Európai fejlemények az online-szerencsejáték-piacon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bíróság az elmúlt években hozott döntéseivel felvázolt a tagállamoknak egy keretet, amelyen belül fenntarthatják a nemzeti monopóliumot az online-szerencsejátékok szervezése terén. Az osztrák rendszerrel kapcsolatos aktuális eljárásban immár az Európai Bíróság főtanácsnoka is megerősítette a bíróság által kifejlesztett kritériumokat, míg Németország a piac részleges liberalizációján dolgozik – foglalja össze a fejleményeket az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda.

Az Európai Bíróság főtanácsnokának álláspontja szerint az internetes szerencsejátékokkal kapcsolatos osztrák monopóliumra vonatkozó szabályozás, amely szerint Ausztriában az internetes szerencsejátékok üzemeltetése egyetlen privát szervező részére van fenntartva, alapvetően jogszerű. Az eljárást a sportfogadásokat szervező bet-at-home alapítói kezdeményezték, akik ellen Linzben illegális szerencsejáték szervezése miatt folyik büntetőeljárás. A vádlottak azzal az érveléssel védekeznek, hogy az osztrák törvény EU-jogba ütközik, mivel a monopólium birtokosa kínálatát offenzíven reklámozza.

A főtanácsnok kifejtette, hogy minden tagállam előírhatja, hogy egy szervezőnek, amely internetes szerencsejátékok üzemeltetésére monopóliummal rendelkezik, az adott tagállamban kell székhellyel rendelkeznie. Ezáltal a tagállam sokkal hatékonyabban tudja ellenőrizni, hogy a játékos-védelemre és a csalások elleni védelemre vonatkozó rendelkezéseket betartják-e. Viszont arra is utalt, hogy a 2010-ben kidolgozott, szerencsejátékok offenzív reklámozására vonatkozó alapelveket be kell tartani. Azt, hogy az osztrák szabályozás ezen kritériumnak megfelel-e, a nemzeti bíróságnak kell eldöntenie. Az osztrák monopólium jogszerűségére vonatkozó végleges döntés ezért még várat magára.

A németek újragondolják

Az Európai Bíróság 2010 októberében a német rendszerre vonatkozó több összekapcsolt ügyben úgy döntött, hogy kétséges, hogy a német szerencsejáték monopólium alkalmas-e a szerencsejátékok szisztematikus és konzekvens korlátozására. Az állami monopólium birtokosa ugyanis intenzív reklámkampányokat folytat annak érdekében, hogy a lottójátékokból származó nyereségét maximalizálja és nem azért, hogy a játékban résztvevőket az illegális honlapokról a legális honlapokra irányítsa. Ezen kívül a kaszinó- vagy automatajátékok a német jog alapján nem tartoznak állami monopólium alá, bár az Európai Bíróság álláspontja szerint ezeknél potenciálisan nagyobb a függőség veszélye, mint a monopólium alá tartozó játékok esetében. A német szabályozás a monopólium céljába ütközően gyakorlatilag ezen játékokban való részvételre ösztönöz, ami elméletileg a játékszenvedély megelőzése és a fogyasztók csalás elleni védelmére irányulna. A Német Szövetségi Közigazgatási Bíróság időközben úgy döntött, hogy csak akkor lehet sportfogadási monopóliumot alkalmazni, ha ez kizárólag a szenvedély kialakulásának megelőzését szolgálja.

A német tartományok pillanatnyilag a német szerencsejáték törvény újraszabályozását és liberalizálását készítik elő, amely szerint a sportfogadások esetében hét koncessziót kapnának a privát szervezők, amelyek öt évig lennének érvényesek. Futballmeccsek esetében a jövőben csak a végeredményre lehetne fogadni, részidős eredményre vagy a következő gólszerzőre viszont nem. A sportfogadásokra vonatkozó mez vagy szalagreklám vélhetően megengedett lesz, viszont a sportközvetítések időszakában a tévéreklám nem. A kaszinójátékok internetes ajánlatai tekintetében is egy 5 éves tesztfázisban állapodtak meg.

„Az újraszabályozás pontos részletei még nem ismertek, azonban várhatóan csak Németországban letelepedett szervezők jelentkezhetnek a koncesszió megszerzéséért. Minden esetben a törvényi szabályozás egyértelmű liberalizációjáról van szó, és éppen a koncessziórendszer nyújtja a legjobb kilátást privát szervezők részére a tekintetben, hogy sikeres vállalkozási tevékenységet folytathassanak az online-szerencsejátékok piacán.” – összegez Torsten Braner közösségi jogász, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda budapesti partnere.

KÖZLEMÉNY

Felhívjuk T. Előfizetőink figyelmét, hogy a CompLex Jogi Szaklapok Általános Szerződési Feltételei 2011. július 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosulnak.

Az I. pont (Értelmező rendelkezések) „CompLex Jogi Szaklap” kezdetű bekezdésének eredeti szövege:

„CompLex Jogi Szaklap: a CompLex Kiadó által papír alapon forgalmazott, havonta megjelenő kiadvány. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) hatálya alapján az e körbe tartozó lapok: Bírósági Döntések Tára, HMJ Közlöny, Humánpolitikai Szemle, Ingatlanjog – kérdések és válaszok, Közbeszerzés – kérdések és válaszok, Közigazgatási-gazdasági Döntvénytár, Közoktatás – kérdések és válaszok, Lex HR – Munkajog, Munkaügyi Értesítő, Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzés, Önkormányzati Hírlevél, Önkormányzati Pénzügy, Társadalombiztosításról Mindenkinek, Új Magyar Közigazgatás.”

Az I. pont (Értelmező rendelkezések) „CompLex Jogi Szaklap” kezdetű bekezdésének új szövege:

„CompLex Jogi Szaklap: a CompLex Kiadó által papír alapon forgalmazott, havonta megjelenő kiadvány. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) hatálya alapján az e körbe tartozó lapok: Bírósági Döntések Tára, Humánpolitikai Szemle, Ingatlanjog – kérdések és válaszok, Közbeszerzési Szemle, Közigazgatási-gazdasági Döntvénytár, Közoktatás – kérdések és válaszok, Lex HR – Munkajog, Munkaügyi Értesítő, Közigazgatás a gyakorlatban, Önkormányzati Pénzügy, Új Magyar Közigazgatás.”

www.complex.hu

---