II. Móri német nyelvű jogásztalálkozó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 

Fenyves Péter Polgármester köszöntőjét és a házigazda dr. Bednár András bevezetőjét követően elsőként Adalbert Bicserdy az Osztrák Nagykövetség tanácsosa és konzulja szólt a rendezvény résztvevőihez.

Több olyan jogesetet idézett, melyekben a magyar hatósági eljárások során a német nyelv használatával kapcsolatban problémák vetődtek fel. A konzuli munkában naponta érkeznek olyan bejelentések, amelyekben osztrák állampolgárok, vállalkozók, üzletemberek kifogásolják a magyarországi eljárásokban az anyanyelv – esetükben a német nyelv – használatához fűződő jog megsértését.

Dr. Németh Ágnes egyetemi oktató, a Magyar Német Jogászegyesület elnöke hozzászólásában több olyan problémát vázolt, amelyek a német és bármely más idegen nyelv jogi eljárásokban történő használata során okozhatnak félreértést és problémát. Így többek között az egyik legnagyobb gond az, hogy az egyes jogi kifejezések mögötti jogi tartalom más és más lehet akár a német, akár a svájci, akár az osztrák jogi szaknyelvben. Nem elegendő tehát a tükörfordítás, a mögötte levő jogi tartalom tökéletes és pontos fordításához kimagasló német jogi szaktudásra is szükség van.

Tillmann Altwicker Úr, aki az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetemen német jogot tanít, hangsúlyozta, hogy szükség van olyan magyar jogászok, valamint jogi szaktolmácsok képzésére, amely képzés során nem csak a német nyelv szakszerű fordítására, hanem az egyes jogi kifejezések közötti különbségek értékelésére és helytálló interpretálására is felkészít. Többéves tapasztalat alapján kijelentette, hogy olyan kitűnő jogászokat képeznek ma már Magyarországon, elsősorban az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetemen, akik magas színvonalon beszélik a német jogi szaknyelvet. Szükséges volna tehát az így képzett jogászokat szakértőként alkalmazni a magyar eljárásokban, miáltal nem sérülne az anyanyelv használatához, valamint a szakszerű jogi szaktolmácsoláshoz való jog.

Dr. Oros Paulina a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője kiemelte, hogy nem csak a nyelvi fordítások miatt, hanem az eltérő jogrendszerek okán jelentős problémát okoz mind a mai napig az Európai Uniós jogharmonizáció érvényre juttatása. Ez azt jelenti, hogy a különböző uniós tagországok egyes jogintézményei közötti összehasonlítás és azoknak az egységes értelmezéssel történő használata ma még nehézkes, egyes jogintézmények esetében pedig szinte lehetetlen, így továbbra is a jogharmonizációt tekinti a legfontosabb és kiemelt feladatnak.

Az ORFK képviselője Dani Zoltán ezredes üdvözölte a rendezvény, a kerekasztal- beszélgetés kezdeményezését. Többek között arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a magyar rendőrség a rendszerváltás óta jelentős, a magasan végzett, kvalifikált rendőrtisztek részére különböző, más országbeli társszervezetekkel együtt, olyan közös képzési formát alakítottak ki, mint pl. az osztrák rendőrséggel közös Rendőr Akadémia, ahol nem csak a szakmai ismeretek, technikák, technológiák, eszközök elsajátítására van lehetőség, hanem a magas szintű német nyelvtudás elsajátítására és fejlesztésére.

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd ugyancsak felhívta a figyelmet, hogy nem lelhetőek fel azok a szakmailag is elfogadható szakemberek, akik mind a magyarországi közigazgatási, mind a bírósági eljárásokban kellő szakmai szinten tudják az igazságügyi és jogi szaktolmács feladatait ellátni. Erre vonatkozóan számos kezdeményezés volt, így ő is, mint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyik tanácsadója és mint gyakorló ügyvéd a napi tapasztalatai alapján igyekszik ennek a problémának a megoldásához különböző ajánlásokat kidolgozni. Ez a kérdés azonban aktuális, mind a mai napig napirenden van, mivel még nem sikerült megfelelő jogi megoldást az igazságügyi és jogi szaktolmácsok kiválasztására kidolgozni.

Dr. Georg Koch ügyvéd, Európa jogi és külkereskedelmi szakjogász élesen bírálta a bíróságok előtti eljárásban nem kellő jogi szaknyelvtudással rendelkező szaktolmácsokat. Kifejtette, hogy német anyanyelvű ügyfelei érdekében az anyanyelvük használatához fűződő joguk megfelelő színvonalú érvényesülésért. A maga részéről kialakított a bajai helyi hatóságokkal, a bírósággal egy olyan igazságügyi jogi szaktolmácsolási lehetőséget, amely az anyanyelvhez való jogot a német, osztrák és vagy svájci ügyfelei számára megfelelő szinten biztosítja. Megjegyezte azonban ennek ellenére sokszor szükséges, hogy gyakorló ügyvédként, európai szakjogászként kisegítse és korrigálja az eljárásban kirendelt szaktolmácsokat, akik ezt a segítséget elfogadják.

Dr. Prof. Heinrich Badura az osztrák szövetségi minisztérium tudományos tanácsadója, egyetemi professzor, mint európai hírű szaktekintély felhívta a figyelmet arra, hogy a tolmácsolás és a kommunikáció rendkívül fontos az egyes eltérő kultúrájú és hagyományú népek, európai államok mindennapi életében, így többek között a hivatali eljárásokban is.

Dr. Rabóczki Bence az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselője tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a rendezvényen megfigyelőként van jelen, így sem érdemi, sem formai kérdésekre nem tud nyilatkozani a kerekasztal-beszélgetésen, azonban dr. Serák Istvánnal együtt feltétlenül tájékoztatni fogja a minisztérium illetékeseit az elhangzottakról.

Dr. Mód Péter a Veszprém Megyei Földhivatal osztályvezetője kiemelte, hogy az eljárás hivatalos nyelve a földhivatali eljárásban a magyar, de az anyanyelvhez való jog sem sérülhet. Tekintettel arra, hogy a földhivatali eljárásban magyar ügyvédek közreműködése kötelező, így ez a probléma gyakorlatilag a magyar ügyvédek megfelelő fordítói és jogi szaknyelv ismeretének függvénye, nem pedig a hivatalé.

Mindemellett számos esetben érkezett hozzájuk közvetlenül is német, osztrák vagy svájci állampolgároktól megkeresés, akik ingatlant vásároltak Veszprémben és a Balaton-felvidéken. Ők anyanyelvükön, németül küldik el különböző kéréseiket, beadványaikat. Ezek fordítása természetesen az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodán keresztül történik, mivel a magyar hivatalos eljárásban kizárólag ilyen fordítást lehet felhasználni.

A CompLex Kiadó Kft. képviseletében dr. Szabó Richárd megköszönte a lehetőséget, hogy a rendezvényen részt vehetnek és bemutathatják, hogy immáron 18 éve folyamatosan 3 nyelven előbb nyomtatott, majd CD-formátumban a legfontosabb magyar törvények és jogszabályok gyűjteményét megjelentetik, segítve ezzel az anyanyelv használatához fűződő jog érvényesítését a magyar eljárásokban.

Több résztvevő kérte, hogy a Polgári perrendtartást és más fontosabb magyar jogszabályokat is mielőbb németre kellene lefordítani, mivel egyre több hazai és külföldi jogász számára ez fontos lenne.

Ezzel kapcsolatban Martin Wodraschke a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda német ügyvédje, aki több, mint 5 éve él és dolgozik Magyarországon, megkérdezte, hogy ki fordítja a CompLex részére a jogszabályokat, mivel azokat számos esetben kénytelen Magyarországon dolgozó német ügyvédként kijavítani.

CompLex képviselője elmondta, hogy szaktolmácsok végzik a fordításokat. Martin Wodraschke felajánlotta, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi gyakorló jogászok által készített korrektúrákat beépítsék a szakfordításokba, mely javaslatot a CompLex képviselője örömmel fogadta, és megígérte továbbítja a cég vezetésének.

Martin Wodraschke hangsúlyozta, hogy az igényes jogi munkában rendkívül fontos a pontos, precíz jogi szakfordítás. Hozzászólásában ismertette a világ egyik legnagyobb ügyvédi irodájának budapesti irodája erre vonatkozó tevékenységét, ahol a magyar jogászok és jogi asszisztensek által végzett mindennemű levelezést, beadványt, szerződést anyanyelvi ügyvédek lektorálják, hogy a fordítások nyelvtani helyessége mellett azok pontos jogi tartama is megfelelő legyen.

Dr. Turán Zsolt a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, igazságügyi szakértő elmondta, hogy az Igazságügyi Szakértői Kamarában mind a mai napig nem létezik igazságügyi tolmács csoport. Voltak ugyan kísérletek ilyen szakértői csoport létrehozására, de a jogszabály nem ide sorolta.

A maga részéről aggályosnak tartja az igazságügyi eljárásban kirendelt igazságügyi szakértők idegen nyelvű bíróság, hatóság előtt történő szakértői tevékenységét, a pontos és dialektust is értő nyelvtudás hiánya esetén.

Egyébként a hivatalok helyzete sem könnyű, mert pl. ha EU tagként a saját nyelvén jelentkezik a Kamaránál mondjuk észt vagy máltai ügyfél, akkor sérülhet esetleg az anyanyelv használatához való jog, mivel ennyi sajátos idegen nyelvet nem értünk, illetve tolmácsra sincs fedezet.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy a választott bírósági és az ad hoc bírósági eljárásokban ki lehet kötni idegen nyelv, így gyakorta akár a német nyelv kizárólagos használatát. Ebben az esetben is kérdés azonban, hogy van-e elegendő olyan igazságügyi szakértő, aki az adott idegen nyelven el is tudja látni feladatát.

Dr. Risinger Dóra ügyvéd, szaktolmács is szóvá tette, hogy az OFFI fordítások nem minden esetben kifogástalanok, nem megfelelő színvonalúak. Hangsúlyozta, hogy egyre több olyan jogász szakember kellene, aki jogi végzettsége mellett magas színvonalú német nyelvű jogi és igazságügyi szaktolmácsként is közreműködne a magyar hivatalos eljárásokban.

Adalbert Bicserdy konzul újabb hozzászólásában – mintegy zárszóként – nagy örömmel nyugtázta, hogy a kerekasztal- beszélgetés magas színvonalú volt.

Elérte célját, mivel olyan fontos témát járt körbe, amely napi problémát jelent.

Üdvözölte, hogy ennek a kerekasztal-beszélgetésnek az eredményeit olyan hivatalos szintre emeljék, amely alapján létezik majd egy német jogi szaknyelvet beszélő jogászokról, ügyvédekről, valamint igazságügyi és jogi szaktolmácsokról közzétett lista, mely bármikor hozzáférhető lesz a magyarországi diplomáciai szolgálatok és a hozzájuk forduló külföldi állampolgárok számára is.

Dr. Bednár András, mint rendező és házigazda zárszóként megköszönte a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek a rendkívül érdekes, aktív és tartalmas hozzászólásokat.

A német nyelv Móron hivatali nyelvként sokáig azért is szerepelt, mivel a II. világháborút megelőzően a lakosság nagy része anyanyelvén, azaz németül – igaz úgynevezett dunai-sváb tájszólásban – beszélt otthon vagy a közösségben, míg a hivatali eljárásban pedig csak gyengén tudta a magyar nyelvet használni.

A mostani kerekasztal-beszélgetés témája azonban nem csak Magyarországon, hanem külföldön is aktuális.

Mindazok az ügyvédek, szakértők, akik magyar ügyfeleiket külföldi, német, osztrák, svájci hivatalos eljárásokban képviselik hasonló eseteket tudnának felsorolni, mint a résztvevők.

Példaként említette, hogy a Fürstenfeldi Városi Bíróságon olyan magyar állampolgár járt el egy alkalommal tolmácsként, aki ugyan Grazban él, de sem jogi végzettsége, sem szakirányú végzettsége nem volt és így a fordítói tevékenysége a büntetőbírósági eljárás során erősen kifogásolható volt.

Dr. Bednár András indítványozta, hogy civil fórumok, egyesületek és kamarák – mint például a Magyar Német Jogászegyesület, Igazságügyi Szakértői Kamara, Ügyvédi Kamara stb. – bevonásával, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium készítsen olyan listát, amelyen megfelelő képzettségű jogászok és igazságügyi szaktolmácsok neveit közzétennék- és ajánlanák mindazok számára, akiknek erre szüksége van, hiszen az anyanyelvhez való jog semmilyen magyar hivatalos eljárásban sem sérülhet.

Nem megengedhető, hogy egy büntető- eljárásban a nyomozó hatóság mezőgazdasági mérnököt rendeljen ki tolmácsként, hiszen ő képzettségénél fogva sem tudja megfelelően a jogi szaknyelvet lefordítani.

Üdvözlendőnek tartaná azt is, ha a magyar rendőrség, ügyészség, mint eljáró hatóság egyre több idegen nyelvet is magas szinten ismerő szakemberrel rendelkezne.

Ugyancsak rendkívül kívánatos volna, ha a magyar bírói kar számára az idegen jogi szaknyelv magas szintű elsajátítása is fontos lenne a jövőben. Ehhez az adott országban történő bírósági gyakorlat – mint a rendőrség esetében – lehetőségét is meg kellene teremteni. Ez egyben az európai jogegységesítési törekvéseket is segítheti.

Ami a hivatalnokok képzését illeti, felhívta dr. Mód Péter figyelmét például arra, hogy legutóbb az egyik magyar szakfolyóiratban jelent meg hirdetés németországi ösztöndíjra, amely kifejezetten fiatal magyar hivatalnokok számára kínál lehetőséget Németországban, a német hivatali eljárás és jogszabályok megismerésére. Természetesen a jogi szakmai ismeretek bővítése mellett kimagasló német jogi nyelvtudásra is szert lehet így tenni.

Dr. Németh Ágnes szorgalmazta, azért is jó, ha egyre több német nyelven magas szinten beszélő fiatal jogász lép be a Magyar Német Jogászegyesületbe, mivel ezzel is elősegítik azt a megfogalmazott célt, hogy köztudottá váljon, kik azok, akik Magyarországon megfelelő német jogi szaktudással és jogi nyelvismerettel rendelkeznek.

Végül dr. Bednár András meghívta a jelenlévőket és mindazokat, akik a mai rendezvényre nem tudtak eljönni, hogy 2010 októberében, az akkor megrendezendő Móri Bornapokon a következő III. Móri Német nyelvű Jogásztalálkozón a borral és a borászattal kapcsolatos jogról folytassanak kerekasztal-beszélgetést.

Tekintettel a téma rendkívüli aktualitására a Német Nagykövetség Konzuli Osztálya a rendezvényt szervező Dr. Bednár András Ügyvédi Irodával közösen szeretné, ha még ebben az évben a Móri Német Nyelvű Jogásztalálkozón részt vevők, valamint további szakemberek bevonásával újabb találkozóra kerülne sor, amelyen ebben a tárgyban érvényben lévő hatályos német jogszabályok tapasztalatai felhasználásával olyan magyar jogszabálytervezet születhetne, amely szabályozná a magyarországi igazságügyi és jogi szakfordítók képzését, vizsgáztatását, nyilvántartását és tevékenységüket.

dr. Bednár András
ügyvéd

 

III. Móri Német Nyelvű Jogásztalálkozó – Innováció mint a válságból kivezető út


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.