Fióktelep, vagyonkezelői jog átadása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Buda György: Egy projektben a jogkérdés a körül forgott, hogy az egyik nagy, multinacionális cég magyarországi fióktelepen keresztül gyakorolta a tevékenységét. Mi azon az állásponton voltunk, hogy a fióktelep a Kbt. rendelkezései alapján önálló ajánlattevőnek, illetve jelentkezőnek minősül, ezért neki közbeszerzési eljárásban ugyanolyan ajánlattevő pozícióban, ugyanolyan iratokat csatolva kell megjelennie. Vagyis, ha a képviselt szervezetnek az erőforrásaira akar támaszkodni, akkor ugyanúgy erőforrás-nyilatkozatot kell csatolnia. A Döntőbizottság első körben jogellenesnek találta a hivatkozásunkat. A Fővárosi Bíróságra került az ügy, amely igazat adott a Döntőbizottságnak. Az ítélőtábla viszont egyetértett az érvelésünkkel. Arra hivatkoztunk, hogy a Kbt. fogalommeghatározása szerint a fióktelep – külön is nevesítve – ajánlattevőnek minősül (Kbt. 4. § 31. pont). Az ítélőtábla szerint a KD-nek el kellett volna utasítania a jogorvoslati kérelmet, és új eljárásra utasította a döntőbizottságot.


Dr. Kardkovács Kolos: A képviselet szervezeti egység, a fióktelep pedig önálló jogalany, szerzőképességgel rendelkezik. A közös bennük, hogy mind a kettőért felelősséget vállal az anyacég.

Dr. Bűrös László: A hatályos magyar szabályozás szerint a kereskedelmi képviselet közvetítő, előkészítő, tájékoztató tevékenységet végez, az anyacég nevében és javára jár el, önálló kereskedelmi tevékenységet nem folytat, míg a fióktelep saját nevében jogosult vállalkozási tevékenység folytására és szerződéskötésre. Ebből is következne a Buda ügyvéd úr által kifejtett álláspont megalapozottsága, a Kbt. rendelkezésein túlmenően. Egyes ajánlattevők igyekeznek kihasználni a fenti nem igazán ismert működési formák adta lehetőségeket. Így például konkrét ügyben történt arra kísérlet, hogy a Kbt. kizáró feltételei alá tartozó magyar ajánlattevő az általa Szlovákiában alapított – egyébként saját nevében eljárni nem jogosult – szervezet útján nyújtson be ajánlatot egy eljárásban. A kizáró feltételek hiányát az illetékes szlovák hatóság igazolásával támasztották alá, az alkalmassági követelményeknek való megfelelést pedig az anyacég útján igazolták, bár azt külső erőforrásként nem jelölték meg. A Döntőbizottság ebben az ügyben osztotta az ajánlatkérőnek az ajánlat érvénytelenségére vonatkozó álláspontját.

Dr. Buda György: Mi is hoztunk példákat, önállóan felszámolási eljárást lehet a fiókteleppel szemben indítani. Mérlege van, munkáltatói jogosítványokkal rendelkezik. Maga a jogszabály is csak azt mondja ki, hogy a fióktelep tekintetében az őt létesítőnek csak a működéshez szükséges pénzügyi eszközöket kell biztosítani. Ami azért érdekes, mert helytállási kötelezettsége van az általa okozott károkért, viszont a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a törvény alapján köteles meggyőződni a szerződésteljesítési képességéről. Vagyis nem az érdekli az ajánlatkérőt, hogy ha a fióktelep valami kárt csinál, azt kifizeti-e az anyacég, hanem az, hogy a fióktelep például tud-e markolót vinni a helyszínre. A Döntőbizottság és az elsőfokú bíróság ugyanakkor különböző adózási és egyéb jogszabályokból vont le következtetéseket. A jog területén számos kétarcú jelenséggel lehet találkozni, elég, ha csak egy konszolidált mérlegre gondolunk, hiszen ott is összevonják a pénzügyi elemeket a különböző szervezetek.

Dr. Bűrös László: Érdekes és meglepő, hogy végül csak az ítélőtábla szintjén fogadták el a Kbt.-n alapuló érvelést.

Dr. Deák Krisztina: Ha megnézzük a Tanács ajánlását, abban is ez szerepel.

Dr. Buda György: A másik fontos momentum az ügyben, hogy a Döntőbizottság minket 150 ezer forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezett. Később kiegészítették ezt még egy 750 ezer forintos díjjal. Amikor az első fokhoz fordultunk, tudattuk, hogy nem vitatjuk a 900 ezer forint megfizetését, mint pervesztes fél, de azért emeltünk kifogást, mert a Döntőbizottságtól elvárható: kellő szakszerűséggel járjon el, és ha határozatot hoz, az mindenben helytálló legyen, vagy ha véletlenül téved, akkor azt az arra irányuló Ket.-szabályok szerint javítsa ki. Erre mondta az elsőfok, hogy ez nem lényeges, az ügy érdemét nem érintő jogi hiba, ezért elutasította a kifogásunkat. Mi arra hivatkoztunk, hogy különösen az állami szervek határozatainak az alkotmányosság talaján kell állniuk, vagyis ha hibázik, azért fokozottan vállaljon felelősséget. Másrészt azt mondtuk: minden olyan elem, amelyik szankciót tartalmaz, az igenis lényeges. Ezt az érvelést az ítélőtábla is osztotta, aminek személy szerint és jogászként nagyon örülök. Ez ugyan csak erkölcsi győzelem, de egy nagyon fontos jogelvet mondtak ki.

Dr. Bűrös László: Ismét aktualitása van a vagyonkezelői jog közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó átadása körül folyó jogértelmezési vitáknak.

A korábban e tárgyban kifejtett döntőbizottsági álláspontból kiindulva az egyik önkormányzat, szétválasztva a vagyonkezelői jog átadását és a kapcsolódó közfeladat átadását, előbb az Ötv. és az Áht. rendelkezései szerint kijelöléssel átadta a vagyonkezelői jogot a többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére, majd a kapcsolódó közfeladat ellátására egy hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos eljárást indított. Értelemszerűen az eljárásban ajánlattételre kizárólag a vagyonkezelői jog gyakorlására jogosult és kötelezett szervezet került felhívásra. A Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban az eljárás tárgyának kiterjesztése folytán a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a vagyonkezelői jog átadása során nem került-e sor a Kbt. rendelkezéseinek jogszabályba ütköző mellőzésére. A marasztaló döntőbizottsági határozat érdemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután a vagyonkezelői jognak az Ötv. és Áht. rendelkezései szerint történő átadása során – az Áht. által a vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezések szerint – szükségszerűen megjelölésre kerül a vonatkozó közfeladat ellátásának kötele-zettsége, így a hivatkozott jogszabályok szerinti vagyonkezelési szerződés megkötése már önmagában a Kbt. rendelkezéseinek sérelmét jelenti.

Dr. Kardkovács Kolos: De hát ez nonszensz!

Dr. Bűrös László: A határozat szerint egyébként ezen túlmenően az Önkormányzat azon eljárása, hogy a vagyonkezelői jogot az Ötv. és az Áht. rendelkezései szerint adta át, kifejezetten a közbeszerzési eljárás mellőzésére irányult, amire tekintettel a KD ötmillió forintos bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.

Dr. Kardkovács Kolos: Ezt az Alkotmánybíróság elé kell vinni.

Dr. Bűrös László: A döntés valóban a jogbiztonság elvének sérelmét eredményezi, hiszen gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Önkormányzatoknak az Ötv. és Áht. szerinti eljárása önmagában megvalósítja a Kbt. rendelkezéseinek sérelmét és jogkövetkezményeket von maga után.

Dr. Kardkovács Kolos: Szóltak már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, amely az Áht. alapján a kincstári vagyonnal gazdálkodik, és amely vagyonkezelői szerződéseket köt, többek között a minisztériumokkal?

Dr. Bűrös László: A konkrét jogértelmezési vita a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseivel összefüggésben folyik, ebben a körben viszont a KD szerint közbeszerzési eljárás nélkül nem lehet vagyonkezelői szerződést kötni, ha a vagyonkezelői jog átadásához közfeladat ellátásának kötelezettsége is kapcsolódik, függetlenül attól, hogy az Ötv. és az Áht. ezzel kapcsolatban milyen rendelkezéseket tartalmaz.

Dr. Kardkovács Kolos: Adott egy hulladékgazdálkodási társulás, amely uniós támogatással beszerez eszközöket. A hulladékkezelés, mint olyan, önkormányzati közfeladat. A társulás elvileg megtehetné ezt is, hogy létrehoz egy gazdasági társaságot, amelyik üzemelteti a szemétgyűjtést, válogatást, újrahasznosítást. Ha a társulás hozza létre, akkor versenyeztetnie kellene?

Dr. Buda György: Az általad vázolt modell kötelezően előírt az uniós projektekben.

Dr. Kardkovács Kolos: A hulladékgazdálkodási törvény kifejezetten azt mondja, hogy az önkormányzatnak rendeletben kell kijelölnie a szolgáltatót.

Dr. Bűrös László: A hulladékgazdálkodásnak specifikus szabályozása van.

Dr. Kardkovács Kolos: Igen, de ott is pályáztathat, kiválaszthatja a szolgáltatót. Érden például az önkormányzat létrehozott egy többségi tulajdonú kft.-t, és rendeletben kijelölte a hulladékgazdálkodásra, de ilyen Budapesten a BKV. Vagy mondhatok más példát is, az egyik megbízónk a Tempus Közalapítvány, amelynek alapító okiratában szó szerint az áll: a felsőoktatásról, a közoktatásról és a szakképzésről szóló törvényben meghatározott közfeladatokat lát el. Sosem választják ki, ez egy közalapítvány, a kormány hozta létre, alapító okirattal, közfeladatok ellátására, ehhez rendel neki vagyonelemeket, de sosem versenyezteti, nonszensz dolga volna. Csomó olyan jogszabály van, amely adott közfeladat ellátására kijelöl gazdasági társaságot. Az még sosem kérdőjeleződött meg, hogy ha egy például miniszteri vagy önkormányzati rendelettel kijelölnek egy szervezetet, a kizárólagos jog alapján ne lehetne ahhoz kapcsolódó szolgáltatást megrendelni tőle.

Dr. Bűrös László: A KD határozata – véleményem szerint – annak a következménye, hogy a vagyonkezelői jog és a közfeladat átadásának szétválasztása esetén (a fenti példa szerint) a közfeladat tekintetében valós versenyhelyzet nem alakulhat ki, így egy ilyen értelmezés tartalmilag nem felelne meg annak az uniós követelménynek sem, hogy a szolgáltatási koncesszió tekintetében versenyt (nem közbeszerzést) kell lefolytatni. A Gyöngyös Város Önkormányzata által a kórházi vagyonelemek vagyonkezelői jogának és az egészségügyi közfeladat ellátásának átadása tárgyában lefolytatásra került jogorvoslati eljárásban kezdetektől képviselt azon álláspontunkat, hogy a vagyonkezelői jog közfeladathoz kapcsolódó átadása egységes, szét nem választható jogintézmény és mint ilyen nem tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá. Ezt az eltérő értelmezésből bekövetkező, előre látható abszurd következmény is alátámasztotta. Rendkívül kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy a közelmúltban a gyöngyösi ügyben a Fővárosi Ítélőtábla az általunk képviselt álláspontot osztotta.

Dr. Kardkovács Kolos: Maga az önkormányzati törvény mondja ki, hogy az önkormányzat elláthatja a közfeladatot saját maga, többségi tulajdonú cégén keresztül, vagy egyébként közbeszerzéssel, vagy más, jogszabály által előírt versenyeztetés során kiválasztott szolgáltatóval.

Dr. Buda György: Ezzel az uniós projektek felét meg is buktattuk. Érdemes megemlíteni a KD egy másik döntését is, amely szerint az egyszemélyes gazdasági társasággal kapcsolatban a Gt. nem tiltja kifejezetten, hogy mondjuk egy üzletrésznek vagy részvénynek 48 tulajdonosa legyen. A pécsi ítélőtábla viszont azt mondta ki: az egyszemélyes gazdasági társaságot – fogalmából következően – egy entitás hozza létre.

Dr. Kardkovács Kolos: De hát ez teljesen logikus. Be sem jegyeznek a cégbíróságon egyszemélyes társaságként, ha egy üzletrész van, száz tulajdonossal.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hormonok és gének bűvöletében

Egészséges életünk megőrzéséhez, eléréséhez tudatos életvitelre van szükségünk – állítják két nyári könyvújdonság szerzői.

2022. június 17.

Musicalek nyara

A Baradlayak, Levi Strauss és Chicago gyilkos lányai is dalra fakadnak.