Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Biztonságosak-e a tartós élelmiszerek?
Igen, biztonságosak, hiszen attól, hogy egy élelmiszer tartós, nem egészségtelen, legyen az fagyasztott, konzerv vagy különleges eljárással készített termék, amilyen például a tartós tej.
E koronavírusos időkben táplálkozástudományi szakemberek, dietetikusok, szervezetek fogtak össze, hogy hiteles és pontos tájékoztatást kaphassunk az egészséges étkezésről, és arról, miként érdemes vásárolnunk – és miként nem. A felvásárlás több szempontból sem hasznos. Ilyenkor hajlamosak vagyunk mindenből lényegesen többet venni, feleslegesen „bespájzolni”. Ennek egyik eredménye az lehet, hogy otthonunkban sok áru a nyakunkon maradhat vagy elromolhat. Persze nem könnyű kiszámítani, mennyi hűtés nélkül tárolható, több hónapig is elálló UHT-tejet, valamint fagyasztott húst, zöldséget, gyümölcsöt, vagy épp pizzát tegyünk bevásárlókosarunkba.
Egy fővárosi élelmiszeráruházban, 2020. március derekán… (A szerző felvétele)
Szerencsére az UHT-tej tápanyagtartalma nem tér el a friss tejétől. (Igaz, az ínyencek találnak ízbéli különbséget – az utóbbi javára.) Az UHT – Ultra High Temperature Treated – kifejezés egy technológia rövidítése. Az eljárás során az ultramagas hőfokon (136–142 Celsius-fokon) pár másodpercen át kezelt tejet hirtelen szobahőmérsékletre hűtik, majd steril körülmények között, biológiailag tiszta csomagolásba töltik. Ezért nem szükséges az ilyen tejeket hűtőben tárolni.
A fagyasztott zöldségek és gyümölcsök sokat megőriznek a vitaminokból, így télen és tavasszal vitaminforrást jelentenek. Jó, ha tudjuk: az instant és fagyasztott ételeknek magas lehet a só-, cukor- és zsírtartalmuk, de mértékletes fogyasztásuk nem okozhat gondot. Hasonló a helyzet a konzervekkel is: a gyümölcskonzervek sok cukrot, a zöldségkonzervek sok sót tartalmaznak.
Zsigovits Angelika, a Smartfood Coach táplálkozástudományi szakembere arra figyelmeztet, hogy a túlzó vásárlás, majd a felhalmozott otthoni készletek „leapasztásának” szándéka túlevéshez vezethet: „Az érzelmi evés kockázata hatványozottabban előfordulhat ezen időszak alatt, amit stressz, szorongás, magány, unalom, szomorúság, harag egyaránt okozhat.”
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint azonban e mostani, vészterhes idők akár egy új, tudatosabb és egészségesebb életmód kezdetét is jelenthetik, és nem szükségszerű, hogy az evés kényszerű, unaloműző cselekedetté váljék.
Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója ehhez hozzáteszi: „Ki tudja, akár még néhány hasznos új konyhai szokást is felvehetünk e furcsa időszak alatt.”
A szakértők legfontosabb megállapításaikat infografikák segítségével is összegezték. E harmadik grafikájukban arról szólnak, biztonságosak-e a tartós élelmiszerek.
(Az alábbi infografikát Kőfaragó Anna készítette.)
