Drámai jogesetek – avagy jogi esetek a dráma világában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A világ- és a magyar irodalom nagy drámáinak mélyén sokszor találkozunk jogi problémákkal. Ez nem véletlen, hiszen a drámák emberi konfliktusokat dolgoznak fel és ezek a konfliktusok gyakran jogi természetűek.

„Mitől féljek, ha törvényt nem szegek?

A zálogom jár nekem, enyém, akarom!

A törvényt akarom! Megkapom?!” – harsogja Shylock, a zsidó uzsorás a keresztény  bíróság előtt A velencei kalmár című Shakespeare drámában. Az uzsorás sziklaszilárdan bízik jogában, de ez a joga összeütközik az állam és a keresztények érdekével. Vajon hogyan oldódik meg ez a drámai konfliktus? Megkapja zálogát Shylock – kivághat egy font húst a keresztény kalmár testéből?

 

 „Adok nektek egy milliárd dollárt, és megveszem érte az igazságot… egy milliárdot kaptok, ha valaki megöli Alfréd Illt…” – mondja mosolyogva a nyomorban élő kisvárosba látogató milliárdos Öreg hölgy Dürrenmatt darabjában. Egy régen elavult, igazságtalan bírósági ítéletet akar így megbosszulni. Vajon ebben a drámai helyzetben az erkölcs, vagy a bűn kerekedik felül? Gyilkossá válhat egy egész város?

 

„És még ma kell, hogy ő enyém legyen!…” – lihegi a vágytól felajzott meráni herceg, a királyné öccse, aki Bánk bán hűséges feleségét szeretné magáévá tenni Katona József drámájában. A herceg tudatmódosító hevítő port kever a fiatalasszony italába. Melinda – tudatán kívül, a szer hatása alatt – odaadja magát a hercegnek, megcsalva így férjét, Bánkot. Bánk bosszúból (és egyéb indítékokból) megöli a királynét. Vajon a jog lát-e összefüggést Bánk bán gyilkossága és Melinda drámája között?

 

Mind a jog tudományának, mind pedig a dráma művészetének alapvető tárgya az a feszült állapot, ami az emberek közötti összeütközések következménye. A társadalom közegében élő ember életének kikerülhetetlen alapeleme a konfliktus. Ezeket a konfliktusokat vizsgálja, értelmezi és kezeli a maga sajátos megközelítésében a jogtudomány; és ugyanezeken az összeütközéseken keresztül tárja fel és ábrázolja az ember titokzatos világát a dráma művészete. A konfliktusok racionális, társadalom-tudományi kutatása elvezet a jog tudományához, a konfliktusok drámai feldolgozása és színpadi ábrázolása pedig a színház művészetéhez.

A Drámai jogesetek címmel elindított sorozat abból indul ki, hogy a jognak és a drámának van közös tárgya: az emberi konfliktus. A konfliktusok elemzését – kialakulását, okait és következményeit, filozófiai, történeti és társadalmi vizsgálatát, erkölcsi, érzelmi és lélektani dimenzióit, drámai következményeit, stb. – a sorozat sajátos szemléletmóddal, a jog és a dráma kettős látásmódjával közelíti meg. A színdarabokban felbukkanó jogi konfliktusokat mint drámai eseményeket vizsgálunk, ugyanakkor a drámai konfliktusok jogi relevanciáit is feltárjuk. Ez a kettős megközelítés kitágítja a jogi látásmódot a művészet látásmódja felé, – így az olvasó számára tágabb és színesebb világban értelmeződnek a jogi kérdések – és a drámai hősök is. Hamlet, vagy Rómeó és Júlia tettei másként festenek dámai, és megint másként jogi megközelítésben. A dráma művészete új dimenziókat nyit a jogi látásmód számára. Ugyanakkor a jog módszereivel a drámai művészet rejtett dimenzióit tárhatjuk fel.

Sorozatunk elméleti megközelítésben és gyakorlati példák sorával mutat be drámai jogeseteket. Mindazoknak ajánljuk, akiket érdekel a jog drámai izgalma, és a dráma jogi arculata. Sorozatunk első részét február 9-én olvashatja.

---