méteres távolság könnyen betartható, és egyáltalán nem zavarja a látogatót abban, hogy megismerhesse az itteni települések történetét, lakóinak múltját.

Őrség – Szalafő

Felújított szép porta a szalafői skanzenben

Az itt élők egykoron a nyugati gyepűrendszert védelmezték. Az évszázadok során sajátos szeres – önálló házcsoportos – településszerkezetet alakítottak ki, s különleges tájharmóniát, mezőgazdasági kultúrát teremtettek a dombhátakon. E szalafői skanzenben három felújított porta mutatja be az egykoron itt, és a környéken élők életmódját, építészeti és kulturális örökségét. Az egyik házban még az Őrség hagyományos növény- és gyümölcstermesztéséről szóló természettudományi kiállítás is megtekinthető.

Őrség – Tájkép

Az ipar messze elkerülte e vidéket

Ez Magyarország egyetlen tájegysége, melynek elnevezését nem földrajzi fogalom, hanem saját történelme adja – büszkélkednek a helyiek. Nevét onnan eredeztetik, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek e térségbe, hogy védelmezzék az ország nyugati kapuját. Így tehát nevében, történelmében egyben önazonossága is rejlik. De az Őrség egyúttal néprajzi fogalom is: egységgé tömöríti az itt élő embereket a tájhoz tartozás tudata, a hasonló vallás, életvitel, szokásrendszer, építkezési mód.

Érdekesség, hogy a helybéliek utólag ma már áldásnak tekintik, hogy az Őrség a rendszerváltozás előtt az osztrák határ közelsége miatt szinte elzárt terület volt, nem alakult ki ipar e vidéken. Amikor pedig már megélénkülhetett a turizmus, szinte érintetlen, szépséges természeti környezet fogadhatta itt a kíváncsiakat.

Őrség – Kerékpártúra

A lankás tájakon nem nehéz teljesíteni a kerékpártúrákat

Az Őrségben kalandozhatunk autóval is, de olykor érdemesebb leparkolnunk. Számtalan gyalog- és kerékpártúrát kínál a lankás vidék. A nem túl nagy emelkedők miatt néhány óra alatt teljesíthetők bringával a huszonöt–ötven kilométeres távok. A javasolt Erdei kiskör Őriszentpéter–Bajánsenye–Kercaszomor–Kerkáskápolna–Őriszentpéter útvonalat foglalja magában, a 26 kilométer három óra alatt bejárható. A 44 kilométeres Erdei nagykör szintén Őriszentpéterről indul és ide tér vissza, de az előbbiek mellett érinti Magyarszombatfa, Velemér és Szentgyörgyvölgy településeket is, ahol igencsak akad látnivaló. (Bővebben itt lehet tájékozódni.)

Őrség – Őriszentpéteri templom

Az őriszentpéteri Szent Péter-templom, mely mögött néhány síremlék is látható

Őriszentpéteren látogassunk el az 1200-as években emelt Árpád-kori templomhoz! Magyarszombatfán a híres fazekasházakat kereshetjük fel. Veleméren az egyedülálló Szentháromság-templomnál szinte kötelező megpihennünk. A XIII. század végén felhúzott román és gótikus stílusjegyeket viselő épületben Aquila János freskóinak maradványai tűnnek elénk. Fénytemplomnak is nevezik az épületet, mert a festmények tartalma, elrendezése, sajátos módon, összefüggésben áll a napfénnyel. Az ablakokon úgy szűrődnek be a napsugarak, hogy épp a jelenetekhez kapcsolódó jeles napokon világítsák meg az adott naphoz, ünnephez kötődő freskórészleteket. Az erdő szélén álló egyterű templomot széles zöld pázsit veszi körül, így e helyszín az utóbbi években egyre népszerűbb házasságkötési helyszínné is vált.

Őrség – Veleméri templom

A veleméri fénytemplom: az ablakokból beszűrődő napfény a jeles napokon világítja meg a freskókat

A közeli Szentgyörgyvölgy az 1787-ben épült barokk stílusú, fakazettás református templomáról nevezetes. A fakazetták kékkel festett bárányfelhőket ábrázolnak.

Ha már az Őrségben vagyunk, barangoljunk az erdeifenyvesekkel borított erdőségekben is! E vidék kétharmadát erdő borítja, több mint száz védett növényfaj lel itt otthonra. Érdemes több napra idelátogatni: vendégházak, fogadók, panziók sora várja a szálláskeresőket. Az Őrség weboldalán szálláshely-tippeket is találunk: www.orseg.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.