Mi lesz az üzleti utazásokkal? Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járvány előtt még megszokott volt, hogy cégvezetők, menedzserek egyik napról a másikra repülőre ültek, és akár kontinenseket is átszelve utaztak azért, hogy kollégáikkal, partnereikkel találkozzanak. A pandémia azonban alapjaiban változtathatja meg a hozzáállást az üzleti utakhoz.

Amikor 2018 őszén a Singapore Airlines elindította a világ leghosszabb közvetlen repülőjáratát Szingapúr és New York között, a légitársaság vezetői minden bizonnyal arra gondoltak, hogy elsősorban az üzleti utazók kényelmét fogják szolgálni. Az Airbus A350-900ULR típusú gép fedélzetén az utasszámot 161-re mérsékelték: 67 helyet alakítottak ki a Business Class osztályon, és a turistaosztályon is növelték a kényelmi fokozatot a 94 Premium Economy Class ülésen helyet foglalók számára. Bármily hihetetlen is, nem kis egészségügyi próbatétel 18 órát egyhuzamban repülni. Ehhez az utasok számára a lehető legkényelmesebbé kellett tenni az ágyakká is alakítható üléseket, s a kiszolgálást is a legmagasabb szintre kellett emelni.

Ezen az útvonalon egyetlen átszállással is 24–30 órára nő az utazási idő, így nyilvánvaló, hogy főleg az üzleti ügyben utazók számára fontos, hogy rövidebb legyen a különbség az indulási és érkezési idő között. Emellett az átszálláskor eltöltött várakozási időt, a ki- és beszállással járó kényelmetlenségeket is el lehet kerülni, és az is garantált, hogy nem késsük le a csatlakozást. Más kérdés, hogy a 18 órás repülés során szinte kötelező felállni az utasszékből, és mozogni, tornászni, akár a légiutaskísérő irányításával, ráadásul, ha nem tudunk menet közben aludni, rém soknak tűnhet a levegőben töltött háromnegyed napos utazás.

A technika ugyan már lehetővé tette az extrahosszú repülőutakat, azonban a járvány közbeszólt. Veszélyessé, sőt egy ideig lehetetlenné is vált a hosszútávú utazás éppúgy, mint a rövid- vagy középtávú: egy időre be is zártak a repülőterek, szinte teljesen leállt a légi forgalom. S bár 2021 nyarától egyre több járat közlekedik (New York és Szingapúr között is), az üzleti utak száma radikálisan csökkent. A szakemberek egy része szerint ha tovább nő a beoltottak száma, és a járvány negyedik hulláma nem robban be a nagyvilágban, az üzleti utazások száma 2021 végére talán elérheti a 2019-es szint felét.

Üzleti utazások – térkép

Induljunk vagy ne induljunk? (Fotó: Pexels)

 Eljöhet a tudatosabb, felelősségteljesebb utazások korszaka

Azonban abban minden szakértő egyetért, hogy az üzleti utakról alkotott véleményt a koronavírus-járvány alapvetően változtatta meg a kisvállalkozásoknál éppúgy, mint a közepes nagyságú cégnél vagy a legnagyobb vállalatoknál. A pandémia idején a kapcsolattartás kényszerűségből a digitális térbe tevődött át, mely nem ismert határokat. Teret nyert a home office, vezetők és beosztottak egyaránt rájöttek, hogy egy videokonferencián sok esetben a világ legtávolabbi pontján dolgozó munkatárssal is meg lehet beszélni a legfontosabb ügyeket, teendőket, elemezni lehet grafikonokat, táblázatokat. Az éterben is lehet tárgyalni meglévő és leendő ügyfelekkel, jogászok vitathatják meg a teendőket, szerződéseket lehet előkészíteni. Kiderült, hogy nem is hiányoztak annyira a többnapos üzleti utazások, anélkül is megfelelően haladt a munka. A cégek így akár jelentős megtakarításokat is elérhettek, mivel nem kellett költeni repülőjegyre, napidíjra, és elmaradtak a szállodaszámlák is.

Üzleti utazások – repülő

Elkerülhetetlenek a változások a piacon (Fotó: Pexels)

Vagyis napjainkban, amikor újraindulhattak az utazások, e tapasztalatok birtokában a döntéshozók átgondolhatják, valóban mindig és feltétlenül szükségesek-e önmagukat és munkatársaikat munkaügyben utaztatni. A jövőben minden bizonnyal eljön a tudatosabb és felelősségteljesebb business travel korszaka – vélik a hozzáértők. Pédául a BRAINTRUST tanácsadó cég tanulmánya szerint a következő két évben csak ötven százalékkal nő majd a világban az üzleti utak piaca, 2025-ig várhatóan nem is tér vissza a járvány előtti szinte, de 2030-ig is csak mérsékelt ütemben növekszik.

A jövőben végleg megszűnhet a nem feltétlenül szükséges üzleti repülőutazások egy része. Ez egyaránt vonatkozhat a közeli, két és fél órásnál rövidebb utakra, és az igen távoli pontokra is. Ennek oka részben a digitális eszközök most megtanult, hatékony használata, részben a költségmegtakarítás, de az a tudat is, hogy a koronavírus az oltások hatására sem múlik el egy csapásra a világban, s az eltérő oltottságú országokban különböző biztonsági kockázatokat rejtenek magukban. Az utazások során így senki sem érezheti magát százszázalékos biztonságban.

A tudatosabb és felelősebb jelzők komoly változásokat feltételeznek e piacon. Bár a gazdaság globalizálódik, a felelős vállalatvezetők a következő években – a klímaváltozás egyre nagyobb szorításában – gondolkodásukban mindinkább előtérbe helyezik a fenntartható fejlődési célok teljesítését, a zöld gazdaság megteremtését. Ennek viszont ellentmondana, ha engedélyeznék a nem létfontosságú üzleti utazásokat. A közlekedési eszközök, így a repülők a legfőbb kibocsátói az üvegházhatású gázoknak, melyek nagyban felelősek a globális felmelegedésért. Ez is visszafoghatja a cégek irányítóit, hogy egy kevéssé fontos találkozóért munkatársaikat elrepültessék a világ túlsó felére. Az új társadalom megteremtésének igénye kiterjedhet majd a vállalati igazgatótanácsok tagjaira éppúgy, mint a tőzsdékre. A nyereségesség mellett már a közeli jövőben előtérbe kerülhet az üzleti célok elérésének módja is, s ezek között fontos szerep juthat a zöld gazdaságnak a társadalmi felelősségvállalásnak. Mert a részvényesek döntéseikkel ezek alapján is ítéletet mondhatnak egy-egy vállalatról.

Üzleti utazások – home office, láblógatás, otthoni munka

Új generációk, új jelenségek (Fotó: Pexels)

 Kulcsszóvá válhat a bleisure

A felmérések és a tapasztalatok szerint a most munkába álló ifjú generáció fontosnak tartja a magánélet és a munka egyensúlyát, már kevésbé igényli az üzleti utazásokat, a családtól távol töltött napokat. Ellentétben az üzleti utazásokat mindmáig kedvelő, azokhoz már hozzászokott baby boomerekkel, akik viszont a következő években folyamatosan nyugdíjba vonulnak, és átadják a stafétabotot a fiatalabb nemzedékeknek.

Mindemellett az is új jelenség, hogy az utazók új generációjának körében egyre terjedőben az üzleti és a szabadidős utazás összekapcsolása, melynek az angol nyelvben már neve is van: bleisure. Egy-egy üzleti út során a tulajdonos vagy a munkavállaló előre bejelentett módon köti össze a hivatalos teendőit a szabadságával. Nem csen el fél vagy egy napot városnézéssel, hanem bevallottan további napokat vagy akár egy hetet is kiküldetésének helyszínén marad, és munkája végeztével pihenéssel tölti utazása hátralévő idejét: bejárja a várost, felkeresi kedvenc múzeumát, éttermét, tengerpartját, vagy épp autót bérelve barangolja be a környező vidéket. Lehetőleg párjával, családtagjaival. Minderről természetesen szól főnökeinek (tulajdonostársainak), az utazási, szállás- és egyéb költségekről pedig megállapodnak, miként oszlanak majd meg a cég és az utazó között. Így mindenki jól járhat: hatékony a munkavégzés, és egyetlen úttal megvan a szabadság is.

A szakemberek úgy vélik, ez az újfajta utazási mód fejtörés elé állíthatja az utazási irodák üzemeltetőit, s a légitársaságok, szállodák irányítóinak is át kell gondolniuk üzleti modelljeiket, melyekben az üzleti úton lévők eddig az utazók kisebbségét, de bevételeik többségét tették ki.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Élmény + Utazás + Kiállítás

A magyarok körében középpontban áll az utazás, az élményszerzés, s kialakulóban vannak új trendek is.

2024. február 20.

Honda e:Ny1 – Stílus és dinamika

Az új Honda e:Ny1 a márka második tisztán elektromos üzemű járműve az európai piacon. Egy dinamikus, stílusos, rendkívül praktikus, kompakt szabadidő-autó, ami a fiatalabb vásárlóknak készül a 2021 óta piacon lévő, 3. generációs HR-V alapjaira építve.