Gorbacsov fogságban


Néhány nap történéseit eleveníti fel Az elnök szabadsága című, feszültségekkel teli darab, mely a Rózsavölgyi Szalon legújabb magyarországi bemutatója.

– Jó estét, Raisza Gorbacsova vagyok – mutatkozik be a darab első mondatában a nézők szemébe nézve Söptei Andrea, aki Raisza Makszimovna Gorbacsovát jeleníti meg. Innen már tudjuk, hogy az egykori szovjet pártfőtitkár, majd államelnök, Mihail Gorbacsov feleségének visszaemlékezései, történelmi naplója alapján elevenedik meg a család életének egy különleges epizódja.

Rózsavölgyi Szalon – Az elnök szabadsága c. darab – Söptei Andrea

Söptei Andrea Raisza Gorbacsovaként (Fotók: Rózsavölgyi Szalon)

Penny Gold Az elnök szabadsága című drámája mindjárt a dolgok közepébe vág. A nagyhatalmú politikus krími dácsájában (nyaralójában) vagyunk, ahol minden ideális lenne a pihenéshez. Együtt a család: lányukkal, vejükkel, unokákkal, személyzettel, a teraszról belátható nyugodt kék tengerrel – és az épületet őrző KGB-s emberekkel. Gorbacsov (Schneider Zoltán élethű alakításában) a Független Államok Szövetségéről szóló beszédét futja át, melyet majd Moszkvában akar elmondani 1991. augusztus 20-án. De most még augusztus 18-át írunk. Az egy éve államfőként tevékenykedő vezető úgy látja, a nagy Szovjetunió (tév)eszméje tovább már nem tartható fenn, önálló államokra van szükség, melyet csupán ez az új, egyenrangú országok laza közössége tarthat össze, nem a diktatórikus politizálás.

Rózsavölgyi Szalon – Az elnök szabadsága c. darab – Schneider Zoltán

Schneider Zoltán Mihail Gorbacsovot jeleníti meg

Ám egyszer csak Gorbacsov észreveszi, megszűnik a házban a kommunikáció: nincs telefonvonal, nincs tévéadás. A család egyik pillanatról a másikra fogollyá válik saját birtokán. Ezt erősíti meg a nappaliba betoppanó Plehanov, az elnök biztonságáért felelős KGB vezetője is: Moszkvában Gorbacsov egykori emberei átvették a hatalmat, így a frissen kapott parancs értelmében ő már nem a család biztonságáért felel, hanem őrzéséért. (A karót nyelt tisztet félelmetesen játssza Sztarenki Pál, aki egyben a darab rendezője is.)

Rózsavölgyi Szalon – Az elnök szabadsága c. darab – Sztarenki Pál (j.)

Sztarenki Pál a KGB-tiszt szerepében (a képen jobbra)

Gorbacsov és Raisza fokozatosan kezdik átlátni a helyzetet. Nemcsak egy politikai álláspont, hanem egy család élete kerül veszélybe. Egy véletlenül megtalált kisrádióból aztán minden világossá válik: a BBC híradásából megtudják, hogy Moszkvában a Rendkívüli Helyzet Állami Bizottsága rendkívüli állapotot hirdetett, és azt hazudta, hogy az államelnök megromlott egészségügyi állapota miatt nem tudja ellátni államfői feladatát. Az ország irányítását így a jövőben az elnök helyettese látja el. Gorbacsov ekkor már átlátja: a szovjet fővárosban puccs tört ki, melyben nyakig benne van alelnöke, a kormányfő, több miniszter és a KGB is. Okát is sejti: egykori harcostársai, a mindig is birodalomban gondolkodó orosz vezetők nem akarják, hogy a Szovjetunió kis államokra szakadjon, s hogy megszűnjön létezni.

A Gorbacsov család pedig azt nem tudja, vajon élve tud-e kikerülni a dácsából. Idegőrlő órák, napok következnek. A Rózsavölgyi Szalon kis terében mi, nézők is szinte össze vagyunk zárva a színpaddal, vagyis a nyaraló nappalijával, és együtt félünk, gondolkodunk, érzünk a hősökkel: van-e kiút a fogságból, vagy politikai okokból a halál következik, ahogy az a szovjet rendszer történetének több mint hét évtizedes történelmében olyannyira jellemző volt. (Erre utal Raisza, amikor II. Miklós orosz cár és családja 1918-as fogságának hónapjaira emlékezik.)

Rózsavölgyi Szalon – Az elnök szabadsága c. darab – Söptei Andrea, Erdélyi Tímea, Ágoston Péter, Schneider Zoltán

Együtt a Gorbacsov-család: Söptei Andrea, Erdélyi Tímea, Ágoston Péter és Schneider Zoltán alakításában

Penny Gold, a mű angol szerzője női lélekkel közvetíti nekünk Raisza félelmeit, és ülteti át feszültséggel teli, igazi drámává. A nézőtéren ülve hiába tudjuk a végeredményt, mégis – a jó színészi játék révén – a történtek hatása alá kerülünk, tudván, hogy ez éppen harminc esztendeje maga volt a valóság.

Bármi is lesz a vége, a tépelődő Gorbacsov nem bánja meg korábbi döntéseit. Sajnálja, hogy családját ilyen élethelyzet elé állította, de lehetőségeihez mérten bátran tárgyal a KGB-s tiszt közvetítésével a házához Moszkvából érkező katonaság vezetőjével is. Közben a BBC-ből azt is megtudja, hogy a szovjet fővárosban a puccsal szemben váratlanul tüntetések robbantak ki, s a tüntetők mellé állt az Oroszországi Föderáció első elnöke, Borisz Jelcin is. Gorbacsov ugyan csodálkozik Jelcin bátorságán – akit egyébként nem sokra tart –, de számára ez is előrevetítette, hogy elvetél majd a puccsisták hatalomátvételi kísérlete.

Raisza lányának (Erdélyi Tímea), valamint férjének (Ágoston Péter) megjelenése a családi dráma vonulatát hivatott erősíteni, míg Gorbacsov és Raisza párbeszédei a politikai drámát erősítik. A másfél órás darab minden percében hihető annak a négy napnak az eseménysorozata, mely annak idején valóban lejátszódott a krími dácsában. A dráma fontos része az a jelenet is, melyben Gorbacsov augusztus 19-éről 20-ára virradó éjjel, veje segítségével készíti el azt a drámai erejű videofelvételt, melyen értékeli a helyzetet, még nem tudván, élve kerül-e ki az események láncolatából.

Rózsavölgyi Szalon – Az elnök szabadsága c. darab

Készül a híressé vált videofelvétel

Az előadás egyszerre hatásos és tanulságos annak is, aki a családi oldalát figyeli jobban, és annak is, aki a politikai hátterét helyezi előtérbe. A harminc évvel ezelőtti valóságos történelmi végeredményt mindannyian tudjuk: Gorbacsov kiszabadult, de a puccs igazi győztese mégis Jelcin lett. A Szovjet Kommunista Párt működését felfüggesztették, Gorbacsov pedig még 1991 végén kénytelen volt lemondani elnöki tisztéről, mellyel a Szovjetunió formálisan is megszűnt létezni.

Rózsavölgyi Szalon – Az elnök szabadsága c. darab – Schneider Zoltán

Tanulságos történet…

Gorbacsov úgy ítélte meg, hogy a Szovjetunió egykori térségeinek a jövőben önálló országonként, saját vezetőik irányításaival, helyben hozott döntéseivel, demokratikusan kell működniük – hangzik el az előadásban is. A darab végén a főszereplők, szintén a nézők felé fordulva merengenek el a történteken, és teszik fel a kérdést (talán Raisza Gorbacsova emlékiratai alapján, talán nem), már az azóta eltelt harminc év történéseit is előre vetítve: vajon létezik jó diktatúra és benne jó diktátor?

Gorbacsov bizonyára másként képzelte el országa, és a világ jövőjét. De ez már egy másik történet. Mielőtt ezen kezdünk el merengeni, előtte érdemes megnéznünk e darabot.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

Készpénz, kártya, Covid

Megváltoztak fizetési szokásaink a pandémia első hullámai alatt, de kevés annak a valószínűsége, hogy rövid időn belül számottevően csökken majd a készpénz használata.

2021. szeptember 17.

„ABBA-tár”-koncerttel tér vissza az ABBA

Két szám már meg is jelent az új albumról, májusban pedig minden eddiginél különlegesebb digitális koncerten lesz látható 40 év után a legendás zenekar.