Budapesti film noir


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Immár a magyar fővárosnak is van film noirja: a Budapest Noir Gárdos Éva rendező igényes alkotása, mely több egyszerű kriminél.


Borzongatóan, olykor hátborzongatóan sötét atmoszféra lengi körül a történetet, s egyben a magyar fővárost. 1936 októberében járunk. A Münchenben, betegségben elhunyt Gömbös Gyula miniszterelnök földi maradványait fekete díszkoporsóban szállítják haza vonaton, de Gordon Zsigmondot, Az Est bűnügyi újságíróját már egészen más foglalkoztatja.

Jelenetek a filmből (Fotók: Big Bang Média)

Beépített rendőrségi emberétől fülest kapott, hogy meggyilkoltak egy fiatal lányt a Nagydiófa utcában. A helyszínre siet, ahol látja: nem hagyományos gyilkosság történt, és az áldozat nem egy közönséges prostituált volt. Nyomozásba kezd, mert írásával a címlapra akar kerülni, nem elégszik meg, hogy csak a nyolcadik oldalon jelenjen meg, kis hírrel. Egyre mélyebbre ássa magát az ügyben, miközben mind jobban hajtja igazságérzete is. Így aztán kénytelen belevetni magát a fülledt pesti éjszakák és az egyhangú nappalok hétköznapi világába.

A szálak egyaránt vezetnek az alvilághoz és a legfelső gazdasági és politikai körökhöz. Bár mindenütt falakba ütközik, sőt olykor még a kemény ütéseket is állnia kell, nem adja fel. Sejtelmes hangulatot árasztó sötét utcák, nyomasztó bérházak, cigarettafüsttől homályba vesző lapszerkesztőség, kávéház, kupleráj, a mozdony füstjétől és gőzétől megcsapott szürke pályaudvar.

Ahogy a filmművészet képzeletbeli nagykönyvében szerepel, ilyenek a film noir, „a fekete film” ismérvei. A bűnügyi történetek ábrázoló stílusához hozzátartozik a fekete és a fehér, hangsúlyosak a kontrasztok, a köd és füst elhomályosítja a képeket, fokozva a sejtelmességet. A krimiben megjelennek a torz erkölcsök, a szexuális motivációk, főszerepet kapnak az alvilági elemek.

A nyilvánosság előtt rejtőzködő, hatvanas éveiben járó, vidéken élő tanárember, Kondor Vilmos 2008-ban írta meg Budapest noir című regényét, amelyből e nagy csapatmunkával járó film megszületett. Szekér András az író segítségével varázsolt a kötetből forgatókönyvet, melyet Gárdos Éva rendezett meg. Őt az Amerikai rapszódia című film direktoraként ismerhetjük (Scarlett Johansson, Nastassja Kinski voltak a főszereplői, még 2001-ben). Hollywood sokáig vágóként ismerte (az 1986-os Maszk például az ő nevéhez fűződik, melyért Elek Zoltán Oscart kapott a legjobb smink kategóriában), de ő volt a vágója A miniszter félrelép és a Szabadság, szerelem című magyar sikerfilmeknek is. 

Ragályi Elemér fiával, Ragályi Mártonnal együtt dicsérhető az igényes operatőri munkáért; a korabeli Budapest díszleteit Verebes Zoltán – művésznevén Pater Sparrow –, kosztümjeit Flesch Andrea jelenítette meg. A főszereplők Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka, de jelentősebb szerep jut Dobó Katának, Anger Zsoltnak, Kulka Jánosnak, Kováts Adélnak, Törőcsik Franciskának, Gáspár Tibornak.

Kilencven percben feszes, hatásos film született, melynek egyszerre több olvasata is van. A felszínen krimit látunk, egy izgalmas nyomozás történetét, ugyanakkor látványában, hangulatában, emberábrázolásában mintha ott járnák a harmincas évek Budapestjén. Megismerjük a korabeli világváros lakóit. Járunk szegények számára szervezett ételosztáson, fogadásos utcai verekedésen, újságszerkesztőségben, rendőrségen, minisztériumban, arisztokrata és polgári otthonban, luxusbordélyházban, klubban és kávéházban, utazunk a földalattin, villamoson, sétálunk a korabeli utcákon. Egy-egy epizód révén pedig jelzésértékűek azok a képek, melyek a már fasizálódó Magyarországról árulkodnak.

2017. október 25-én, a Puskin moziban, a film sajtóbemutatóját követően egy tucat stábtag ült le a vászon elé, a nézőtérrel szembe, hogy emlékezzen a produkció készítésének érdekes pillanataira és válaszoljon az újságírók kérdéseire. Kovács Ildikó, a Magyar Nemzeti Filmalap 950 millió forintos támogatásával megvalósult mű producere arról szólt, hogy a Budapest Noir nem fesztiválfilmnek, hanem elsősorban közönségfilmnek készült. Ugyanakkor nem zárkóznak el a fesztiválmeghívások elől sem. Így a világpremier épp a Chicagói Filmfesztiválon volt, és ott a helyük a 17. Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon is november 3-a és 10-e között. Az alkotás iránt már most van érdeklődés a nagyvilágban – árulta el –, így jó eséllyel a világ számos pontjára el tudják majd adni a filmjogokat.

Gárdos Évától azt tudtuk meg, hogy szinte véletlenül lett Kolovratnik Krisztián a férfi főszereplő. Már hónapok óta tartott a casting, a színészkeresés szokásos folyamata, amikor Ragályi Elemér a Nagymező utcában egy kávéház teraszán véletlenül látta meg Kolovratnik Krisztiánt, a filmben is oly jellegzetes cigarettával a kezében. Egyből megszólította és castingra hívta. Végül több próbafelvételt követően ő kapta meg a szerepet. A színész bevallotta: már vagy nyolc éve nem játszik színházban, nem is forgatott, a színészettől független vállalkozásban dolgozik, így érdekes volt számára a visszatérés, és a negyvenhét napos forgatás nagy örömöt jelentett számára. Anger Zsoltnak az volt felemelő, hogy azzal a Ragályi Elemérrel forgathatott, aki kedvenc operatőre. Mivel nagymamája Szegeden egy moziban jegyszedőként dolgozott, húsz éven át minden Magyarországon vetített filmet látott, többek között Ragályi összes munkáját is. Az operatőr számára pedig az okozta a forgatás érdekességét, hogy fia, Márton volt a társa, aki kétéves korától mindig ott lebzselt vele a forgatásokon, és most fordult elő először, hogy ő kért tanácsot tőle, és nem fordítva.

S hogy lesz-e a filmnek folytatása? A fogadtatás majd eldönti. Mindenesetre alapanyag van bőven: Kondor Vilmosnak további öt(!) könyve szól a bűnös, szélhámos Budapestről.

A film gálavetítését is október 25-én, este tartották, egyben jótékonysági céllal. A mű alkotói és forgalmazója a díszbemutatón a jegyekből befolyt teljes összeget, egymillió forintot a Heim Pál Fejlesztéséért Alapítvány számára ajánlották fel. Ezzel járulnak hozzá a 2017 novemberében kezdődő beruházáshoz, melynek révén a kórháznak MRI-épülete lehet. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a beteg gyerekeket ne kelljen más fővárosi intézményekbe szállítani mágnesesrezonancia-vizsgálatokra. „Egy filmbemutató mindig a figyelem középpontjában áll, ami kiváló lehetőség, hogy mi is felhívjuk a figyelmet itthon a társadalmi szolidaritásra” – fogalmazott Kemény Ildikó producer.

A Budapest Noir a Big Bang Média forgalmazásában 2017. november másodikától látható a magyar filmszínházakban.

A film előzetese itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=eLmb3ES8AEI


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

NMHH: egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva

TikTok-videók hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel, valamint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása.

2024. november 5.

Az energiatermelés zöldítése mellett a keresletet is indokolt átstrukturálni

Magyarország napelem kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll rendelkezésre. Globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges erőfeszítések terén.