Beszédes trükkök

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokan azt gondolják, a logopédusok a tükör előtt állva az „r” és „sz” hangokat gyakoroltatják órákon keresztül. Ennél azért jóval összetettebb egy beszédtechnika-tanár munkája. A Fővárosi Beszédjavító Intézetben gyermekek beszédfejlesztésével foglalkoznak. A beszédhibás, mondjuk dadogással, hadarással, pöszeséggel, selypítéssel vagy egyéb kommunikációs nehézségekkel küzdő gyermekek és fiatalok (18 éves korig) ingyen járhatnak az Intézetbe. Minél fiatalabb korban ismerik fel és kezdik kezelni a beszédhibákat, annál

„Tökéletes beszédnek azt nevezzük, amikor a hangzókat helyesen és tisztán ejtjük, ha beszédünk zeneisége is tiszta, ritmusa pedig megfelelő. Ilyen emberből azonban nem sok van” – mondja Mosányi Emőke, a Fővárosi Beszédjavító Intézet igazgatója, aki beleszeretett a logopédiába, amikor az Orvostovábbképző Intézetben megismerte Frint Tibort. „Gyógypedagógus akartam lenni, azt éreztem igazán nagy kihívásnak, de Tibor előadásai, tudása lenyűgözött, és elkezdtem érdeklődni a hangtan meg a foniátria (a hangképzés élettanával, kórtanával, a funkciózavarok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozó tudomány) iránt. Hamar rájöttem, hogy mennyire izgalmas, sokoldalú és kihívással teli szakma a logopédusé”.

A tökéletes beszéd általában színpadi vagy hivatalos beszédnél indokolt, otthon, a konyhában valószínűleg senki sem beszél ilyen értelemben tökéletesen. Kivéve persze a szakembert, akinél a tökéletes beszéd annyira természetessé válik, hogy nagy valószínűséggel minden helyzetben, nem is tudatosan, de ezt használja. Felnőttkorban a szájberendezkedés sok mindent befolyásol, hatéves korig viszont nagyon rugalmas az artikulációs bázis, ezért tudnak a gyerekek bármilyen idegen nyelvet elsajátítani.

Az igazgató állítja: jóval több a beszédhibás gyermek mostanában, mint évekkel ezelőtt. „Az óvodások fele logopédiára szorul. Nem jó sem a szülői, sem a média által közvetített példa. Keveset beszélgetnek a családok, az iskolában sem szánnak elég időt a helyes kifejezésekre, az olyan komolyabb témákra, amelyek magasabb beszédkultúrát igényelnek. Nincs elég idő a szóbeli megnyilvánulásra sem. A másik ok, hogy az orvostudomány fejlődése miatt sok beteg csecsemőt meg tudnak úgy menteni, hogy »csak« beszédhibásak lesznek”. Mosányi Emőke szerint a mostani, ötéves korban kötelező szűrést célszerűbb lenne már a hároméveseknél elvégezni, hiszen minél előbb kiderül a probléma, annál nagyobb eséllyel lehet teljesen meggyógyítani. A beszéd minden téren elemi szintű, akinek a beszédkészsége nem megfelelő, hátrányban lesz munkakereséskor és párválasztáskor is. Érdemes minden beszéddel összefüggő problémával minél hamarabb logopédushoz fordulni, bár a szakember szerint felnőttkorban is lehet százszázalékos eredményt elérni. Igaz, állami szintű, felnőtt logopédiai ellátás nem működik hazánkban. Például egy stroke esetén az OEP-ellátásra alig van esélye a betegnek. Ennek ellenére a beszédtechnika és a logopédia ma már ott tart, hogy egy teljes gége eltávolításakor is ki tudnak alakítani emberi beszédhangot. „Volt ilyen páciensem is, teljes értékű életet tudott élni, csak kiabálni nem volt képes. A legrövidebb terápia három hónapig tart, az átlagos időtartam kb. egy év. A sikerhez nagy szükség van a beteg kitartására, szorgalmára, otthon is kell gyakorolni.” A szakember szerint mindenképp érdemes logopédushoz fordulni, ha bármilyen változást szeretnénk elérni a beszédünkben, ha úgy érezzük, rossz irányba változik vagy elfáradunk beszéd közben. Első lépésként tudatosítani kell, hogy mit csinálunk rosszul, majd utána lehet javítani.

Beszédünk tükrözi a mindenkori lelkiállapotunkat, hangulatunk is befolyásolja. Idegességünkben általában inkább magasabb hangon és gyorsabban beszélünk. A beszédhibák 70 százaléka organikus és funkcionális eredetű, 30 százaléka pedig valamilyen lelki problémából adódik. Az Intézetnek nincs statisztikája arról, hogy hányan szenvednek ilyen jellegű problémáktól. Mosányi Emőke négy éve igazgató, a sok papírmunka és szervezés mellett a terápiák feltöltik, energiát adnak neki. Ezért hetente 10–15 órát tart, leginkább felnőtteknek, színészeknek, pedagógusoknak magánoktatóként. Volt már teológus és számos televíziós, rádiós páciense is. A Beszédjavítóban változások zajlanak, helyzetük kissé bizonytalan: eddig a főváros döntött például a vezető személyéről, pályáztatás útján, jövőre viszont, ha létrejönnek a kistérségi rendszerek mintájára a szakszolgálati típusok, akkor az állam finanszírozza majd az intézményt. A centralizálás következményeként a Beszédjavító eddigi önállósága nagy valószínűséggel megszűnne. Eddig a fővárosi önkormányzat szakszolgálati normatívájából és a közalkalmazotti bértáblából tartotta fenn magát. „Harminchat munkatársam (logopédusok, pszichológusok, mozgásterapeuták) állandóan képezi magát, tanfolyamokra járnak, és megismerkednek sokféle új terápiával. Gyakran érkeznek hozzánk főiskolai hallgatók, ők is színesítik a munkát. Magas színvonalon működünk, csoportokban is dolgozunk, pszichológiai vizsgálatok eredményeit is figyelembe véve alakítunk ki új módszereket.”

Akik sokat beszélnek helytelen technikával, terhelésnek teszik ki a garatot, a gégét, elfáradnak a hangképző szerveik, és súlyos esetben ödéma, csomó vagy polip is keletkezhet ezen szerveikben. A krónikus problémák is orvosolhatóak műtét nélkül, ha az illető rendszeresen eljár beszédtanárhoz és lelkiismeretesen gyakorol. Persze van, ami nem gyógyítható százszázalékosan, ilyen például a dadogás, ám nagyon látványos eredményeket lehet elérni, ha a páciens kitartó, számos hasznos technika elsajátítható. A legsúlyosabb probléma a görcsösen becsukló hang (spasztikus diszfónia), amely az izmokat érinti, és felnőttkorban alakul ki, teljesen ez sem gyógyítható.

Kismértékben több a beszédhibás férfi, mint a nő. Megfigyelhető, hogy a kor előrehaladtával a nők hangja mélyül, a férfiaké magasabb lesz.

Nagy Orsolya logopédus, beszédtechnika-tanár 2008 őszén, még a főiskola alatt kezdett a Fővárosi Beszédjavító Intézetben dolgozni. Azóta több tucat gyereket és felnőttet vitt közelebb a szép, érthető, helyes beszédhez. Leginkább azt szereti a munkájában, hogy tud segíteni az embereknek egy olyan fontos dologban, a beszédben, ami a személyiségük része. „Nagyon jó érzés látni, amikor valaki örül és sikerélménye van, jó látni, hogy a saját eszközei fejlődnek, bővülnek, és ezzel még kifejezőbben tud kommunikálni” – magyarázza. A beszédtechnika-órák a légzés, hangadás, artikuláció, ritmus, hangsúly és hanglejtés gyakorlatait is tartalmazzák. Fontos része az önismeret, a saját adottságok, kommunikációs szokások megismerése és fejlesztése. „Hasznosak a koncentrációs gyakorlatok, amikor egyszerre több tanult gyakorlatot ötvözünk, ezzel is segítjük az automatizálódást és tudatosítást. Ilyen gyakorlat lehet, például amikor egy levegőre mondunk meghatározott szöveget, párban különböző ritmusban stb.” – sorolja Nagy Orsolya.

Fontos a hangszalagok és a gége védelme is. A nagyon hideg, a nagyon meleg, a nagyon csípős ártalmas, ahogyan az alkohol és a dohányzás is káros a hangszalagoknak. Emellett jó, ha leszokunk a torokköszörülésről, krákogásról, ugyanis ilyenkor a hangszalagok feszítetten egymáshoz dörzsölődnek, a gégeizmok pedig könnyen kifáradhatnak. Akiknek a nyelvi meggyőzés a kenyere, azoknak a szakember azt ajánlja, hogy gondolataikat a lehető legszínesebben próbálják közvetítetni. Jóval érdekfeszítőbb egy ilyen beszéd, mint egy szegényes, monoton hangú előadás. Ezt lehet például úgy gyakorolni, hogy egy mondatot többféle stílusban olvasunk fel. A hangerőt meg kell tanulni megfelelően fokozni a hangmagasság emelése nélkül, de ezekhez mind szükséges a szakemberek segítsége.

Krausz Viktória

---

 

A foniátria kifejezés jelentése:

a foné görögül hangot jelent, az iatrea gyógyítást, tehát a hang gyógyítását jelenti a szavak etimológiai értelmében, de elsődleges feladata a beszéd és a beszédfejlődés vizsgálata is, a beszéd- és a nyelvi zavarok diagnosztizálása és kezelése. A terápia során az egész személlyel foglalkoznak a szakemberek, hiszen a beszéd az egész személyiséget tükrözi.

Montágh Imre, a híres logopédus, tanár Tiszta beszéd című könyvében számos tippet ad a helyes, jól érthető beszéd eléréséhez. Szerinte elsődleges, hogy nagyon kell értenünk azt, amit beszélünk. A helyes légzés mély, halk és önkéntelen. Nem azért tartunk szüneteket, hogy lélegezzünk, hanem azért, hogy tagoljuk a gondolatokat, s közben lélegezzünk. A tagolás biztonsága a beszéd biztonságát mutatja. Fontos, hogy ne a torkunkat terheljük, hanem a rezonanciát fokozzuk. A hang akkor szól elöl, ha nagy hangerő mellett is úgy érezzük, hogy a gégénk alig vesz részt a munkában, az erőlködés, a túlzott izommunka nem helyes. Ejtsük szélesen az á-a-e hangokat, különböztessük meg a hosszú magán- és mássalhangzókat. Vigyázzunk a szóvégi k és t hangokra. Az sz-z-c hangok gondatlan kiejtése a színpadról, pulpitusról pöszeségnek hangozhat. S végül Montágh Imre azt tanácsolja: vegyük tudomásul, hogy lehetőségeink korlátozottak, ne a meglevő hibák keserítsenek el, hanem az elért apró eredmények lelkesítsenek.

---

 

A Fővárosi Beszédjavító Intézet és a Színes Városért mozgalom pályázatot hirdet nyelvbarátoknak

A „legszínesebb magyar szót” keresik a fővárosi Erzsébet téren, ahol az üzenőfalon kell kirakni a betűkből a versenybe küldött szót. A szervezők a javaslatokat fényképeken várják, amelyek tanúsítják, hogy a pályázók melyik kifejezést jelölik. A döntést internetes szavazással az érdeklődők közösen hozzák majd meg.

Részletek:

http://szinesvaros.hu/index.php/hu/palyazat

---