Lehangoló és biztató körképet is fest a magyar csípő- és térdprotézis-műtétekről egy új kutatás. Attól függ, hogy a helyzetet az állami vagy a magánegészségügy felől nézzük…
Nemrégiben valaki felkereste az állami egészségügy egyik vidéki ortopéd-szakrendelését. Reggel 8 órára érkezett, délután 4-re már be is jutott a szakorvoshoz, aki kedvesen fogadta. Kiderült, hogy a páciensnek térdprotézisre van szüksége. Ajánlott is egy időpontot – 2025 decemberére. Majd hozzátette: ha magánkórházat választ, már a következő hétre lehet időpontja műtétre – 2,5 millió forintért.
Nem máshol hangzott el e rövid történet, mint a Magyar Tudományos Akadémián, a Nagy Magánpraxisnapon, az ország egyetlen praxismenedzsment-konferenciáján, 2023. november 10-én, ahol a magánegészségügy helyzetét értékelték és vitatták meg a szakértők – az állami tükrében. S egy pódiumbeszélgetésen nem más mesélte el fent idézett tapasztalatait, mint egy neves egészségügyi szakember, aki apósát kísérte el az orvoshoz.
Ezen az eseményen mutatták be a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadványt, mely tartalmazza azoknak szakértőknek a listáját, akiknek a legnagyobb a hatása a magyar egészségügyre. A történetmesélő neve is szerepel e listán, ő is elismert személyisége az egészségügyi társadalomnak. A magazinban megtalálható a járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó magánintézmények szintén 30-as, országos listája is. (A kiadványról bővebben ebben a cikkben írtunk.)
Önben felmerült? (Grafikák: Egészség & Üzlet Kiadó)
A magazin egyik tartalmas írása az ortopédiai műtéteket állította fókuszba. A Várólista helyett – gyors, innovatív műtétek magánkórházban című dolgozatában a cikk szerzője, Lengyel Lívia, aki a kiadványt egyben főszerkesztőként is jegyzi, megosztotta saját kutatásuk eredményeit is. Csaknem négyszáz érintett személy (nem reprezentatív mintavétel keretében) online-módon válaszolt műtéti döntéséről, orvos- és kórházválasztásáról. Ebből kiderül, hogy az állami ellátás nehézségei miatt a betegek csaknem negyven százaléka már gondolt arra, hogy magánklinikán végezteti el csípő- vagy térdprotézis-műtétét, de anyagi okokból erre csak minden negyedik válaszadónak volt lehetősége.
Ön hogyan döntene?
A kérdőívet kitöltők azt is elárulták, hogy a diagnózis felállítása után, a műtétet javasló orvosi közlést követően több év is eltelik, mire döntenek arról, hogy át akarnak esni a beavatkozáson, s a műtéti helyszín kiválasztásakor az ortopédsebész személye a leginkább befolyásoló tényező. A válaszadók csaknem kétharmada olyan ortopédorvost választott, aki magánkórházban érhető el. A páciensek 41 százalékának döntésében jelentős szerepet játszott az, hogy a magánklinikákon esztétikusabb a környezet.
Megnőtt a magyar magánkórházakban a protézisműtétek száma (Forrás: Egészség & Üzlet Kiadó)
A2019-ben, a pandémia előtti utolsó évben csaknem 13 ezer csípő- és 8,5 ezer térdprotézis-műtétet végeztek Magyarországon, melyből a magánfinanszírozásúak aránya nem érte el a 4 százalékot. Ennél frissebb adatok nincsenek, de a folyamatokból az olvasható ki, hogy az utóbbi időben igencsak megnövekedett a magánintézményekben elvégzett beavatkozások száma. Annak ellenére, hogy 2023-ban csaknem 30 százalékkal emelkedtek e műtétek díjai az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.
A kiadvány összegzése szerint két klinikán a legkedvezőbbek az árak: e helyeken egy protézisbeültetés 1 millió 850 ezer forintba kerül, protézis felszámítása nélkül 1 millió 490 ezer forintba. A legdrágább műtét az egyedileg gyártott protézis beültetése, melynek díja több mint 4 millió forint.
Jelenleg a fővárosban kilenc, vidéken öt klinikán végeznek protézisműtéteket. Az érdeklődők az egyes klinikák weboldalain tájékozódhatnak az árakról, igaz, emellett azt is figyelni kell, hogy a szolgáltatók milyen technikával végzik a beavatkozást, és milyen protézist ültetnek be. Egyes magánkórházak már részletfizetési kedvezményt is adnak, így erről is érdemes előre tájékozódni, ami megkönnyítheti a döntést.
A magánklinikák keresik, és alkalmazzák is a legmodernebb innovatív eljárásokat (Fotó: Egészség & Üzlet Kiadó)
A kiadvány információja szerint a csípőprotéziseket forradalmasító úgynevezett minimál invazív elülső feltárás már szinte mindegyik magánintézményben elérhető, és a legtöbb szolgáltató kínál számítógépes távvezérléssel támogatott csípő- vagy térdprotézis-műtétet. Van olyan szoláltató, melynél elérhető az úgynevezett OPS-technológia, vagyis a mozgásanalízis-alapú csípőprotézis-műtéti tervezés, a Naviswiss számítógépes tervezés, mellyel a csípőprotézis pozicionálása nagy pontossággal kivitelezhető, továbbá a robotasszisztált térdprotézis-műtét.
Az összeállítás megszólaltat három, az ortopédiában erős magánkórház-vezetőt is, akiknek az a tapasztalata, hogy a koronavírus-járvány idején sokan kipróbálták a magánellátást, és később már protézisműtétjüket is ott végeztették el. A magánklinikák folyamatosan keresik a nagyízületi műtéteknél azokat az innovatív eljárásokat, legmodernebb eszközöket, amelyek segítik a gyorsabb rehabilitációt és gyógyulást. Mindez azonban beruházásokat igényel, s mivel az utóbbi időben a protézisgyártók jelentősen növelték áraikat, a magyar magánintézményekben is elkerülhetetlen az áremelkedés.
A magánkórházak képviselői egyetértenek abban, hogy ha a magánklinikák ugyanazt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által nyújtott finanszírozást kapnák meg, mint az állami szektor – ez a rendszer más kelet-európai országokban már működik –, sokkal hatékonyabban tudna működni a magyar egészségügy. A várólisták a protézisműtétek esetében is lerövidülnének, többen, gyorsabban és jobb körülmények között jutnának szükséges egészségügyi ellátásaikhoz. A fejlett műtéti technikák révén csökkenhetne a rehabilitáció időtartama is, így több elégedett páciens térhetne vissza hamarabb a munkahelyére, amiből a gazdaságnak is előnye származna.
