En garde!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Szomori Béla ügyvédjelölt kardvívói pályafutását adta fel a jogászi karrier érdekében. Döntését azóta sem bánta meg, bár versenyzőként többszörös országos bajnok és világkupa döntős is volt. Három éve tagja az ELSA-nak (European Law Students’ Association, Európai Joghallgatók Egyesülete), ami a világ legnagyobb, joghallgatókat tömörítő, független szervezete.

Dr. Szomori Béla
2009-ben vette át diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Már az egyetemi évek alatt gyakornokként dolgozott több kisebb ügyvédi irodánál. 2009-ben került – paralegalként – az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda társasági jogi csoportjába. 2010 óta az iroda kereskedelmi jogi csoportjában ügyvédjelölt. 2010. szeptember 11. óta nős, felesége újságíró.

– A tagságnak – a diploma megszerzését követően is – csak előnyei vannak, például külföldi munkavállalás lehetősége az ún. gyakornokcsere-program keretében. Három éve az ELSA szervezésében vehettem részt Törökországban az Istanbul Bilgi University nyári egyetemi képzésében. Meglepődve tapasztaltam, hogy muszlim török diáktársaim ezrei mennyire elkötelezettek az Európai Uniós tagság iránt. Valószínűleg ezt a szakmai potenciált ismerte fel több nagy nemzetközi ügyvédi iroda is, amely az utóbbi évben jelent meg ezen, az európai szemmel hatalmas piacon. Bár felmenőim között nincsenek jogászok, már a Baár-Madas Református Gimnázium diákjaként tudtam, hogy joggal szeretnék foglalkozni. Humán beállítottságú vagyok és ez a felelősségteljes, komoly szakma ösztönösen vonzott, ezért kilencedik osztályban már tudatosan választottam második nyelvként a latint, mert tudtam, hogy ennek a jogi karon még hasznát vehetem.

Nyolcéves koromban mentem le először a BVSC vívótermébe, akkor még nem tudtam, hogy ez az ország egyik legeredményesebb utánpótlásbázisa, minden fegyvernemben voltak országos és világszinten is kiemelkedő eredménnyel rendelkező sportolói. A talaj – a mai fémpástok világában elképzelhetetlen módon – még fa parkettából volt gondosan összerakva. Nagyon megtetszett a mindennapi edzések hangulata, pedig fegyverrel való vívásról az első egy-két évben még szó sem lehetett, mert a magyar vívóiskola hagyományosan a lábmunka évekig való tökéletesítésével kezdi az oktatást. Az ezt követő másfél évtized alatt több országos bajnokságot nyertem, világkupán döntős voltam és számos országos bajnoki ezüst-, valamint bronzérmet szereztem. Az alapozás évei után a kard fegyvernemmel kezdtem komolyabban foglalkozni, mert későbbi kiváló mesterem, Fehér Gábor akkori edzőtársával, Gulácsi Ferenccel egy – a vívópalánták mozgását tesztelő – formagyakorlat bemutatása alapján engem is tanítványukká választottak. Ennek csak Bóbis Ildikó többszörös világbajnok edző nem örült, ő ugyanis tőrözőt szeretett volna belőlem faragni. Az 1990-es évek elején itthon még nem volt elterjedt az elektromos találatjelző, a versenyeken „szárazban” vívtunk, vagyis a pontozás a bíró és az oldalzsűrik éleslátásán múlt, no meg a versenyzők lelkiismeretén. A legendás Bay Béla bácsi, aki már több mint 10 éve, 92 évesen elhunyt, sokat mesélt a régi időkről. Vívóként – a legjobb hagyományokat követve – 1937-ben ő is elvégezte a jogi egyetemet, emellett mindhárom fegyvernemben eredményes volt, ami elképzelhetetlen teljesítmény. Az egyik régi története szerint a pengéket az asszók előtt korommal kenték be a csalások ellen, hogy a sztenderd fehér vívóruhán jól látszanak a találatot jelző fekete vonalak. Bár az ő idejében sokszor a szabad ég alatt zajlottak a csörték, én csak egyszer, egy Balaton Bajnokság alkalmával tapasztalhattam effélét. Nagyban különbözik a teremben vívástól, hiszen az ellenfél érvényes találati felületét akár egy-egy aláhulló falevél is kitakarhatja. A két világháború között az elégtételt követelő pesti férfiak sokszor a Városligetbe mentek párbajozni – főként hajnalban, mert a párbaj már abban az időben is tiltott volt. Az első vérre menő küzdelmeket bíróként több ízben is Bay Béla bácsi vezette le, a „becsületbeli ügyekről” mindig mosolyogva mesélt, hiszen az ő vezetése mellett soha nem esett maradandó sérülés.

A három fegyvernem közül a kard a legdinamikusabb és egyben a legösszetettebb, pontosan szabályozottak a mozdulatok és a lehetséges akciók. A jog világa és a vívás talán annyiban hasonlít egymásra, hogy mindkét területen meghatározott konvenciók betartására kötelesek a felek és a végső szót a bíró mondja ki. A szabályok megléte és ezek betartási kötelezettsége adja meg mindkét terület szépségét is: szaktudás, fantázia, és némi jó értelemben vett csibészség kell ahhoz, hogy eredményt érjünk el akár a páston, akár a jogászi pályán. Meglehet, hogy épp a sok regula miatt nem annyira képernyőképes ez a sportág, ugyanis az asszók maradéktalan élvezetéhez legalább az alapvető szabályok ismerete szükséges.

Szomori Béla az egyetem alatt hagyta abba az aktív sportolást. A felnőtt korosztályban döntenie kellett, hogy megéri-e a rengeteg idő, befektetett munka és tényleg élsportoló akar-e lenni vagy civil szakmát választ és az egyetem mellett dolgozni kezd. – Reálisan nézve az akkori helyzetemet, beláttam, hogy a vívásból nem fogok megélni és 30–35 éves koromra ki is öregedtem volna belőle. Azt már akkor is éreztem, hogy magas szintű ügyvédjelölti, ügyvédi munkát hivatásszerűen végezni úgy, hogy az ember közben eredményes élsportoló is legyen, fizikai képtelenség. Persze, a vívás világától sem akartam teljesen elszakadni, így amikor kevés szabadidőm engedi, igyekszem lejárni a vívóterembe. Néhány éve az alapfokú versenybírói vizsgát is letettem. Terveim között szerepel, hogy a vitorlás-, vagy teniszversenyekhez hasonlóan, ügyvédeknek kiírt vívóversenyt szervezzek. Bízom benne, hogy a kezdeményezés nem reked meg az ötlet szintjén, rengeteg egykori vívó dolgozik ugyanis ügyvédi pályán.

A fiatal ügyvédjelöltnek a számos magyar olimpiai bajnok vívó mellett két, mai napig aktív példaképe is van. – Sárközy Tamás jogász professzor azért áll hozzám közel, mert a magyar jégkorong eredményességéért a szövetség elnökeként óriási munkát végzett és emellett nem lett hűtlen a jogászi hivatásához sem. Nébald György pedig azért példa, mert a Szöulban megszerzett olimpiai bajnoki cím után – aminél többet egy sportoló sem kívánhat – ügyvédi praxist épített ki és kiemelten foglalkozik sportjoggal is. Ebből számomra az a tanulság, hogy, ha nem is egyszerre, de lehet mindkét területen kiemelkedően teljesíteni, sőt összekötni is érdemes a két tudást.

Szomori Béla a mozgókép szerelmeseként szívesen néz egykori és mai mozifilmeket is. Sőt, a kamera előtt is állt már. – Statiszta voltam több magyar és amerikai filmben, hiszen az egyetem alatt minden pénz jól jött. A Good című filmben Viggo Mortensennel (a Gyűrűk ura trilógia sztárjával) dolgozhattam együtt több közös jelenetben és filmrajongóként nagy élmény volt vele a munka és a beszélgetés is. Szerény és a szakmája iránt alázatos embernek ismertem meg, korábban nem ilyennek képzeltem el egy hollywoodi sztárt. A másik nagy élményem a Hellboy 2 forgatásán a rendező Guillermo del Toroval való közös munka volt. A kortárs magyar filmrendezők közül Szabó Simon tisztelt meg egy apró szereppel a Magyar Filmszemlén is díjazott Papírrepülők című első nagyjátékfilmjében.

A fiatal ügyvédjelölt egyéb jogterületek mellett – a most jelentős változások előtt álló – médiajoggal is foglalkozik. – Az elektronikus hírközlésről, illetve a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény módosítása értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) részét képező Médiatanács megalakulását követően, egységesen látja el a jogelőd Nemzeti Hírközlési Hatóság, továbbá a Médiatanács jogelődjének, az Országos Rádió és Televízió Testület feladat- és hatásköreit. Ebben a megváltozott szervezeti struktúrában a magyar médiapiaci szereplők igyekeznek együttműködő kapcsolatot kialakítani az NMHH-val. A várhatóan 2011. január 1-jén hatályba lépő, médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Médiatörvény) 175 oldalas tervezetéhez eddig számos reakció, módosító indítvány érkezett szakmai és civil szervezetek részéről. Amennyiben a törvénytervezet változatlan tartalommal lép hatályba, úgy minden bizonnyal új fejezet kezdődik a magyar médiaszabályozásban mind a szabályozandó területet, mind a szabályozás módszerét tekintve. A törvény vagy annak egyes szakaszainak alkotmánybíróság előtti megfelelőségét előre kiszámítani nem lehet. A médiapiaci szereplők az NMHH-nak való megfelelési szándékára utalhat az is, hogy az egyik valóságshow miatt az adott tévécsatorna saját etikai kódexet hozott létre az NMHH-val való együttműködés reményében.

A médiajog mellett az iroda széles profiljának köszönhetően lehetőségem van egyéb kereskedelmi, és versenyjogi ügyekkel is foglalkozni, mivel irodánk több vállalkozás képviseletét is ellátja a Gazdasági Versenyhivatal előtti eljárásokban.

Különösen hálás vagyok a sorsnak, hogy a vívósport világában az ország legjobb, nemzetközileg is elismert szakembereitől tanulhattam, európai- és világbajnokokkal edzhettem és azt a lehetőséget is kivételesnek tartom, hogy az ország legnagyobb nemzetközi ügyvédi irodájánál is az ország legjobb szakembereivel dolgozhatok együtt. Ez motivál, de egyben felelősséget is ró rám: az állandó szakmai fejlődés és a további tanulás szükségességére figyelmeztet.

 

Magyarország legeredményesebb olimpiai sportága, a vívás három szakágra különül el: kard, tőr és párbajtőr. A kard és a tőr konvencionális, míg a párbajtőr kombat fegyvernem. A konvenció szó egyezményt, megállapodást jelent, amely az asszó során a támadás elsőbbségét biztosítja. Kard fegyvernemben a találatok adása vágással és szúrással egyaránt történhet, ezért az akciók ebben a fegyvernemben a legváltozatosabbak és a legdinamikusabbak, valamint ebből adódóan ennek van a legmélyebben gyökerező szellemisége. A párbajtőr harci fegyver, nincsenek konvenciók, a találat elsőbbségét csak az ellenfélnél korábban bevitt szúrás biztosítja.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.