„Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.”

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Széplaki-Nagy Gábor 1957-ben Budapesten született, 1984-ven végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, valamint a Legfelsőbb Bíróságon volt fogalmazó. 1987-ben, a bírói szakvizsga letétele után, először titkárként, majd berendelt bíróként a Legfelsőbb Bíróság Titkárságán dolgozott, és az elnöki panaszokat intézte. Két évvel később a Titkárság vezetőjének nevezték ki, és az ítélkezésen kívüli tevékenységet szervezte, illetve irányította 1990–1992 között Franciaországban elvégezte a francia Nemzeti Államigazgatási Főiskolát, az École Nationale d’Administrationt. 1992 márciusától 2010-ig ismét a Legfelsőbb Bíróságon dolgozik mint beosztott bíró, de 2004-ben az Elnöki Kabinet Iroda, majd 5 évvel később a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda vezetője lesz. Jelenleg a Legfőbb Ügyészség ügyésze.

Széplaki-Nagy Gábor változatos szakmai háttérrel rendelkezik, sok-sok utazással a háta mögött. Úgy tűnik, hogy Párizs volt a nagy szerelem.

A második, mert az első Budapest. Ezért is jövök mindig haza, de Párizs valóban az én „hű Bakony-erdőm”, ahogy a költő írja, ha már Ady-idézettel indult ez a beszélgetés. Én is Párizs „szívén fekszem”, ha nem is „rejtve, kábultan”. Én is mindig úgy érzem, hogy visszavár a Szajna.

És nemcsak Széplaki-Nagy Gábor szereti Párizst, hanem a franciák is szívükbe zárták Önt, hiszen igen nagy kitüntetésben részesítették, megkapta a francia lovagkeresztet. Mi is ennek a pontos neve?

Ordre National du Mérite, amit a Francia Köztársaság elnöke adományoz.

Ha jól értem, akkor ez magyarul a Nemzeti Érdemrend lovagkeresztje, nem?

Igen, ezt jelenti, és valóban az érdemekért ítélik oda.

Mit kell ahhoz tenni, hogy valakit ezzel az érdemrenddel tüntessenek ki?

Ez egyfajta elismerése a magyar–francia kapcsolatok ápolásának. Az ENA volt hallgatójaként én tartom a kapcsolatot a magyar és a francia öregdiákok között. Ennek hátterében egyébként egy szervezet is tevékenykedik, az ENA Volt Magyar Diákjainak Egyesülete, melynek elnöke vagyok. De a francia nyelv és kultúra elkötelezettjeként, valamint szakmai munkám során is igyekszem e kapcsolatokat erősíteni, elmélyíteni.

Úgy tudom, hogy Ön volt az első magyar hallgatója ennek a francia közigazgatási főiskolának.

Pontosabban ketten kezdtük meg egyszerre tanulmányainkat még 1990-ben az École Nationale d’Administrationon, a francia Nemzeti Államigazgatási Főiskolán, majd utánunk – több-kevesebb kihagyással – más magyar hallgatója is lett ennek az iskolának.

Az ENA-n tanulók érettségi után kerülhetnek be erre a főiskolára?

Nem, dehogy. Ez nem hagyományos felsőoktatási intézmény, hanem speciális posztgraduális képzést nyújtó főiskola, úgynevezett „Grande École”, ahol a francia közigazgatási bírákat és a minisztériumok felső szintű vezetőit képezik. A francia Külügyminisztérium, a Quai d’Orsay is innen meríti az utánpótlást.

Akkor ez egyfajta, vezetőképző akadémia, ha jól értem.

Igen, pontosan.

Ez azt jelenti, hogy híres franciákkal tanult együtt?

Valóban, francia évfolyamtársaim között voltak, akik időközben ismert politikusokká lettek. Például Valérie Précesse, aki már hosszú évek óta a felsőoktatásért felelős miniszter. Sőt, korábban ennek az intézménynek a hallgatója volt többek között Valéry Giscard d’Estaing és Jacques Chirac államfők is, de az elmúlt évtizedek miniszterelnökei közül egyedül Edith Cresson asszony nem volt az iskola tanulója. Meg is akarta szüntetni az ENA-t, de ez nem sikerült neki sem.

Említene azért néhány miniszterelnököt, akik az iskola hallgatói voltak?

Lionel Jospin, Laurent Fabius és Alain Juppé.

Az elsőnek említett Jospin sokkal inkább hírhedtnek tekinthető mostanában, és nem híresnek. Pár évvel ezelőtt nem őróla derült ki, hogy trockista ügynök volt?

Igen. Jospin elismerte, hogy fiatalkorában találkozott szélsőséges mozgalmakkal, de talán a legfrissebb vele kapcsolatos hír most mégis a februári César-díj átadásának ünnepsége, ahol a legjobb forgatókönyvnek járó francia Oscart éppen az a film kapta, amelyben Jospin is játszik – mint a 2002-es elnökválasztás szocialista jelöltje.

Persze, tényleg. Ez év februárjában Michel Leclerc kapta a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó César-díjat. Mi is volt a film címe?

Le nom des gens (Az emberek neve). Leclerc mellett a másik forgatókönyvíró Baya Kasmi volt. A film érdekessége, mint ahogy említettem, hogy Jospin itt önmagát alakítja.

Visszatérve az ENA-ra, illetve az itt tanuló híres franciákra, hogy a pénz világából is említsek neveket, az EBRD első elnöke, Jacques Attali is ide járt, valamint Michel Camdessus, aki korábban az IMF ügyvezető igazgatója volt, de Pascal Lamyról se feledkezzünk el.

Pascal Lamy?

A Kereskedelmi Világszervezet vezérigazgatója.

Persze, az ide járó felsorolt híres emberek ne tévesszenek meg minket, mert ez nem jelenti azt, hogy akik itt végeztek, azok mind híres politikusok lettek, hiszen a hallgatók többsége nem a politikusok között érvényesül, hanem sokkal inkább a közigazgatásban és az üzleti életben végzi a munkáját.

Mióta működik ez az akadémia?

1945 óta. A második világháború után közvetlenül maga Charles de Gaulle alapította, aki akkor a francia átmeneti kormány elnöke volt, és nem azzal a céllal, hogy híres emberek képzőjét hozza létre, hanem azért, hogy átláthatóbbá és demokratikusabbá tegye a közhivatalnokok kiválasztását és oktatását. 1949-ig csak francia hallgatókat vettek fel, de ekkor indult meg a külföldi hallgatók számára is a képzés, amelynek én is részese lehettem 1990–1992. között. 2009-ben nagyszabású megemlékezést tartottak Párizsban a 60. évforduló alkalmából, amelyen sok régi diák vett részt.

Mennyi ideig tart ez a képzés?

A külföldiek számára kétféle képzést nyújt. Létezik egy hosszabb, 18 hónapos, ún. hosszú ciklus, de emellett sokan járnak a rövidebb, néhány hónapból állóra is.

Ön melyiket végezte el?

A hosszabbat.

Az ÜgyvédVilág olvasóinak többsége jogász, ezért biztosan érdekli őket, hogy milyen jellegű oktatás folyik ezen az akadémián.

Elméleti és gyakorlati képzés is folyik ezen a főiskolán. Tanulmányaink során megismertük a francia hagyomány szerint külön bíróságként működő közigazgatási bíróság, valamint a rendes bíróságok felépítését, hatáskörét és ítélkezését. Külön tárgy volt a legfelsőbb közigazgatási bírói fórumnak, az Államtanácsnak az ítélkezési gyakorlata és a jogszabályok törvényességét előzetesen felülvizsgáló tevékenysége.

Az Európai Unió szervezetének és a közösségi jognak a tanulmányozása is megtörtént?

Igen. Számunkra különösen érdekes volt, hogy közvetlenül a rendszerváltás után megismerkedhettünk az akkor még Európai Közösségnek nevezett szervezet tevékenységével. Különösen a közösségi jognak a nemzeti igazságszolgáltatási szervek általi alkalmazása kérdéseivel foglalkoztunk, és részletesen kitértünk az Európai Bíróság joggyakorlatára is.

Említette, hogy nemcsak elméleti, hanem gyakorlati képzést is kaptak.

Igen. Én három hónapos szakmai gyakorlaton vettem részt.

Párizsban?

Nem, hanem egy közép-franciaországi megye prefektusa mellett ismertem meg a mindennapok gyakorlatát. Részt vettem a megye és a régió életének hétköznapjaiban. És nemcsak megismerhettem a helyi közigazgatást, hanem az érdemi munkában is szerepem volt.

Milyen feladatokat kapott?

A megye területén működő önkormányzatok által hozott határozatok törvényességét vizsgáltam például, de a helyi döntések meghozatalában is részt vettem.

Milyen diplomát kap itt a hallgató?

Nemzetközi Közigazgatási Diplomát.

Hogyan lehet erre az intézményre bekerülni?

Komoly felvételi vizsga előzi meg a hallgatói státuszt. Van írásbeli és szóbeli része is. Az írásbeli vizsga arra irányul, hogy kiderüljön, milyen jogi, közgazdasági ismeretekkel rendelkezik a felvételiző, de emellett számot kell adnunk egy ún. általános műveltségbeli tudásról is. Ezt úgy hívják a franciák, hogy a Grand Oral, amelynek során a vizsgáztatók bármit kérdezhetnek tőlünk.

Gondolom, hogy mindez természetesen francia nyelven van, ezért a francia nyelvből külön már nincs is szükség felvételire, nem?

A külföldi jelentkezők számára szigorú nyelvi teszt van, amelyet Párizsban értékelnek ki, majd a szóbeli vizsga része annak kiderítése is, hogy a jelentkező mennyire ismeri ezt a nyelvet. Sajnos, Magyarországon a francia nyelv tanulásának nincs olyan hagyománya, mint például Romániában vagy Lengyelországban, hogy a volt francia gyarmatokat ne is említsem. Ezért voltak olyan évek, amikor nem találtak megfelelő nyelvi felkészültséggel rendelkezőt a Magyarországról jelentkezők között, így ezek az évfolyamok magyar hallgatók nélkül indultak. Ezért tudtuk csak 2003-ban megalapítani a volt magyar hallgatók egyesületét, az Association des Anciens Eleves Hongrois de l’ENA-t, mert csak ekkorra jött össze az egyesület alapításához szükséges minimális létszám.

Kik tanítanak az ENA-n?

Nincs állandó tanári kara az iskolának, hanem az oktatási program összeállításakor döntik el, hogy melyik területnek, illetve tárgynak ki lesz a tanára, ezért évről évre másképpen áll fel az oktatói gárda, akik egyébként legtöbbször minisztériumokban dolgozó, gyakorló szakemberek.

Van tandíj?

Én a Francia Köztársaság ösztöndíjasaként jártam ide.

Úgy tudom, hogy napjainkban már nem Párizs ad otthont az ENA-nak.

A már említett Edith Cresson miniszterelnöksége idején, még 1993-ban kezdődött a Strasbourgba történő áthelyezés hosszúra nyúlt folyamata, amely csak 2005-re fejeződött be. Közben kétlaki volt az iskola, Párizsban és Strasbourgban felváltva folyt az oktatás. Azóta a kedélyek megnyugodtak, és mivel Strasbourg több európai intézmény székhelye, mondhatni Európa szíve, úgy vélem, végül is az áthelyezés nem járt presztízsvesztéssel. Sőt, újabb Európa-központú képzési ciklusokkal – természetesen megőrizve a hagyományos francia közigazgatási képzést is – európai tudásközponttá fejlődött az ENA. Strasbourg városa pedig nagyvonalú elhelyezést biztosított az iskola és a hallgatók számára.

„Szép ámulások szent városa, Páris”
(Ady Endre: A Gare de l’Esten)

Úgy tudom, hogy a CEPEJ-nek is a tagja Széplaki-Nagy Gábor. Ez a szervezet pontosan mit is fed le?

A CEPEJ az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért tevékenykedő bizottságot jelenti. E szervezetnek alapításától, 2002-től vagyok a tagja – mint az Európa Tanács szakértője. Ennek ugyancsak Strasbourg a székhelye.

Ha jól tudom, tavaly decemberben, a Francia Intézetben nemzetközi konferenciát is szervezett.

Igen, egyesületünk a Francia Nagykövetséggel közösen a magasrangú köztisztviselők képzéséről szervezett összehasonlító konferenciát, ahol neves külföldi és magyar szakemberek előadásai bontották ki e fontos terület történetét, jelenét és vázolták fel a jövőjét.

Dr. Kiss Anna

---