Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Emlékest idézte fel, emlékkönyv jeleníti meg születésének 90. évfordulóján a nagy gondolkodó munkásságát.
Egyszerre filozófus és társadalomtudós, szociológus és irodalomtudós, értékkutató és közgondolkodó. Okos, bölcs, szerény, türelmes, megnyerő, segítőkész. Rejtőzködő, igazságkereső reformer. Elvont tudós, aki a mégis a közösségi élet formáit keresi. Aki tudása birtokában azért önbizalommal teli bátor ember, akinek szellemi és erkölcsi biztonsága reményt ad másoknak, humanizmusa pedig mindenkiből előhívja az embert.
E jelzők, tömör jellemzések is elhangzottak a Hankiss Elemérről szóló esten, a New York Művész Páholy a hatodik évi szezonkezdő eseményén, 2018. szeptember 24-én.
Sok százan voltak ott a New York Művészeti Páholy emlékestjén (Fotó: Falus Tamás)
A XX. és XXI. század egyik nagy magyar gondolkodójaként tartja számon a világ Hankiss Elemért (1928–2015), akire számos pályatáras, barát, s magánéletét három évtizeden át végigkísérő társa emlékezett Budapesten, a New York Palotában. Mindannyian más-más arcát ismerték, csakúgy, mint azok a családtagok, ismerősök, kollégák, akik a rendezvény napjára megjelent Hankiss Elemér-Emlékkönyvben fogalmazták meg róla gondolataikat, írtak azokról a metszéspontokról, amelyekben életük során találkoztak.
Juhász Anna háziasszony gondosan megfogalmazott kérdéseire válaszolt többek között Csortos Szabó Sándor rendező, akinek Idegen a világban című dokumentumfilmjéből az eseményre ellátogatott sok száz érdeklődő részleteket láthatott. (Az Emlékkönyv DVD-mellékletén teljes egészében látható a 60 perces alkotás.) Ott volt Schäffer Erzsébet újságíró, Manchin Róbert közgazdász-szociológus, Takács M. József, a kötet szerkesztője, valamint Zétényi Lili, Hankiss Elemér felesége, akinek nagy érdemei vannak a kötet megszületésében. A csaknem két óra során a nagy gondolkodó más-más arcát ismerhettük meg; együtt idézték fel a hétköznapok kutyasétáltató Elemérjét, aki a hófehér mosógépet is filozófiai összefüggésekbe tudta állítani, és a kreatív dramaturgot, aki a többség elutasító véleményével szemben a hetvenes évek végén támogatta, hogy elkészülhessen a Pannónia Filmstúdióban Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje, mely aztán elrepült egészen az Oscar-díjig.
Nagy kalandnak fogta fel életét (Fotó: Hamu és Gyémánt)
A kötet első, Emlékezések című részében családtagok, barátok, ismerősök, egykori munkatársak mesélnek róla, köztük Rófusz Ferenc, aki itt írja meg: filmterve nem valósulhatott volna meg Hankiss Elemér kitartó támogatása nélkül. Manchin Róbert az eseményen szóban is megerősítette, amit írásban is rögzít: Hankiss nagy kalandnak fogta fel életét, ahol játszmákat és játékokat folytatott, szerepeket játszott, maszkokat húzott magára. Így járt mélységekben (börtönben 1956-ot követően) és magasságokban (a Stanford Egyetemen a ’90-es években) vagy lett a közélet fontos szereplője (televízióelnökként 1990-től 1993 elejéig vagy a Magyar Szociológiai Társaság elnökeként a 1990-es évek derekán.).
E fejezetben még olvasható egyebek mellett Schäffer Erzsébet, Gombár Csaba (szociológus, politológus), Sándor György (humoralista), Hankiss Ádám (Hankiss Elemér fia), Hankiss Ilona (operaénekesnő húga), Hankiss János, az orvosbáty, Bécsi István visszaemlékezése. Utóbbi az a kutyasétáltató szomszéd, aki több mint egy évtizeden át nap mint nap élvezhette gondolatait. A rendezvényt személyes jelenlétével megtisztelő Ungvári Tamás a kötet e részében otthonkereső idegenként írja le a nagy gondolkodót „egy provinciálisra sikeredett társadalomban”, aki „valami másik csillagzatról érkezhetett”. Ő az, akit a megoldatlan kérdések érdeklik, például az, mi a rossz eredete a világban, s aki a társadalmi csapdák közül a korrupcióról írta meg máig érvényes tanulmányát – még a hetvenes évek végén. Ő az, aki idegen, aki nem lelhet otthonra, mert a kritikus elmének nincs otthona.
Az Emlékkönyv DVD-melléklettel jelent meg, melyen az Idegen a világban című portréfilm látható
A Tanulmányok című a második nagy fejezetben olyan esszék olvashatók szakértők tollából, akik a gondolkodó szerteágazó munkásságának valamely eleméhez kapcsolódnak. Az eseményen nézőként ugyancsak résztvevő Lengyel László munkájában azt fejti ki, miként vélekedett Hankiss Elemér a rendszerváltás előtti időszak kelet-európai társadalmairól, uralkodó elitjéről, majd az 1990-es éveket követő rendszer fonákságairól. Lengyel érdekes megállapítása: minél inkább távolodunk az időben a rendszerváltástól, Hankisst annál jobban foglalkoztatja a közösség szabadsága helyett az egyén szabadsága egy tévútra futó országban. E részben olvashatjuk többek között Csepeli György szociálpszichológus, Schöpflin György történész-politológus, Szilágyi Ákos esztéta és Robert Kramer amerikai író, pszichológusprofesszor írását is.
Szól egy fejezet a Hankiss Elemér szellemisége alapján 2015 végén megvalósult Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetéről (iASK), valamint a hamarosan megnyíló Hankiss Központ és Kutatóarchívumról. Kőszeg belvárosában, a felújított Festetics–Chernel-palota ad otthont mindkét intézménynek. Utóbbi feladata lesz a digitális és kéziratos Hankiss-hagyaték feldolgozása, őrzése és hozzáférhetővé tétele kutatók számára. A palota földszintje kiállításnak ad majd otthont a gondolkodó örökségéből.
Kőszegen Hankiss Központ és Kutatóarchívum nyílik, mely nemzetközi konferenciákat szervez munkásságáról és kutathatóvá teszi hagyatékát (Fotó: Hamu és Gyémánt)
A könyv negyedik fejezete tizenhárom izgalmas interjút tartalmaz, melyet 1991 és 2012 között készítettek a tudóssal. Ezekből felsejlik egy optimista, de egyben aggódó ember képe, aki szól a szabadság fogalmáról, szegénységről gazdagságról, versenyképtelen oktatási rendszerről, mindennapi titkainkról. Szavaiból egyértelműen kiolvasható, mennyire félti a törékeny magyar demokráciát.
Ha most Hankiss Elemér egy csoda folytán látná és olvasná a róla szóló kötetet, talán azt mondaná: nem kellett volna ennyi embernek ennyit fáradoznia, hiszen az a 87 évnyi élet, amit leélt, csupán egy lehetséges változata volt mindannak, amit leélhetett volna. Ám ezt másképp látják családtagjai, barátai, tanítványai, olvasói, tisztelői. Mert ez az emberi élet egy folytonosan szabadságra vágyó nagy tudós páratlan életművét hozta létre.
Az emlékkötet a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg.
