Filmforgatókönyv-írás

Egy nem szokványos ügyvédhobbiról szólnak a következő sorok. A jog és a művészet kapcsolata nem újdonság, számos nagy formátumú író, költő jogi végzettséggel rendelkezett, volt, aki hivatásszerűen is gyakorolta mint Franz Kafka, volt aki menekült az általa sivárnak tartott szakma elől mint Hrabal. Ady is jogi egyetemre járt, és Stendhal is a Code Napoleont olvasgatta tiszta és pontos szövegezettsége miatt, hogy fejlessze az íráskészségét. Arany János is jegyzőként kereste kenyerét Nagykőrösön, és számtalan példát lehetne még felsorolni a magyar és világirodalomból. Az egyik legnagyobb magyar filmrendező, Jancsó Miklós is a jogi egyetem padjait koptatta.

A tárgyalóterem jó terep a valóság megismerésére, mégis kevés ügyvéd adja írásra, forgatókönyvírásra a fejét. Pedig érdemes próbálkozni: a világhírű lengyel filmrendező, Krzysztof Kieœlowski saját bevallása szerint is a legtöbbet forgatókönyvíró társának, Krzysztof Piesiewicznek köszönheti, aki mellesleg gyakorló ügyvéd, később a lengyel törvényhozás tagja is volt. Leghíresebb közös filmfolyamuk a Tízparancsolat példabeszédszerű feldolgozása XX. századi környezetben. A filmekben erőteljesen előtérbe kerül a jog, a tárgyalótermek világa. Az ügyvéd-forgatókönyvíró egy vele készült interjúban így vall erről:

„A tárgyalóterem eleve olyan, mint a színpad, s a tárgyalás egyetlen cél irányába ható szerepjátszás. A cél: a per megnyerése, az ítélkezés, az enyhébb ítélet vagy a felmentés. Ennek érdekében mindenki játssza a maga szerepét: az ügyész és az ügyvéd, a bíró és a vádlott, az esküdtek és a törvényszéki szakértők, a tanúk, de még statisztákként az őrök s a közönség tagjai is. Annak filmezése, színrevitele, ami a tágyalóteremben történik, olyan, mint a dupla-Nelson: keveseknek sikerül. Nagy ritkán az amerikaiaknak. Gondoljunk például a Tizenkét dühös emberre. Ez azonban inkább az esküdtek tanácskozása, az esküdtek érzelmeinek és indulatainak összecsapása volt egy zárt szobában. De a Tizenkét dühös ember játék- és nem dokumentumfilm…

– A Rövidfilm a gyilkosságról című film fiatal ügyvédje veszít. Az utolsó kockákon tehetetlenül síró ügyvéd is mintha Bryll versének zárósorát idézné utolsó kívánságként: »add, ha sírva is–szabadon üvöltsek«.

– Élményeim, tapasztalataim sokaságát építettem bele ebbe a filmbe. De ez a látszat ellenére sem a halálos ítéletről és az ellen szóló film. Ez a film az erőszakról szól. Függetlenül attól, hogy az erőszakot az állam vagy az egyén követi-e el. Az erőszak mindenfajta változata mérgezett gyümölcsöt terem.

– Ez esetben a gyilkosnak az az előnye az állammal szemben, hogy bizonyos motívumai, ha nem is menthetik, utalhatnak a bűnére.

– A gyilkosnak esélye van számot vetni a lelkiismeretével. Az államnak igazolnia kell az erőszakot.”

A filmkultúra kedvelőinek, már ha idejük engedi, érdemes végignézni ezeket a filmeket, nagy ritkán elő-előbukkanak művészmozikban, filmklubokban, a nem kereskedelmi tévécsatornákon.

Persze ne feledkezzünk meg a hazai kollégánkról, Magyar Elemér ügyvédről. A kolléga két filmet is jegyzett, a Pusoma Dénes tragédiáját feldolgozó, Ragályi Elemér rendezte Nincs kegyelem címűt (Kritikánkat lásd: ÜgyvédVilág 2008/8–9. szám) – több kritikus szerint a legjobb magyar tárgyalótermi film –, és egy animációs alkotást, az Egon és Döncit (Lásd: ÜgyvédVilág 2008/2. szám). A Nincs kegyelem alapmű, minden büntetőjogásznak kötelezően végig kellene néznie, legyen ügyész, ügyvéd vagy bíró.

Krzysztof Kieœlowski és Krzysztof Piesiewicz filmjei:

A gyilkosok is a mennyországba mennek (2002) forgatókönyvíró; Európai Filmakadémia (2002) – Legjobb forgatókönyv jelölés
Csönd (2001) forgatókönyvíró
Három szín: fehér (1994) forgatókönyvíró
Három szín: piros (1994) forgatókönyvíró; Oscar-díj (1995) – Legjobb eredeti forgatókönyv jelölés
Három szín: kék (1993) író, forgatókönyvíró; Cézár-díj (1994) – Legjobb forgatókönyv jelölés
Veronika kettős élete (1991) forgatókönyvíró
Rövidfilm a gyilkolásról (1988) (TV-film) forgatókönyvíró
Rövidfilm a szerelemről (1988) forgatókönyvíró
Tízparancsolat – „Atyádat és anyádat tiszteljed!” (1988) (TV-film) forgatókönyvíró
Tízparancsolat – „Felebarátod feleségét ne kívánjad!” (1988) (TV-film) forgatókönyvíró
Tízparancsolat – „Felebarátod házát, mezejét, másféle jószágát ne kívánjad!” (1988) (TV-film) forgatókönyvíró
Tízparancsolat – „Hamis tanúságot ne szólj felebarátod ellen!” (1988) (TV-film) forgatókönyvíró
Tízparancsolat – „Isten nevét szádra hiába ne vegyed” (1988) (TV-film) forgatókönyvíró
Tízparancsolat – „Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteljed!” (1988) (TV-film) forgatókönyvíró
Tízparancsolat – „Ne lopj!” (1988) (TV-film) forgatókönyvíró
Tízparancsolat – „Ne ölj!” (1988) (TV-film) forgatókönyvíró
Tízparancsolat – „Ne paráználkodj!” (1988) (TV-film) forgatókönyvíró
Tízparancsolat – „Én vagyok a te Urad, Istened. Uradat, Istenedet imádjad és csak neki szolgálj!” (1987) (TV-film) író
Befejezés nélkül (1985) forgatókönyvíró

Dr. Bodolai László