Fedezzük fel Magyarország rejtett kincseit! – I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az öreg kontinens legszebb, legértékesebb tájaira, térségeire, természeti szépségeire kívánja felhívni a figyelmet az Európai Unió által életre hívott sikeres program, melynek Magyarország is tagja.
Az eddigi magyar nyerteseket mi is bemutatjuk, két részben.

Az Európai Bizottság 2006-ban indítottaútjára a Kiváló Európai Desztinációk elnevezésű projektjét, amely az európai kontinens természeti, kulturális és szellemi örökségének sokszínűségét hivatott bemutatni
a turisták számára. Az EDEN egy angol mozaikszó (European Destinations of ExcelleNce), de egyben egy hívogató, barátságos kifejezés is, mely eszünkbe juttathatja, hogy valamilyen minőséget kapunk az EDEN-díjazottakkal. A pályázat keretében az Európai Unió tagállamaiban évente változó témakörben választanak ki nemzetenként egy kiváló desztinációt a jelentkezők  közül.

Az EDEN sikerét jelzi, hogy míg kezdetben csak tíz, addig 2011-ben már huszonhárom ország szerepelt az európai projektben. Magyarország az indulás éve óta aktív résztvevője a programnak, eddigi hazai nyerteseink az Őrség, a Hortobágy, az Írottkő Natúrpark, a Tisza-tó, valamint a Mecsek térsége. Sikeres nemzetközi bemutatkozásuk és a díj elnyerése óta növekvő népszerűségük is azt igazolják, hogy érdemes volt életre hívni ezt az európai projektet, mely ráirányítja a figyelmet egy-egy tájra, vidékre – határokon belül és kívül. Így a hazai és nemzetközi érdeklődés megnő az adott táj, településegyüttes, vagyis Európa rejtett kincsei iránt. 
E tájak, térségek – győzelmük, és az azzal járó megkülönbözetett figyelem, anyagi támogatás révén – nagyobb eséllyel várhatják, és fogadhatják vendégségbe az európai utazót, a nemzetközi és hazai turistacsoportokat, az egyéni kirándulókat, érdeklődőket. A fénykép és a szöveg segítségével képzeletben mi is utazzunk el a magyar nyertesekhez!

Hortobágy: gyönyörű táj, gazdag hagyományok

A Hortobágy Közép-Európa egyetlen hatalmas, összefüggő füves pusztája töretlennlátóhatárával, egyedülálló növény- és állatvilágával, növekvő jószágállományával, gazdag kulturális hagyományával Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi helyszíne az ország keleti részén.

A természet és az ember harmonikus együttélését kiemelkedően példázza az első hazai nemzeti park, mely 1999-ben a világörökség részévé vált. Hortobágyot évszázadok óta a növekvő állattartás jellemzi, ahol a természettel együtt élő ember sajátos állattartási rendet alakított ki, s ehhez egyedi módszerek, hagyományok is társultak. A szigorúan hierarchizált pásztortársadalom jellegzetes tevékenysége, épített környezete, gazdagon
díszített tárgyi kultúrája az egyik oka a tájegység iránt megnyilvánuló nagy nemzetközi érdeklődésnek is. Az egyedi szépségű tájon a tiszta vizet, a tiszta levegőt és a puszta természeti értékeit megőrizve többszörösére növekedett az olyan régi magyar haszonállatok állománya, mint a szürke marha, a nóniusz ló, a hortobágyi racka, a mangalica vagy a házi bivaly.

Magyarország és Európa e legnagyobb ellenőrzött ökológiai területén, a Hortobágyon található a magyar természetvédelem génbanki állatállományának több mint fele. Itt látható az ország leghosszabb közúti kőhídja,
a Hortobágy ismertetőjegyének számító Kilenclyukú híd, a több mint háromszáz éves Hortobágyi Csárda, a gazdag és egyedi lótenyésztő hagyománnyal rendelkező világhírű hortobágyi ménes, valamint a magyar állattenyésztés méltó jelképének tartott magyar szürkegulya.

A hortobágyi Kilenclyukú Híd. Forrás: wikipedia.hu

Gulya a Hortobágyon: Forrás: wikipedia.hu

A turisztikai bemutatóhelyeken egész évet felölelő rendezvénysorozat várja a vendégeket, melyeken az érdeklődők megismerkedhetnek a mindennapjaikat élő pásztorokkal, viseletükkel, hagyományaikkal, ételeikkel, zenéjükkel, táncaikkal, illetve a pásztorkodáshoz kapcsolódó kézműves mesterségekkel. Hortobágy valóban létező, élő értékeket őriz, hisz az öreg pásztorok mellett a legifjabb generáció is szép számmal képviselteti magát: a kisbojtárok apáiktól, nagyapáiktól tanulták meg a természet és az állatok szeretetét és tiszteletét.

Az is igaz, hogy az állattartás mellett ma már a térségnek jelentős a bevételi forrása a turizmusból is. És bár a Magyarország nemzetközi image-án dolgozó kreatív szakemberek szeretnék elérni, hogy az országot ne azonosítsák csupán a pusztával, a csikóssal, a gulyással, a lóval és a szürke marhával, az országnak ez a képe is élő és értékes, a kulturális örökség része, egyben turistákat vonzó eleme.

2. Őrség: harmónia, népi hagyományok és vendégszeretet

Az Őrség Vas megye délnyugati sarkában található, nevének eredete a Honfoglalás korára nyúlik vissza, amikor őseink az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű vidékre a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Őrségi települések többek között Bajánsenye, Kisrákos, Kondorfa, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Velemér, Viszák. Az itt élők az évszázadok során a természettel harmóniában alakították ki a táj arculatát, kisparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel teremtették
meg sokszínűségét.

13. századi templom Őriszentpéteren. Forrás: wikipedia.hu, fotó: Bárdos Dezső

A térség Magyarország legnyugatibb vidéke, ahol a dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket őrző láprétek, kristálytiszta vizű források és patakok váltják egymást. A csend és a friss levegő, a változatlan formában megőrzött népi hagyományok, a vendégszeretet, az önellátó parasztgazdálkodás termékei egyaránt vonzerőt jelentenek. A néprajzi értékek becsben tartóit a szeres – a csoportos és a szórvány forma közötti – településtípus sajátosságait megőrző, Pityerszeren lévő népi műemlékegyüttes látványa vonzhatja. Emellett a nagyrákosi tájház, vagy Magyarszombatfán a Fazekas Múzeum is fontos kirándulópont lehet. A szakrális középkori emlékek közé tartozik az Aquila János középkori templomfestő által kifestett veleméri Árpád-kori templom, valamint az őriszentpéteri templom. A népi ornamentika látványos épülete a fakazettás mennyezetű szentgyörgyvölgyi református templom. A több helyütt ékesen tájba simuló
haranglábak közül a klasszikus őrségi formát képviselő pankaszi szoknyás harangláb, a mellette lévő boronafalú kovácsműhellyel szintén az őrségi látnivalók közé tartozik. A nemzeti park megismerése természetkímélő módon: gyalog, kocogva, kerékpáron, szekéren, egyaránt nagy élmény.

---