Egy különleges film: Vatikáni Múzeum 3D


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Látványos, szemet gyönyörködtető dokumentumfilm látható 2014. december 18-ától a magyar mozikban, mely a világ egyik leglátogatottabb múzeumába kalauzol el minket – három dimenzióban!


Aki járt már Vatikánban, és felkereste a Vatikáni Múzeumot, tudja, hogy nem túl egyszerű feladatat a meglátogatása. Évente ma már több mint ötmillióan keresik fel a világ leglátogatottabb múzeumát, így igencsak bonyolult és felelősségteljes munka naponta sok ezer embert elirányítani és végigvezetni a tárlatokon, a látnivalókon. Bejuttatni például az érdeklődőket a Sixtus-kápolnába, ahol alig van idő megcsodálni Michelangelo freskóit, betelni a látvány- és színorgiával, a megannyi történetmesélő ábrázolással, alakkal, máris tessékelnek ki bennünket, hogy a mögöttünk várakozó csoportnak is utat engedjenek.

A hetvenperces színes olasz alkotáshoz nem kell tülekedni a mozi pénztárainál, várakoznunk sem kell, hogy bejussunk a nézőtérre, majd a múzeumba, mégis nagy élménnyel gazdagodhatunk, és kényelmes székből csodálhatjuk meg nagy mesterek alkotásait. A szemkápráztató látványról a világon először használt ultra HD 4K/3D-s filmkamerák gondoskodnak, melyek soha nem látott minőségben rögzítették a híres szobrokat, festményeket. 3D-s szemüveget viselve mintha magunk is ott sétálnánk a múzeum folyosóin, a pápák lakosztályaiban, kápolnáiban, így fedezve fel azokat a művészeti csodákat, melyeket a pápák az elmúlt ötszáz évben gyűjtöttek össze. Vagy épp rendeltek meg korszakos művészektől a maguk és az utókor számára.

Több mint kétezer éves múltra tekinthetnek vissza a múzeum alkotásai, megannyi mesterművel. Antonio Paolucci, az intézmény igazgatójának szakszerű tárlatvezetésével sétálhatunk végig ismert és rejtett folyosókon, sorban állás nélkül jutunk el könnyedén mindenhová. Közben szinte életre kelnek a művek, és fedezhetjük fel a szobrok, festmények rejtett értékeit. Így három dimenzióban vehetjük alaposan szemügyre Michelangelo 1499-ben, márványból faragott Pietàját, az életnagyságú, lepelbe takart Szűz Máriát, amint karjaiban a halott Krisztust tartja. Vagy a Laokoón-csoport bámulatos szoboregyüttest az időszámításunk előtti első századból, mely Vergilius eposzának, az Aeneisnak híres jelenetét ábrázolja, amint a trójai Laokoónra és fiaira tengeri kígyók támadnak. Láthatjuk a híres Belvedere-torzót is, az egyik leginkább csodált antik szobrot, Apollóniusz athéni szobrász munkáját. A kétfogatú kocsi termében áll a kétlovas márvány szekér, melynek szekérteste egy első századi római töredékből származik, míg a lovakat 1788-ban alkották a szekér elé.

Bámulatos látvány tárul elénk, amikor 3D-ben belépünk a Sixtus-kápolnába. A múzeum legnagyobb kincseinek számítanak Michelangelótól a kápolna mennyezetfreskói 540 négyzetméteren, ótestamentumi jelenetekkel. A művész 1508-tól 1512-ig festette őket éjjel és nappal, II. Gyula pápa rendelésére. Michelangelo 1536 és 1541 között tért vissza ide, ahol már III. Pál pápasága idején készítette el az Utolsó ítélet című freskóját a kápolna hátsó falára.

Megcsodálhatjuk Raffaello mesterműveit II. Gyula termeiben. A négy szobát ma Raffaello- termekként ismerjük. Láthatjuk Az athéni iskola csodás freskóját, a Disputát vagy az Átváltozást, a Giulio de Medici bíboros megbízásából készült oltárképet. A filmben emellett látható Chagall, Dalí, Van Gogh, Leonardo egy-egy munkája is.

A Marco Pianigiani által rendezett produkcióban több mint negyven freskónál és festménynél alkalmazták a síkból való kitörésre kifejlesztett rendkívüli térábrázolási technikákat, mely a látószöget is kitágítva teszi lehetővé, hogy moziban, vászon előtt ülve mélyülhessünk el a művekben. A negyven szakértőből álló olasz produkciós csapat a múzeum minden szegletét feltérképezte, hogy a legtöbb műtárgyat a legkiválóbb szögből mutathassa be, a legjobb megvilágításban, olykor éjszakai felvételekkel.

„A Vatikáni Múzeumról mindig többes számban beszélnek, mivel a pápák azt akarták, hogy felölelje és megőrizze az emberi művészet egyetemes egészét – fogalmaz Antonio Paolucci alkalmi mozibeli tárlatvezető, akit a múzeum igazgatójává XVI. Benedek pápa nevezett ki 2007-ben. – A Vatikáni Múzeum titka az, hogy kényelmes ütemben kell keresztülsétálni rajta. A látogató használhat ugyan útikönyveket, de a legfontosabb, hogy hagyja magát elragadni, bárhová vezetik léptei… és akkor az a benyomása lesz, hogy valami igazán csodálatos dolog részévé válik. A történelem és az emberiség sorsának részévé… erről szól a Vatikáni Múzeum.”  

A dokumentumfilm 2014. december 18-ától látható az ország nagyvárosainak mozijaiban, Budapesten az Uránia Filmszínházban, a Pannon Entertainment forgalmazásában.


Kapcsolódó cikkek