Az ügyvédnek az irodája is a tükörképe

Jól megközelíthető, mégis csendes, zöldövezeti környék, ahol nem kell negyven percig körözni, hogy az ügyfél parkolót találjon – dr. Bebesi Erika irodavezető ügyvéd szerint ez volt a legfontosabb szempont az önálló ügyvédi irodának használt ideális ingatlan megtalálásakor. Az ügyvédnek az irodája is egyfajta önkifejezés, névjegy, amely sokat elárul tulajdonosáról és egyben megmutatja, hogy az ügyvéd hogyan viszonyul saját munkájához és az ügyfeleihez. Ahogyan az ügyfélkör kialakítását sem lehet elég korán elkezdeni, a megfelelő iroda kiválasztását és kialakítását is érdemes jó előre előkészíteni, akár már a szakvizsga előtti időszakban.

Dr. Bebesi Erika
1980-ban született Budapesten. A PPKE Bölcsészettudományi Karának történelem–művészettörténet szakán tanult, majd jogi doktorátusát a PPKE Jog és Államtudományi Karán szerezte meg. Több neves budapesti ügyvédi irodában dolgozott, mielőtt idén márciusban testvérével közösen megnyitották a Bebesi Ügyvédi Irodát. Főbb szakterületei: kereskedelmi jog, társasági jog, szellemi alkotások joga, védjegyjog, ingatlanjog – főként divat-és designcégekhez kapcsolódóan. Kedvenc divatmárkái: OUI, Oscar de la Renta. Kedvenc óramárkái a Doxa és a Longines. Hobbijai: agarazás, yacht és tenger.

Dr. Bebesi Zsuzsanna
1977-ben született Budapesten. 2000-ben diplomázott a PPKE BTK történelem-angol irodalom szakán, bölcsésztanulmányaival párhuzamosan folytatta jogi tanulmányait. Először jogi fordítóként és tolmácsként dolgozott, majd rövid minisztériumi kitérő után az ügyvédi pályát választotta. Mielőtt testvérével saját ügyvédi irodát alapítottak, budapesti ügyvédi irodákban dolgozott. Főbb szakterületei: társasági jog, pénzügyi jog, bankjog, versenyjog, nemzetközi jog. Kedvenc divatmárkái: MarcCain, Valentino. Kedvenc óramárkája a Breguet. Hobbijai: agarak, lovak, vitorlázás és búvárkodás.

Az irodaalapításra is hasonlóan érdemes előre felkészülni, mint a majdani ügyfélkör kialakítására. Az ügyvédi irodát idén kora tavasszal alapítottuk a testvéremmel, Dr. Bebesi Zsuzsannával. A szakvizsga megszerzése előtt már két évvel megvásároltuk az irodának helyet adó ingatlant az I. kerület déli részén, közel a BAH-csomóponthoz. A felújítás egy évig tartott, és ugyanennyi időt vett igénybe az iroda berendezése is. Az ingatlan egyik legfőbb előnye, hogy könnyű a közelében parkolóhelyet találni, nincsenek messze a nyugati irányú autópályák – ez azért volt számunkra fontos, mert sok osztrák ügyfelünk is van –, a belváros, a Duna-hidak vagy a Markó utca. Mégis nyugodt, zöldövezeti a környék, az ingatlan kiválasztásakor főként az előbbiek voltak a legfontosabb szempontok.

Már ügyvédjelölt koromban is elég nagy önállóságom volt, megvolt a saját ügyfélköröm, önállóan dolgozhattam. Mire megszereztem a szakvizsgát, az ügyfelek követtek az önálló praxisomba, a korábbi munkáltatóimmal ugyanis ebben állapodtam meg – mondta dr. Bebesi Erika. Korábban a család más vállalkozásaiban dolgozott, köztük egy gazdasági-jogi fordítóirodánál, onnan is sikerült ügyfeleket átcsábítani. Az ügyvédi iroda főként kereskedelmi, társasági, gazdasági joggal foglalkozik, cégek teljes körű képviseletét látják el, emellett a cégvezetés vagy az alkalmazottak privát ügyeit (ingatlanvásárlástól a bontóperig) is viszik, ha igény van rá. Ügyfeleik között számos nagy ruházati és divatcég, ékszerkereskedések, luxusórákkal foglalkozó cégek is megtalálhatóak.

Az irodaalapítást megelőzően több ingatlant is szemügyre vettünk, a Markó utca környékén, a Duna-parton, „főként az V. kerületben. A belvároshoz nagyon kötődöm, mert ott nőttem fel, de negyven percbe telt, míg az ingatlanközvetítő felé menet parkolóhelyet találtunk. Ezután esett a választásunk az I. kerület csendesebb, délibb, mégis minden irányból jól megközelíthető részére, az Aladár utcára.

Irodaházban már az elején nem akartunk irodát bérelni – hangsúlyozta –, hiszen az a miliő, amelyet elképzeltünk, egy személytelen irodaépületben igencsak anakronisztikus lett volna. Dr. Bebesi Erika kiemelte, rendkívül fontosnak tartja az ügyfelekkel való személyes kontaktust. Ez fordítva is igaz, már csak ezért sem lett volna megfelelő helyszín egy belvárosi irodaház. Mindez persze nem jelenti azt, hogy régimódiak volnánk – fogalmazott –, az irodánk egyben klasszikus (a kialakítását tekintve), de az infrastruktúrát tekintve a lehető legmodernebb. Ennek részeként honlapot is készíttettünk, amelyet elsősorban egyfajta elektronikus névjegynek tekintek, semmint igazi ügyfélcsalogatónak, különösen, hogy inkább a külföldi ügyfelek jelentkeznek az alapján – tette hozzá.

Az iroda belső kialakítását az ingatlan jellege adta, ugyanis egy 110 éves bérház első emeletén található, korábban egy műkereskedő otthona volt. Gyakran felmerül a kérdés, miért nem egy ízig-vérig modern irodát alakítottunk ki? Erre az a válaszom, hogy bár az irodánkat valóban nem modern stílusú, hanem főként biedermeier bútorokkal rendeztük be, de attól még teljesen modern, ami az infrastruktúrát – a prezentációkhoz elengedhetetlen plazmatelevíziót, a minden helyiségbe bevezetett internet-kapcsolatot vagy a hálózatba kötött központi nyomtatót és a nagyirodai fénymásolót – illeti. Kétségtelen, hogy a megfelelő infrastruktúra kiépítése megnöveli az iroda kialakításának és berendezésének a költségeit, de megtérülő befektetésről van szó.

A belső tér nagysága is fontos volt, legalább száz-százötven négyzetméteres irodát akartunk, hogy mindennek és mindenkinek legyen helye. Szükség volt egy recepcióra, összesen öt kisebb-nagyobb helyiségre, valamint egy váróteremre. A 110 éves bérház belső magassága révén tágasnak érzett térélményt sem tudja egy irodaház visszaadni. „Mondhatni, olyan környezetet akartunk, amely megfelel egyben a második otthonomnak, vagyis nem a szó szoros értelmében pusztán egy irodát akartam kialakíttatni, hanem egy valóban otthonos környezetet, ahol nem érződik tehernek a munka. Az otthonosság érzését növeli, hogy kutyabarátként és -tulajdonosként az orosz agaramat is be szoktam hozni. Ez a nyugat-európai ügyfeleim számára teljesen természetes, ha nekik van háziállatuk, ők is hozzák magukkal, különösen a svájciak. Ezt sem lehetne könnyen megoldani egy irodaházban.” – mondta. „Az iroda szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően arra is van lehetőség, hogy két megbeszélés között levigyem sétálni az ebet a zöldbe, a Várhegyre, a Vérmezőre vagy a Tabánba.” Az iroda terjeszkedésére és bővítésére is van szerencsére lehetőség, a szomszédos ingatlanban, amelyet családi támogatással ugyancsak megvásároltunk, a későbbiekben – az alkalmazottak létszámának növekedése esetén – szociális és rekreációs helyiséget lehet kialakítani, és a folyosó is lezárható.

Dr. Bebesi Erika szerint nyilvánvalóan van szerepe az iroda kialakításának, jellegének abban, hogy úgymond odavonzza az ügyfeleket. A kezdetnél kell mindent egy lapra feltenni, és érdemes inkább kurrens, megfelelő helyen ingatlant vásárolni, ezt az ügyfelek, az ügyfélkör is honorálni fogja.

Az ügyvédnek az irodája is a tükörképe, önkifejezésének egyik legfontosabb megjelenítője. Sajnos gyakran előfordul, hogy az ügyvédek egy része nem támaszt igényeket a környezetével szemben, az sem ritka, hogy nem tartják fontosnak, hogy legyen az irodának megfelelő felszereltsége, holott manapság ez már bármilyen irodában szinte alapkövetelmény. Aki erre nem ad, arról az lehet a benyomása az embernek, hogy a saját munkáját sem tiszteli vagy tartja fontosnak. „A jól felszerelt, jól kialakított iroda végső soron munkaeszköz. A saját érdekem, és saját dolgomat könnyíti meg, ha jól felszerelt irodám van. Anélkül hasonló a helyzet, mintha a festő ecset nélkül akarna festeni” – jegyezte meg.

Az iroda, mint ingatlan pedig nem utolsósorban megtérülő befektetés is egyben. Az ügyfelek is szívesebben fizetik meg a színvonalas szolgáltatás árát, ha látják, hogy az ügyvéd saját magát és őket is komolyan veszi, ami az iroda kialakításában, megjelenésében is kifejeződik. Ingatlant iroda céljára bérelni dr. Bebesi Erika szerint nincs értelme, hiszen a vásárláshoz felvett hitel törlesztőrészlete még alacsonyabb is lehet, mint a bérleti díj.

Dr. Bebesi Erika úgy véli, fontos, hogy a fővárosban legyen az irodája, „sajnos ez egy vízfejű ország”, az üzleti élet java Budapestre és környékére összpontosul. Itt él a hazai lakosság egyötöde, és legalább félmillió külföldi, akik főként a követségek közelsége miatt választják Budapestet. Bár ennek ellenére nagyon sok vidéki, főleg nyugat-dunántúli ügyfelünk is van. Vidéken a megyeszékhely lehet ideális választás az iroda helyszínéül, bár ez a tevékenység jellegétől és az ügyfélkör elvárásaitól is függhet.

Dr. Schmidt Gábor