Mi lesz az üzleti utazásokkal? Koronavírus


A járvány előtt még megszokott volt, hogy cégvezetők, menedzserek egyik napról a másikra repülőre ültek, és akár kontinenseket is átszelve utaztak azért, hogy kollégáikkal, partnereikkel találkozzanak. A pandémia azonban alapjaiban változtathatja meg a hozzáállást az üzleti utakhoz.

Amikor 2018 őszén a Singapore Airlines elindította a világ leghosszabb közvetlen repülőjáratát Szingapúr és New York között, a légitársaság vezetői minden bizonnyal arra gondoltak, hogy elsősorban az üzleti utazók kényelmét fogják szolgálni. Az Airbus A350-900ULR típusú gép fedélzetén az utasszámot 161-re mérsékelték: 67 helyet alakítottak ki a Business Class osztályon, és a turistaosztályon is növelték a kényelmi fokozatot a 94 Premium Economy Class ülésen helyet foglalók számára. Bármily hihetetlen is, nem kis egészségügyi próbatétel 18 órát egyhuzamban repülni. Ehhez az utasok számára a lehető legkényelmesebbé kellett tenni az ágyakká is alakítható üléseket, s a kiszolgálást is a legmagasabb szintre kellett emelni.

Ezen az útvonalon egyetlen átszállással is 24–30 órára nő az utazási idő, így nyilvánvaló, hogy főleg az üzleti ügyben utazók számára fontos, hogy rövidebb legyen a különbség az indulási és érkezési idő között. Emellett az átszálláskor eltöltött várakozási időt, a ki- és beszállással járó kényelmetlenségeket is el lehet kerülni, és az is garantált, hogy nem késsük le a csatlakozást. Más kérdés, hogy a 18 órás repülés során szinte kötelező felállni az utasszékből, és mozogni, tornászni, akár a légiutaskísérő irányításával, ráadásul, ha nem tudunk menet közben aludni, rém soknak tűnhet a levegőben töltött háromnegyed napos utazás.

A technika ugyan már lehetővé tette az extrahosszú repülőutakat, azonban a járvány közbeszólt. Veszélyessé, sőt egy ideig lehetetlenné is vált a hosszútávú utazás éppúgy, mint a rövid- vagy középtávú: egy időre be is zártak a repülőterek, szinte teljesen leállt a légi forgalom. S bár 2021 nyarától egyre több járat közlekedik (New York és Szingapúr között is), az üzleti utak száma radikálisan csökkent. A szakemberek egy része szerint ha tovább nő a beoltottak száma, és a járvány negyedik hulláma nem robban be a nagyvilágban, az üzleti utazások száma 2021 végére talán elérheti a 2019-es szint felét.

Üzleti utazások – térkép

Induljunk vagy ne induljunk? (Fotó: Pexels)

 Eljöhet a tudatosabb, felelősségteljesebb utazások korszaka

Azonban abban minden szakértő egyetért, hogy az üzleti utakról alkotott véleményt a koronavírus-járvány alapvetően változtatta meg a kisvállalkozásoknál éppúgy, mint a közepes nagyságú cégnél vagy a legnagyobb vállalatoknál. A pandémia idején a kapcsolattartás kényszerűségből a digitális térbe tevődött át, mely nem ismert határokat. Teret nyert a home office, vezetők és beosztottak egyaránt rájöttek, hogy egy videokonferencián sok esetben a világ legtávolabbi pontján dolgozó munkatárssal is meg lehet beszélni a legfontosabb ügyeket, teendőket, elemezni lehet grafikonokat, táblázatokat. Az éterben is lehet tárgyalni meglévő és leendő ügyfelekkel, jogászok vitathatják meg a teendőket, szerződéseket lehet előkészíteni. Kiderült, hogy nem is hiányoztak annyira a többnapos üzleti utazások, anélkül is megfelelően haladt a munka. A cégek így akár jelentős megtakarításokat is elérhettek, mivel nem kellett költeni repülőjegyre, napidíjra, és elmaradtak a szállodaszámlák is.

Üzleti utazások – repülő

Elkerülhetetlenek a változások a piacon (Fotó: Pexels)

Vagyis napjainkban, amikor újraindulhattak az utazások, e tapasztalatok birtokában a döntéshozók átgondolhatják, valóban mindig és feltétlenül szükségesek-e önmagukat és munkatársaikat munkaügyben utaztatni. A jövőben minden bizonnyal eljön a tudatosabb és felelősségteljesebb business travel korszaka – vélik a hozzáértők. Pédául a BRAINTRUST tanácsadó cég tanulmánya szerint a következő két évben csak ötven százalékkal nő majd a világban az üzleti utak piaca, 2025-ig várhatóan nem is tér vissza a járvány előtti szinte, de 2030-ig is csak mérsékelt ütemben növekszik.

A jövőben végleg megszűnhet a nem feltétlenül szükséges üzleti repülőutazások egy része. Ez egyaránt vonatkozhat a közeli, két és fél órásnál rövidebb utakra, és az igen távoli pontokra is. Ennek oka részben a digitális eszközök most megtanult, hatékony használata, részben a költségmegtakarítás, de az a tudat is, hogy a koronavírus az oltások hatására sem múlik el egy csapásra a világban, s az eltérő oltottságú országokban különböző biztonsági kockázatokat rejtenek magukban. Az utazások során így senki sem érezheti magát százszázalékos biztonságban.

A tudatosabb és felelősebb jelzők komoly változásokat feltételeznek e piacon. Bár a gazdaság globalizálódik, a felelős vállalatvezetők a következő években – a klímaváltozás egyre nagyobb szorításában – gondolkodásukban mindinkább előtérbe helyezik a fenntartható fejlődési célok teljesítését, a zöld gazdaság megteremtését. Ennek viszont ellentmondana, ha engedélyeznék a nem létfontosságú üzleti utazásokat. A közlekedési eszközök, így a repülők a legfőbb kibocsátói az üvegházhatású gázoknak, melyek nagyban felelősek a globális felmelegedésért. Ez is visszafoghatja a cégek irányítóit, hogy egy kevéssé fontos találkozóért munkatársaikat elrepültessék a világ túlsó felére. Az új társadalom megteremtésének igénye kiterjedhet majd a vállalati igazgatótanácsok tagjaira éppúgy, mint a tőzsdékre. A nyereségesség mellett már a közeli jövőben előtérbe kerülhet az üzleti célok elérésének módja is, s ezek között fontos szerep juthat a zöld gazdaságnak a társadalmi felelősségvállalásnak. Mert a részvényesek döntéseikkel ezek alapján is ítéletet mondhatnak egy-egy vállalatról.

Üzleti utazások – home office, láblógatás, otthoni munka

Új generációk, új jelenségek (Fotó: Pexels)

 Kulcsszóvá válhat a bleisure

A felmérések és a tapasztalatok szerint a most munkába álló ifjú generáció fontosnak tartja a magánélet és a munka egyensúlyát, már kevésbé igényli az üzleti utazásokat, a családtól távol töltött napokat. Ellentétben az üzleti utazásokat mindmáig kedvelő, azokhoz már hozzászokott baby boomerekkel, akik viszont a következő években folyamatosan nyugdíjba vonulnak, és átadják a stafétabotot a fiatalabb nemzedékeknek.

Mindemellett az is új jelenség, hogy az utazók új generációjának körében egyre terjedőben az üzleti és a szabadidős utazás összekapcsolása, melynek az angol nyelvben már neve is van: bleisure. Egy-egy üzleti út során a tulajdonos vagy a munkavállaló előre bejelentett módon köti össze a hivatalos teendőit a szabadságával. Nem csen el fél vagy egy napot városnézéssel, hanem bevallottan további napokat vagy akár egy hetet is kiküldetésének helyszínén marad, és munkája végeztével pihenéssel tölti utazása hátralévő idejét: bejárja a várost, felkeresi kedvenc múzeumát, éttermét, tengerpartját, vagy épp autót bérelve barangolja be a környező vidéket. Lehetőleg párjával, családtagjaival. Minderről természetesen szól főnökeinek (tulajdonostársainak), az utazási, szállás- és egyéb költségekről pedig megállapodnak, miként oszlanak majd meg a cég és az utazó között. Így mindenki jól járhat: hatékony a munkavégzés, és egyetlen úttal megvan a szabadság is.

A szakemberek úgy vélik, ez az újfajta utazási mód fejtörés elé állíthatja az utazási irodák üzemeltetőit, s a légitársaságok, szállodák irányítóinak is át kell gondolniuk üzleti modelljeiket, melyekben az üzleti úton lévők eddig az utazók kisebbségét, de bevételeik többségét tették ki.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

Készpénz, kártya, Covid

Megváltoztak fizetési szokásaink a pandémia első hullámai alatt, de kevés annak a valószínűsége, hogy rövid időn belül számottevően csökken majd a készpénz használata.

2021. szeptember 17.

„ABBA-tár”-koncerttel tér vissza az ABBA

Két szám már meg is jelent az új albumról, májusban pedig minden eddiginél különlegesebb digitális koncerten lesz látható 40 év után a legendás zenekar.