E-könyv – a digitális olvasás forradalma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mit nevezünk elektronikus könyvnek és mitől olyan népszerű napjainkban? Hogyan jött létre, mióta van Magyarországon és melyek a jellemzői? Mik az előnyei és a hátrányai? E kérdésekre keressük a válaszokat most induló cikksorozatunkban.

Napjainkban az olvasás világa óriási átalakulás előtt áll, melynek első lépéseit nap mint nap nyomon követhetjük a média jóvoltából. Az új évezred véget vetett annak az időszaknak, amikor még a monitoron próbáltuk elolvasni az elektronikus formában hozzáférhetővé tett könyveket, kockáztatva ezzel szemünk épségét. A néhány éve megjelent és egyre népszerűbb e-könyvolvasó készülékek, valamint az egyre divatba jövő tábla-PC-k elterjedése azt sejteti, hogy a jövőben olvasmányainkat már nem a hagyományos, nyomtatott-kötött könyvből, hanem az új eszközök segítségével olvassuk el.

A múlt

A számítógépes formában olvasható könyvek egyébként már régóta léteznek. A hetvenes években indult útjára az amerikai Project Gutenberg az angol nyelvű szépirodalom online terjesztésére, majd a nyolcvanas évek második felétől ezerszámra jegyezték a teljes szövegű műveket CD-ROM-lemezeken. Nálunk 1994 óta működik a Magyar Elektronikus Könyvtár, amely szak- és szépirodalmat egyaránt gyűjt és szolgáltat az interneten.

Az elmúlt két-három évben már hatalmas pénzek sorakoztak fel az e-book mögött, így várhatóan nagy hatással lesz mind a könyvkiadásra, -terjesztésre, mind az olvasási szokásokra. A folyamat egyik jelentős eseménye – mely a „forradalom” kezdetét jelentette – Stephen King: A golyó című novellájának internetes publikálása volt 2000 márciusában. A művet pár nap alatt több mint félmillió alkalommal töltötték le, majd miután egy hackernek sikerült a másolásvédelmi kódot feltörnie, ma már számos kalózpéldány is közkézen forog. Ez volt az első meggyőző bizonyíték arra, hogy tömeges igény van az elektronikus könyvekre. A könyvkiadók a másik intő jelet a Napstertől kapták. A könyveknél egyszerűbben számítógépre vihető zenék lavinaszerű terjedése a file-cserélő szoftverek segítségével arra figyelmeztette őket, hogy ha nem lépnek gyorsan, akkor az ő termékeik is könnyen a lemezgyári kiadványok sanyarú sorsára jutnak. Ezért az árusítható elektronikus könyvek szabványainak, az olvasásukhoz szükséges szoftver- és hardvereszközök kifejlesztését felgyorsították, és a jövendő további nagy üzletet megszimatolva, néhány igazi nagyágyú (például a Microsoft) is belépett a versenybe. Így az online fizetős zeneletöltő oldalak mellett megjelentek a kibertér első e-book oldalai is.

Az e-könyv és fajtái

Mi is tehát ez a bizonyos e-könyv? Miben különbözik a hagyományos könyvtől, milyen előnyöket tud felmutatni a boltokban és könyvtárakban kapható kötetekkel összehasonlítva? Honnan szerezhetjük be és milyen eszközök segítségével olvashatjuk el?

Az e-könyv az elektronikus formában létrehozott és terjesztett könyv. Korábban is készítettek olyan dokumentumokat, amelyek könyvszerű tartalmat hordoztak, de e-könyvnek igazán azóta nevezik őket, amióta letölthetővé váltak az internetről. Az e-könyvek elterjedésének másik feltétele a nagy teljesítményű, kisméretű (ezért hordozható) megjelenítő eszközök elterjedése volt. Az e-könyvek formátumai jellemzően két nagy csoportba sorolhatóak: a platformfüggetlen és a platformfüggő formátumok közé. Más szempontból csoportosítva: lehetnek általános dokumentumformátumok vagy direkt e-könyvek közzétételére kifejlesztett formátumok.

(Folytatjuk)

WZ
(Forrás: Wikipedia)

 

Az e-könyvek közzétételére alkalmas hagyományos formátumok:

Txt: A legegyszerűbb fájl, amely platform független, és a legtöbb eszközzel megnyitható. Előnye a kis méret (például a Biblia.txt formátumban mindössze 4 MB), hátránya viszont, hogy nem tartalmaz formázási adatokat, illetve képeket, így az ebben a formátumban készült e-könyv meglehetősen monoton külalakú.

PDF: Az Adobe Systems által kifejlesztett, platform független dokumentumformátum. Az olvasásukhoz telepíteni kell az Adobe Acrobat Reader nevű (ingyenes) programot, vagy egyéb PDF-et kezelő alkalmazást. Előnye, hogy képeket és formázási paramétereket, valamint hipertext-elemeket is tartalmazhat (ezek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes részei, vagy más dokumentumok között), így ezzel már a papír alapú könyvvel, újsággal egyenrangú, illetve annál többet tudó kivitelű dokumentumok készíthetőek.

Doc: A Microsoft Word szövegszerkesztőjének dokumentumformátuma.

HTML: A weboldalak formátuma, szintén platform független, és számos alkalmazással megnyitható. Képeket és formázási információkat, valamint hipertext-elemeket is tartalmaz.

Kizárólag e-könyvekhez használt formátumok:

Azw: Az Amazon Kindle e-könyv-olvasó dokumentumformátuma, másolásvédett.

Prc vagy mobi: A platform független Mobipocket Reader alkalmazás

dokumentumformátuma.

Epub: Platform független formátum széles körű formázási lehetőségekkel. Napjaink legelterjedtebb elektronikus könyvformátuma. Lehetővé teszi a szöveg rugalmas megjelenítését az olvasóeszközön. A szöveg alkalmazkodik a képernyő méretéhez és alakítható a betűméret. A biblieteka.hu honlapon megvásárolható e-könyvek epub formátumban tölthetők le. Az epub másolás elleni védelmét az Adobe DRM biztosítja. Ezt a formátumot szinte valamennyi e-könyv olvasó, okostelefon és az Ipad is tudja kezelni, továbbá személyi számítógépen is olvasható.

Pdb: A Palm OS-ra kifejlesztett eReader szoftver dokumentumformátuma.

Lit: A Microsoft Reader formátuma.

digitális világ

 

Kapcsolódó cikkek:

E-book reader

E-tinta – a jövő nyomdai technikája


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.