Dinamizmus és céltudatosság

A Linklaterstől függetlenné vált négy irodából szerveződő cég kilenc partnerrel és 120 jogi szakértővel Kinstellar néven 2008. november 1-jén kezdte meg működését. A helyi és regionális piacokra szakosodott regionális ügyvédi iroda működésének középpontjában kifejezetten a közép-keleti és dél-európai országok gazdaságát meghatározó ügyletekhez kapcsolódó jogi képviselet áll.

Dr. Csapó András
1977-ben született Nagykőrösön. 2001-ben diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Pályafutását ügyvédjelöltként a PricewaterhouseCooperssel együttműködő Dezső, Réti and Antall Landwell Ügyvédi Irodában kezdte, majd ügyvédként a Dezső és Társai, valamint az Andrékó Linklaters Ügyvédi Irodákban dolgozott. Jelenleg a Kinstellar budapesti irodában az ingatlancsoport egyik vezető ügyvédje. Szakterülete az ingatlanjog; a magyar és a nemzetközi ingatlanpiac jelentős szereplőinek ad jogi tanácsot, ideértve különösen a nemzetközi ingatlanfejlesztő cégeket, német befektetési alapokat és nemzetközi ingatlanbefektető cégeket. A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző OkJ-s képzésein és a WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet állandó felkért oktatójaként tart előadásokat ingatlanjog témakörben. A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának tagja. Autóban az AUDI a kedvence. Kedvenc étterme a Gesztenyés étterem Budakeszin. Folyékonyan beszél angolul és németül. Szabadidejében a hajózásnak és a vadászatnak hódol.

Hogyan választotta az ügyvédi hivatást?

Gyerekkorom óta az ügyvédi pályára készültem, egyrészt családi indíttatásból is (apai nagyapám is ügyvéd volt), másrészt anyai nagynéném is ezen hivatás felé terelgetett, mikor többször, nagyobb társaságban kijelentette, hogy „Ez a gyerek annyit beszél, hogy biztos jó ügyvéd lenne belőle!”, nagy derültséget okozva ezzel.

Az Andrékó Kinstellar, a Kinstellar budapesti irodája ingatlancsoportjának egyik vezető ügyvédjeként milyen egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozni?

Miután kikerültem az egyetemről két elképzelésem volt: vagy egy kisebb ügyvédi irodában tanulom meg a szakmának egy szélesebb területét, vagy elmegyek egy nemzetközi ügyvédi irodába és ott egy bizonyos jogterületre specializálódom, kihasználhatom nyelvtudásomat és lehetőségem lesz arra, hogy kiutazhassak külföldre tapasztalatokat szerezni. A nemzetközi iroda mellett döntöttem és pályafutásomat ügyvédjelöltként a PricewaterhouseCooperssel együttműködő Dezső, Réti and Antall Landwell Ügyvédi Irodában kezdtem, majd ügyvédként az időközben önállósult Dezső és Társai Ügyvédi Irodában dolgoztam.

Később kerültem a Linklaters Ügyvédi Irodához, amelyik iroda a londoni úgynevezett „Magic Circle cégek” között is igen előkelő helyet foglal el. A tavalyi évben a Linklaters-nél stratégiaváltás következett be. A budapesti, pozsonyi, prágai és bukaresti ügyvédi irodák leváltak a Linklaters hálózatról és önálló kelet-európai irodát hoztak létre, hogy ily módon egyebek mellett olyan közép- és dél-európai piacokon (Törökország, Bulgária, Ukrajna, Kazahsztán, Szerbia, Horvátország) is terjeszkedni tudjanak, amelyek korábban a Linklatersnél nem voltak stratégiai jelentőségűek.

A Linklaters stratégiája ugyanis az, hogy kizárólag a nemzetközi viszonylatban legnagyobb bankokat, a legnagyobb befektetési alapokat képviselje. Most független regionális ügyvédi irodaként azt is szabadon megtehetjük, hogy a hazai, valamint regionális piacon sokkal nagyobb arányban jelenlevő közép-kelet-európai ingatlanfejlesztő cégeket, helyi perspektívát nyújtó ügyfeleket képviseljünk.

Természetesen a Linklaters szakmai továbbképzésein és csereprogramjaiban továbbra is részt veszünk és vannak és a jövőben is lesznek közös ügyeink, ügyfeleink.

Dr. Andrékó Csilla irodavezető partner irányításával budapesti irodánk főként társasági jogi ügyekkel, cégfelvásárlással és egyesüléssel, finanszírozások kapcsán bankok képviseletével, energiajoggal és ingatlanjoggal foglalkozik. Gyors növekedést tűztünk ki célul, így a Kinstellar hamarosan további irodákat nyit a térségben, hogy prémiumszolgáltatásokat nyújtson regionális ügyfélkörének.

Milyen ügyfeleket képvisel a Kinstellar?

Ügyfeleink, mint általában a nemzetközi ügyvédi irodák ügyfélköre, nagy nemzetközi és hazai vállalatok és bankok, energetikai, építőipari, távközlési és számos más területen tevékenykedő cégek, akiknek fontos a minőség, a felelősségbiztosítás és a komoly szakmai tapasztalattal rendelkező apparátus. Számos nagy projektben vettünk részt, ügyvédi irodánk Romániában, Szerbiában is jelentős ügyfeleket képvisel. Különösen érdekes élmény volt számomra, amikor ügyvédként egy több országon átívelő tranzakcióban működtünk közre jogi tanácsadóként; például egy szerb jog szerint működő szerződésben, ahol a szerb jogi tanácsadóval együttműködve strukturáltuk a tranzakciót.

Szakterülete az ingatlanjog. Mindig is ez iránt érzett affinitást?

Az az elvem, hogy ha valaki magas szinten akar művelni valamit, akkor azon az egy területen specializálódnia kell. Én mindig ingatlanjoggal foglalkoztam, habár korábban nagyon hajlottam a büntetőjog felé, a gyakorlati időmet is a Budai Központi Kerületi Bíróságon töltöttem, amit nagyon élveztem és igen hasznos is volt.

Milyennek látja a mostani gazdasági válsághelyzetben az ingatlanpiacot?

A jelenlegi gazdasági válság kiindulópontjaként az amerikai jelzálogpiaci válságot szokták megjelölni, így a válság természetesen az ingatlanpiacra is komoly hatással van.

Magyarországon a projektfinanszírozás és az ingatlanfinanszírozás sajnos szinte megállni látszik és nagy problémákat fog okozni, ha a fejlesztők nem jutnak hitelhez. További probléma, hogy az általános gazdasági gyengülés miatt a kereslet is visszaesik.

Több fejlesztési projektet lelassítottak és az irodapiacon a bérbeadás sem halad úgy, ahogy szokott és azt sem tudjuk biztosan, hol lesz a mélypont a folyamatban.

Az irodafejlesztések mellett/helyett például a hotelfejlesztések és más típusú ingatlanoknak a fejlesztése halad tovább, kicsit erőre is kapva, ezért sokan már most keresik ezeket a lehetőségeket, hogy úgymond a „zavaros vízben” halászva előnyös üzletet kössenek.

Egész Kelet-Európa arra vár, hogy saját tőkéből finanszírozó amerikai vagy ázsiai alapok jelenjenek meg, hisz a változó időkben még mindig az ingatlan tűnik a legbiztosabb befektetésnek. Talán 2011-ben újra magára talál és „felpörög” az ingatlanpiac, de az biztosnak látszik, hogy az az aranykor, ami pár évvel ezelőtt volt, amikor is bárki ingatlanfejlesztésbe fogott, az hatalmas sikert könyvelt el, ma már nem szükségszerű következmény.

Hogyan látja a szomszédos országok ingatlanpiacának helyzetét?

Sajnos a lassulás egész Európában tapasztalható, még az olyan „forró” piacokon is, mint Románia. Korábban Bukarestben már a tervező asztalon szinte teljesen bérbe adtak egy irodaházat. Sőt, a befektető már így, az „előzetes” bérleti szerződésekkel, „forward purchase” útján meg is vette az ingatlant. Manapság már ott is változott a helyzet. Bár ingatlanpiaci és gazdasági szempontból Bukarest egy erősen növekvő piac, érdekes módon most Párizs, Isztambul és München a befektetők célpontja.

Lehet a válságnak pozitív hatása is?

A közelmúltban tartottak Budapesten egy ingatlanfejlesztési témájú konferenciát, ahol az ingatlanpiaci szereplőkön, fejlesztőkön, valamint a befektetőkön kívül az önkormányzatok vagy a helyi politika részéről senki sem volt jelen, ami elszomorító.

Az ingatlanfejlesztések területén eddig az volt a gyakorlat, hogy az önkormányzatok gyakorlatilag kértek egy Duna-hidat akkor is, ha az ember csak egy kis irodaházat akart építeni.

Az önkormányzatok talán túlontúl is kihasználták a fejlesztőket és az új szabályozási terv elkészíttetésének költségeitől kezdve sok egyéb fejlesztés költségeit fizettették ki velük. Számos kerületnél a helyi politikai érdekek játszottak közre és nem vették figyelembe azt, hogy mennyit fejlődne az adott környék, a város, sőt maga az ország egy új beruházás létrejöttével.

Talán utolsó figyelmezetésként a gazdasági válság jó arra, hogy a politikusok is észrevegyék, hogy az ország marad le abban az esetben, ha az önkormányzatok túlzottan szigorú követeléseikkel vagy nem profeszszionális hozzáállásukkal beruházásokat hiúsítanak meg.

Egy ilyen konferencia jó alkalom lett volna arra, hogy az önkormányzatok megismerjék az üzleti szemléletet, a piaci szereplőket, a befektetőket, a bankokat, de ma Magyarországon sajnos elképzelhetetlen, hogy egy önkormányzati jegyző befizesse magát egy ingatlanos konferenciára, vagy hogy egy kerület reklámozza önmagát a fejlesztők felé.

Az egymáshoz közeledést az is segítené, ha a nagyobb ingatlanfejlesztők összefognának és valamilyen módon együttesen képviselnék az érdekeiket. Így az együttműködés a hatóságokkal sokkal gördülékenyebb lenne, rengeteg erő, energia, pénz spórolódna meg.

Úgy tudom a Kinstellar számos szakmai továbbképzést tart a cég ügyvédeinek, ügyvédjelöltjeinek.

Nemrég vettünk fel az ingatlanos csoportba egy ügyvédjelölt kollégát, aki most volt kint Londonban egy többnapos oktatáson a Linklatersnél, ahol elismert szakemberektől tanulhatott a jelenlegi válságos ingatlanpiaci helyzetről és az összes ilyen helyzetben alkalmazható szakmai fogásról. Ez az a versenyelőny, amivel a nemzetközi ügyvédi irodák egy része rendelkezik, hogy egy 3 hónapja ügyvédjelölt kolléganő tudja mi az a „yield compression” és tisztában van vele, hogy a frankfurti ingatlanpiacon mi a helyzet, amellett, hogy a magyar jogi sajátosságokat is kiválóan meg tudja tanulni az igazán komplex és bonyolult tranzakciók során.

A budapesti irodán belül, egymás között is rendszeresen szervezünk képzéseket, melyeket úgy hívunk, hogy lunch time seminar, amit magyarul úgy is fordíthatnánk, hogy szakmai képzéssel egybekötött ebéd. Ezek abból állnak, hogy ebéd mellett egy felkészült, tapasztalt kolléga elmondja tapasztalatait egy adott szakmai kérdésről, szerződéstípusról, vagy egy nemrégiben lezárt tranzakció tapasztalatait, egy perrel kapcsolatos bírói állásfoglalást, szemléletmódot ismertet és magyaráz el a kollégáknak részletesen. Ez a fiatal kollégáknak talán még fontosabb, hisz ily módon még nem „élesben” megtanulják, hogyan kell egy konzorciumi szerződést, vagy egy másfajta bonyolultabb szerződést elkészíteni.

Egy másik típusa az oktatásnak, amikor a különböző országok helyi irodáiból a szakértő csoportoknak (például bankjogi csoport, ingatlan csoport) tartanak egy még specializáltabb képzést, ami kizárólag arra az adott iparágra vonatkozik, az adott iparág szereplőiről, az adott iparággal kapcsolatos trendekről, bizonyos jogi instrumentumokról szól. Lényeges, hogy az ilyen alkalmakkor az iparág további, még részletesebb megismerésére fókuszálunk, ezáltal képesek vagyunk sokkal jobban megismerni ügyfeleink gondolkodását és üzleti igényeit. Ha felkeres minket egy ingatlanbefektető, a megfelelő háttérismeret birtokában sokkal felkészültebben tudjuk fogadni és számára a megfelelő jogi megoldást tudjuk nyújtani.

A harmadik módja a tapasztalatszerzésnek, oktatásnak, amikor az ügyvéd vagy a jelölt valamelyik külföldi irodában dolgozik egy hosszabb időszakot. Természetesen ez nagyon hasznos, egyrészt mert megismeri a szervezetet, másrészt mert megtanulja egy másik ország munkamorálját, és a későbbiekben hasznosítja is ezeket a tapasztalatait.

Ön szerint melyek a jó ügyvéd fő ismérvei?

Az az elvem, hogy egy ügyvéd számára ügyfelei érdekeinek képviselete mellett a legfontosabb az üzlet elősegítése. Egyik ügyfelem szokta mondani: „Lawyers should make deals, and not break deals.” Vagyis, az a célunk és akkor képviseljük a legjobban az ügyfelet, ha határozottan, de célirányosan a kompromisszumos megoldásokra törekszünk. Mindig hangsúlyozom a fiatal kollégáknak, hogy ha egy jogi átvilágítást csinálunk, akkor ne csak arra koncentráljunk, hogy ezt meg ezt a hibát találtuk, hanem mindenekelőtt figyelmeztessük az ügyfelet, hívjuk fel a figyelmét arra, hogy az adott probléma mekkora rizikóval jár, és ennek milyen lehetséges következményei vannak, és legfőképpen, hogyan lehet ezt kezelni, megoldani.

Az ügyfelet az érdekli, hogy egyértelműen kiderüljön, az ő biztonságát, az ő érdekeit egy adott helyzet, probléma hogyan érinti, és hogyan tudja magát megvédeni.

Nagyon fontos, hogy ezt a szempontot az ügyvéd mindenképpen tartsa szem előtt ügyfelei kiszolgálásakor. Az ügyvédnek ügyfele szemével kell látnia és értenie az üzlet lényegét, tudnia kell, ügyfele hogyan számol, mire figyel és mi az, ami az ügyfele szempontjából igazán lényeges.

Ön, mint vezető ügyvéd, milyen karriertanácsot adna a fiatal kollégáknak?

Egy nemzetközi háttérrel rendelkező iroda rengeteg lehetőséget nyit meg a tehetséges, ambiciózus, energikus fiatalok számára, mindenkinek van esélye a ranglétrán egyre feljebb lépni. Én vezető ügyvédként is látom magam előtt a célokat, a közeli jövőben rám váró kihívásokat. Nagyon lényeges, hogy az ügyvédjelölt tudja, mit akar, lebegjen egy határozott cél a szeme előtt, amit el akar érni, meg akar valósítani, de véleményem szerint akkor tud kiemelkedőt nyújtani a szakmájában, ha a szakvizsga után szakosodik és egy vagy két jogterülettel foglalkozik igazán mélyen. Emellett természetesen nagyon fontosnak tartom a nyelvtanulást, idegen nyelvek ismeretét.

Ön a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetének OKJ-s képzésein állandó felkért oktatóként folytat oktatási tevékenységet ingatlanjogi témában. Ugyancsak ingatlanjogot tanít a WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet facility management kurzusán. Szakmai tevékenysége mellett kamarai tisztséget is visel, a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának tagja.

A tanítás számomra hobbi. Négy éve tartok előadásokat ingatlanbecslő, ingatlan vagyonértékelő és ingatlanjog témakörben.

Emellett szerencsés vagyok, hogy a kollégák megszavazták és így tagja lehetek a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának.

dr. Pál Edith