Golden Globe, Oscar 2015: filmdíjak özöne Hollywoodban – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kiosztották a Golden Globe-ot, és január közepe óta már megvannak az Oscar-jelöltek is a 2014. évi filmtermés alapján; működik a hagyományos hollywoodi gépezet, amely a szórakoztató filmek mellett azért évről-évre értékes, gondolkodtató alkotásokkal is meglepi a világot, majd díjazza önmagát.

Ha év eleje, akkor díjeső hull az amerikai filmekre, elsősorban a hollywoodi alkotásokra – Los Angelesben, a filmvilág fővárosában. Lehet dicsérni, szidni az amerikai produkciókat, végül is a néző választja ki, hogy közülük mely alkotásokra kíváncsi, melyeket néz meg a moziban. A rang és az elismerések mellett a díjak azért is fontosak a stúdióknak, producereknek, színészeknek, rendezőknek, mert hírük további nézőket vonz a filmszínházakba, az internetes fizetős letöltő oldalakra, a DVD-áruházakba, ezáltal is növelve a bevételeket.

Sok-sok díjat érdemelhet ki egy-egy film az év során fesztiválokon, díjazhatják őket kritikusok szervezetei is, ám a két leginkább számon tartott elismerés mégiscsak a Golden Globe és az Oscar. A Golden Globe-ot 2015. január 11-én este (Közép-Európában már január 12-én hajnalban) immáron 72. alkalommal osztotta ki a hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége (a Hollywood Foreign Press Association – HFPA). Mindössze nyolcvanöt tag – közöttük egyetlen magyar újságíróként Návai Anikó – díjazta a 2014-es esztendő mozifilmjeit tizennégy, televíziós alkotásait tizenegy kategóriában. Pontosabban amerikai műveit, mert a világ filmtermésének mindig csak egyetlen kategória jut, a legjobb idegen nyelvű filmé (best foreign language film), vagyis nem angol nyelvű alkotásé.

Az Oscar-díjat (Academy Awards) az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (Academy of Motion Picture Arts and Sciences – AMPAS) osztja. Az első ceremóniát 1929-ben tartották, mindössze néhány száz néző előtt. Az akadémia ma már csaknem hatezer tagot számlál (közöttük van Koltai Lajos és Szabó István is), az ő jelölőívük alapján huszonnégy kategóriában a legtöbb szavazatot kapó filmek lesznek az Oscar-jelöltek, majd a győztesek. A Golden Globe-díjak értékét az is növelhette az elmúlt évtizedekben, hogy jelölései és elismerései előrevetítik az Oscar-nyerteseket is. A Golden Globe-nomináltak és győztesek ugyanis általában háromnegyed részben megegyeznek az Oscaréival!

E tapasztalatot 2015-ben inkább megerősíti, mint csökkenti az Oscar-jelöltek névsora. 2015. január 15-én kora délután többek között Chris Pine színész, Alfonso Cuarón és J.J. Abrams rendezők jelentették be Los Angelesben, mely filmek alkotói bízhatnak abban, hogy idén elnyerik az aranyszobrocskát.

Birdman, avagy a mellőzés meglepő ereje – jelent a filmből. Az idei Oscar-jelölések csúcstartója

Összesen hatvan játék-, animációs és dokumentumfilm kapott jelölést. A legtöbb nominációt, kilencet-kilencet a Birdman, avagy a mellőzés meglepő ereje [Birdman or (The Unexpected Virtue of Ignorance)], és A Grand Budapest Hotel (The Grand Budapest Hotel) érdemelte ki, nyolcat kapott a Kódjátszma (The Imitation Game), hatot-hatot a Sráckor (Boyhood) és az Amerikai mesterlövész (American Spider), ötöt-ötöt A mindenség elmélete (The Theory of Everything) és a Whiplash. E hét mű verseng a legrangosabbnak tartott legjobb film kategóriában, melyhez a kétszeres jelölt, Martin Luther Kingről szóló Selma című produkció tudott csatlakozni. A bíró (The Judge) című alkotás Robert Duvall révén a Golden Globe után az Oscaron is megkapta a legjobb férfi epizódszereplő kategóriában a nominálást [a filmről részletesen írtunk weboldalunkon: A bíró – jogászok filmfőszerepben (http://ugyvedvilag.hu/rovatok/eletmod/a-biro-jogaszok-filmfoszerepben)].

 

Az amerikai stúdiók Golden Globe- és Oscar-várományos filmjeik premierjét általában az év utolsó két-három hónapjára időzítik, hogy azokat minél inkább a döntéshozók figyelmének előterébe állítsák. Így Magyarországra ezek az alkotások általában az év elejére érkeznek el. Ilyen a 2015. január 15-én bemutatott Birdman, vagy az egy héttel későbbi premier, A mindenség elmélete (The Theory of Everything). A Golden Globe-on a Birdman Michael Keaton révén a musical/vígjáték kategóriában a legjobb férfi főszereplő díját kapta meg, és a legjobb forgatókönyv elismerése is Alejandro González Iñárritu rendező filmjének jutott: a direktor negyedmagával jegyzi a forgatókönyvet. A vígjátékot Oscarra az alábbi kilenc kategóriában jelölték: legjobb film, rendezés, férfi főszereplő, női és férfi epizódszereplő, eredeti forgatókönyv, operatőri munka, hangvágás és hangkeverés. Közülük minden bizonnyal többet is díjra vált, de az Oscaron kívül már eddig is 98 filmes díjjal és száznál több jelöléssel büszkélkedhetett.

A Golden Globe-on a Birdman Michael Keaton révén a musical/vígjáték kategóriában a legjobb férfi főszereplő díját kapta meg

Az öniróniával teli alkotás arról szól, milyen nehéz is sztárnak lenni, de még annál is nehezebb kiöregedő filmsztárként élni. Keaton egy egykori szupersikeres színészt alakít, Riggan Thomsont, aki fénykorában három részen át is képregényhőst játszott a mozivásznon. A szuperhős már kiégett, elfeledték őt, ám most utolsó esélyként a Broadway színpadán léphetne fel, hogy bizonyítson: még igazi művészember.

A 21 gramm és a Bábel rendezője, Alejandro González Iñárritu rendező így vall a film gondolatiságáról és hőséről: „Nagyon érdekelt az egóval vívott küzdelem és az a gondolat, hogy nem számít, milyen sikeres vagy, az mindig illúzió. Olyan dolgokat hajszolsz, melyek révén szerinted az emberek majd többre tartanak, de amikor végre megszerzed őket, hamar rájössz, mennyire átmeneti az az öröm. Riggan nagyon emberi figura, egyfajta Don Quijoténak látom őt. A humor az őt körülvevő közönséges valóság és a fennkölt ambíciók össze nem illéséből, összezavarásából fakad. És ez alapvetően mindannyiunk története. Szeretem a törékeny, bizonytalan figurákat, akiket kétségek és ellentmondások hajtanak. Riggan egész életében összekeverte a szeretetet a csodálattal. Amikor rájön, hogy az utóbbi nem számít, fájdalmas lecke kezdődik számára, és meg kell tanulnia, hogyan kell szeretni másokat és önmagát.”

 

Michael Keaton kétszer is sikerrel formálta meg a képregényhős Batman alakját Tim Burton rendezésében, így igazán pikáns volt számára eljátszani a lecsúszott hőst. „A figura lényegét az ellentmondások adják – fogalmaz Keaton. – Egyik pillanatban üstökösnek érzi magát, majd teljesen leereszt. Mindez egyetlen jeleneten belül történik. Sohasem játszottam még olyan filmben, ahol egy-két percen belül a nagyon viccestől a nagyon őrültig jutunk el, majd újra vicces, aztán szomorú lesz, és így tovább. Ebben az egészben az ellentmondások a legjobbak. Ami a párhuzamokat illeti, sohasem volt még olyan szereplő, akihez kevésbé kapcsolódtam volna, mint Riggan. Ám sok szempontból meg tudom őt érteni, mert amit átél, az annyira elemi, őszinte és szívszorítóan emberi.”

 

A magyar mozikban szintén januártól látható A mindenség elmélete (Theory of Everything) című film, mely ötszörös Oscar-jelölt: a legjobb film, férfi és női főszereplő, eredeti filmzene és adaptált forgatókönyv kategóriákban. A mű a Golden Globe-gálán két díjat már besöpört: a legjobb férfi főszereplő drámai filmben Eddie Redmayne lett, és a legjobb filmzene díját – Jóhann Jóhannsson szerzeményét – is az alkoptásnak ítélték.

A mindenség elmélete – jelenet a filmből. A forgatás megható pillanata volt, amikor a valódi Stephen Hawking és Jane is megjelentek rajta

A megható film a világ egyik legnagyobb gondolkodójáról, Stephen Hawkingról és Jane-ről, szerelméről, majd feleségéről szól. Az ő történetüket, pontosabban 1963-tól életük egy jelentős szakaszát dolgozza fel az alkotás. A Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú, tehetséges kozmológus beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Idővel azonban kiderül: Stephen, 21 évesen az úgynevezett amiotrófiás laterálszklerózis, a leggyakoribb moto neuron betegségben szenved, amely megtámadja végtagjait, idővel pedig korlátozza beszédében, mozgásában, és a közelre jósolt halál tudatával is meg kell küzdenie. Jane szeretete azonban átvezet minden nehézségen: a pár összeházasodik és Stephen belefeledkezhet elméleti fizikai munkáiba.

Jane Wilde önéletrajzi kötetéből James Marsh forgatott filmet. „Jane csodálatos dolgot tett – áradozott Anthony McCarten forgatókönyvíró-producer. – Azt mondta Stephennek, hogy igen, hozzád megyek, és veled tartok, akármerre visz is az utad. Ez rendkívül fontos volt Stephen számára, mert mint bevallja, akkor egy nagy, sötét lyukban érezte magát. Éppen csak elkezdett élni, amikor közölték vele, hogy mindjárt vége is az egésznek. A bizonytalanság ellenére Jane oldalán boldogan és optimistán vágott neki a házasságnak. Ez egyszerre bizonyult személyes és szakmai fordulópontnak. Jane-nek köszönhetően legyőzte a depressziót, és az a tudat, hogy ketyeg a visszaszámlálás, turbófokozatra kapcsolata szellemi képességeit. Úgy is mondhatnánk, hogy nagyon rövid idő alatt fejlődött asztrofizikussá. A mindenség elmélete bemutatja, hogy a szellemi felemelkedés párhuzamosan zajlik a fizikai degradációval. Mindennek köszönhetően Stephen olyan bátorságra és belső késztetésre tesz szert, hogy nem csupán lépést tud tartani a nehézségekkel, de győzelmet is arat felettük.”

Felejtse el a Jogtár Csütörtököt! Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói mellé most táblagépet adunk! További részletekért kattintson »

A forgatás érdekes és egyben megható pillanata volt, amikor a valódi Stephen Hawking és Jane megjelentek a forgatáson.

 

Amikor Hawking megformálója, Eddie Redmayne átvette a Golden Globe-díjat, köszönőbeszédben James Marsh rendezőnek fejezte ki háláját, aki naponta fogta a kezét, amikor rátört a pánikroham. E kijelentés sokakat meglepett, ám ennek kifejtésére a brit színésznek már csak később, az Interview magazinban nyílott lehetősége. Mint fogalmazott, túl nagynak érezte a feladatot, hogy egy beteggé váló zsenit kell alakítania. „Mire a forgatás megkezdődött, már tíz kilót fogytam, annyira ideges voltam – emlékezett vissza. – Ez voltaképpen még kapóra is jött, mert Stephen Hawking is nagyon sovány lett a betegség miatt, de az állandó idegfeszültség nagyon megviselt, aludni is alig tudtam.”

A soványsággal egyéb gondok is akadtak a forgatás során. Mivel nem időrendi sorrendben forgatták a filmet, az is előfordult, hogy egyetlen napon kellett eljátszania a fiatal Hawkingot és az idős tudóst. „Érzékeltetni kellett a különbséget, amit a jelmeztervező, a maszkmester és a kellékes zseniálisan oldottak meg – magyarázta a színész. – Amikor az idős Hawkingot kellett alakítanom, a sminkes trükkök mellett nagyobb inget adtak rám, és nagyobb tolószékbe ültettek, így érzékeltették, hogy a tudós fizikai leépülése már előrehaladott állapotban van.”

 

A 87. Oscar-gálát 2015. február 22-én, vasárnap este (Magyarországon hétfő hajnalban) rendezik Los Angelesben, a Dolby Színházban. Az ABC televíziós társaság közvetítését a világ több mint kétszáz országában láthatják a nézők élőben vagy felvételről.

Egynél többször Oscar-jelölt filmek 2015-ben, a 2014-es filmtermés alapján:

9: Birdman, avagy a mellőzés meglepő ereje [Birdman or (The Unexpected Virtue of Ignorance)], A Grand Budapest Hotel (The Grand Budapest Hotel) 8: Kódjátszma (The Imitation Game) 6: Amerikai mesterlövész (American Sniper), Sráckor (Boyhood) 5: A mindenség elmélete (The Theory of Everything), Whiplash, Foxcatcher, Csillagok között (Interstellar) 4: Mr. Turner 3: Vadregény (Into the Woods), Rendíthetetlen (Unbroken) 2: Selma, Vadon (Wild), Beépített hiba (Inherent Vice), Ida, A galaxis őrzői (Guardians of the Galaxy)

(Az Oscarra-jelölt filmek bemutatását folytatjuk.)

---