Einstein és Chaplin együtt elmélkedik a világról

Egy színvonalas színdarabban a XX. század két meghatározó alakja igyekszik megérteni a másik gondolatait.

Albert Einstein (1879–1955) Nobel-díjas elméleti fizikus és Charlie Chaplin (1889–1977) Oscar-díjas filmrendező-színész-producer maradandót alkotott a világ számára. Mindketten a maguk „műfajában”. Egyikük közérthető módon, a film formanyelvén, sok-sok humorral szólt a társadalmi egyenlőtlenségekről, a gazdasági állapotokról, míg a tudós relativitáselméletével, új kvantumelméletével, a fényelektromos jelenség leírásával, az atomok létezéséről kísérleti bizonyítékot találó gondolataiért írta be nevét örökre a tudomány és az emberiség történelemkönyvébe.

A két ember legalább egyszer – bizonyíthatóan – találkozott egymással. Erről egy fekete-fehér fénykép (később kiszínezett, látványos fotóváltozata) is tanúskodik. 1931-ben Chaplin, a Nagyvárosi fények című filmjének Los Angeles-i premierjére, díszvendégként hívta meg Einsteint, s a baráti invitálást a tudós el is fogadta. Mert talán Chaplin volt az egyetlen ember, akit Einstein meg akart ismerni Hollywoodból.

Nemrégiben a Nobel-díj Bizottság úgy elevenítette fel e találkozást, hogy közzétett egy párbeszédet, mely vagy igaz, vagy nem, de jól hangzik, és sok igazság van benne.

Einstein: – Amit a legjobban csodálok az ön művészetében, az az egyetemessége. Egyetlen szót sem szól, a világ mégis megérti önt!

Chaplin: – Igaz. De az ön dicsősége még nagyobb! Az egész világ csodálja önt, anélkül, hogy egyetlen szavát is értené!

(Einstein: What I most admire about your art, is your universality. You don’t say a word, yet the world understands you!

Chaplin: True. But your glory is even greater! The whole world admires you, even though they don’t understand a word of what you say.)

A két gondolkodó állítólag az életben többször is találkozott egymással, erre azonban már nincs sem fényképes, sem írásos bizonyíték. Ez azonban nem akadályozta meg Olivier Dutaillis francia írót, hogy elképzelje későbbi, esetleges találkozásaikat, és párbeszédeiket egy színdarab erejéig megírja. Ezzel is igazolva, hogy függetlenségük, emberségük, humoruk összeköti őket, bár alkotómunkájuk és azok folyamata különböző volt. Albert és Charlie című darabját 2023-ban Párizsban mutatták be, egy évvel később augusztus végén pedig a Rózsavölgyi Szalon volt a világon a második színház, amely a darabot műsorra tűzte, egyben magyarországi ősbemutatóként.

Epres Attila és Pál András Einstein és Chaplin megszemélyesítőjeként (Fotók: Molnár Miklós/Rózsavölgyi Szalon)

A mű története szerint Chaplin három alkalommal keresi fel Einsteint, annak princetoni házában. (A tudós a Princeton University tanára volt.)  1938-ban, 1947-ben és 1952-ben. Mindhárom fontos történelmi időszak. 1938-ban már közeleg a háború, 1947-ben, a háborút követően már annak tanulságait lehet levonni, 1952-ben pedig a hidegháború, a mccarthyzmus legkeményebb időszakának ideje, amikor az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság szinte hajtóvadászatot folytat a baloldali, vagy annak mondott gondolkodású emberek ellen.

Beszélgetéseik során óhatatlan, hogy a magánéleti kérdések mellett felmerülnek lényeges politikai, társadalmi, művészi kérdések, dilemmák. Olyanok, amelyek mindkét alkotó embert foglalkoztatják. A tudomány és a művészet szerepéről éppúgy, mint az emberiség jövőjéről. De mindketten érdeklődnek a másik tevékenysége iránt is. Arról, melyek azok az alkotófolyamatok, amelyek nyomán az egyes gondolatok megszületnek, formálódnak. Izgalmas, érdekes párbeszédeknek vagyunk tanúi Einstein dolgozószobájában. Bepillanthatunk a laza életmódot folytató Einstein hétköznapi életébe, ahol a mindennapok apró történései teljesen hidegen hagyják. Mindegy, mikor és mit eszik, mit visel (a hanyag elegancia jellemzi). Számára csak az a fontos, hogy ha valami eszébe jut, máris íróasztalához pattanjon, és azonnal papírra vesse éppen eszébe villant gondolatait.

Humanizmus, gondolatiság, humor, esendőség – két zseni találkozása

Chaplin figurájában a színpadon egy tépelődő, a világsikert, nézőinek rajongását nehezen megemésztő ember képe tűnik fel, aki a humor erejével szeretné felhívni a figyelmet a legfontosabb társadalmi kérdésekre, igazságtalanságokra. 1938-ban felveti újabb ötletét: mi lenne, ha Hitlerről, a diktátorról készítené el legújabb filmjét? 1947-ben Einsteint az atombombáról kérdezi, arról, vajon helyesnek tartja-e álláspontját, melyet a háború idején képviselt. 1952-ben már azt tervezi, hogy visszatér Európába, és inkább Svájcban telepedik le – talán épp a tudós egykori kedvező tapasztalatai nyomán. Einstein egy elvont világban él, aki nem érti, mit nem értenek rajta; beszélgetőtársának egyszerű szavakkal próbálja elmagyarázni, miről is szólnak elméletei.

A tudós mindennapjairól hűséges házvezetőnője-titkárnője gondoskodik, aki főz, mos, takarít, leveleket bont és ír. És olykor rövid monológokban beszéli el, mi minden történt és történik a két alkotó emberrel a hosszú évek alatt.

Nagy Dóra (középen) Einstein házvezetőnője-titkárnője szerepében

Érdekfeszítő, gondolatébresztő kamaradarab színvonalas megvalósítását láthatjuk a Rózsavölgyi Szalon új produkciójában. Csaknem másfél órában, egyetlen felvonásban zajlanak az események, a párbeszédekben két humánus ember képe rajzolódik elénk. Epres Attila hosszú, bozontos fehér hajú parókájával külsőleg is elénk varázsolja az utókor számára ismert Einstein-képet (még nyelvet is ölt ránk). Pál András Charlie-ként inkább gondolataival idézi fel a tépelődő Chaplint, mint hasonlóságában. (Civilként miért is kellene kopottas öltönyben, kalapban, sétabottal, elhordott, méretes nagy cipőben feltűnnie.) Helene, a házvezetőnő-titkárnő szerepében Nagy Dóra jól egészíti ki a két főszereplőt. A rendező, Ujj Mészáros Károly egyetlen térbe helyezi el a főhősöket, és nem zavaró, ahogy olykor közvetlenül a közönség felé fordulva, a nézőket szólítják meg.

Érdekesség, hogy a bemutató után pár nappal, szeptember 2-án személyesen tekintette meg darabját Budapesten a mű szerzője, a 66 éves Olivier Dutaillis, aki nagyon elégedett volt a látottakkal. Elárulta, hogy már készül írásának német és cseh fordítása is.

---