Idegenrendészet vagy büntetőeljárás? II.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az előző számban arról tudósítottunk, hogy Pécsett kerekasztal-beszélgetést szerveztek, amely az Idegenrendészet és a büntetőeljárás párhuzamosságának aktuális problémája címet kapta. Ott kérdeztük dr. Fekecs Gyula ügyvédet arról, hogy milyen nehézségekkel kell az ügyvédeknek szembenézniük, amikor külföldi állampolgár képviseletét látják el. Lehet-e velük szemben kiutasítást előkészítő, vagy idegenrendészeti őrizetet elrendelni, amikor párhuzamosan folyik a büntetőeljárás? És egyáltalán, ha a büntetőeljárásban nem alkalmaznak kiutasítást, akkor idegenrendészetileg kiutasítható-e a külföldi Magyarországról? Mi a különbség a kiutasítást előkészítő őrizet, az idegenrendészeti őrizet, az előállítás és a büntetőeljárásban alkalmazható őrizetbe vétel között?

Dr. Fekecs Gyula, ügyvéd
A jogi kar elvégzése előtt a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakát végezte el. 1996-tól hivatásos bűnügyi tisztként teljesített szolgálatot a rendőrségen gazdaságvédelmi, majd általános bűnügyi (elsősorban szervezett bűnözés elleni) területen. A főiskola elvégzését követően jelentkezett a Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 2000-ben szerzett diplomát. Ezt a jogi szakvizsga követte, 2005-ben. 2008-ig a Nemzeti Nyomozó Iroda pécsi osztályán dolgozott, leszereléséig rendőr alezredesi rendfokozatig jutott. 2008-ban alapította meg a Fekecs Ügyvédi Irodát, és lett a Pécsi Ügyvédi Kamara tagja. Elsősorban büntetőjoggal foglalkozik, de cégjogi és munkajogi (főként hivatásos szolgálati viszonyt érintő) területen is képvisel ügyfeleket. Külsős meghívottként a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszékén szemináriumi előadásokat tart, valamint a Kriminalisztikai szakjogász képzés keretében a titkos felderítéssel kapcsolatos ismeretek oktatásában vesz részt.

Fekecs Gyula: Az idegenrendészettel kapcsolatos joganyag, és az idegenrendészettel foglalkozó szervek az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson mentek keresztül. A jogszabályi környezet 2007-ben a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatályon kívül helyezésével és két új jogszabály, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálybalépésével jelentősen megváltozott.

A kiutasítást előkészítő és az idegenrendészeti őrizetet az említett 2007. évi II. törvény szabályozza, a bűnügyi őrizet szabályai pedig a büntetőeljárási kódexben találhatók.

Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében kiutasítást előkészítő őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek személyazonossága vagy tartózkodásának jogszerűsége nem tisztázott. Ez az őrizeti forma határozattal legfeljebb 72 órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerinti bíróság legfeljebb 30 napig meghosszabbíthat.

Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében alkalmazhat a törvényben meghatározott esetekben idegenrendészeti őrizetbe vételt harmadik országbeli állampolgárral szemben.

Az elfogás és előállítás szabályait a rendőrségi törvényben találjuk. A felsorolás sok és hosszú, tulajdonképpen a rendőr további intézkedés megtétele céljából alkalmazza az előállítást, például azzal szemben, akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek, aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, vagy aki az ország területén jogellenesen tartózkodik. Az előállítás a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át tarthat, amennyiben az előállítás célja ennyi idő alatt sem valósul meg, akkor a rendőri szerv vezetője ezt az időtartamot további 4 órával meghosszabbíthatja.

Az ún. bűnügyi őrizetbe vételre szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja – különösen tettenérés – esetén van lehetőség, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető. Meghatározott feltételek fennállása esetén az őrizetbe vétel bíróság elé állítás céljából is elrendelhető. A bűnügyi őrizet időtartama maximum 72 óra.

Lehet-e, illetve kell-e kiutasítást előkészítő vagy idegenrendészeti őrizetet elrendelni a büntetőeljárás befejezését megelőzően?

Fekecs Gyula: Kiutasítást előkészítő őrizet idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében rendelhető el, míg idegenrendészeti őrizet elrendelésére a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében kerülhet sor. A büntetőeljárás során a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott ún. bűnügyi őrizet rendelhető el abban az esetben, ha a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető, illetve, amenynyiben bíróság elé állítására (gyorsított eljárás) kerül sor.

Büntetőeljárás alatt álló harmadik országbeli állampolgárt az eljárás befejezése előtt köteles-e az idegenrendészeti hatóság átvenni a hatáskörébe utalt eljárás lefolytatására?

Fekecs Gyula: Az idegenrendészeti eljárás lefolytatására jogosult és egyben köteles idegenrendészeti hatóság megvárja a külföldi terhelttel szemben folytatott büntetőeljárás végét, és annak eredménye alapján kezdeményez idegenrendészeti eljárást.

Hogyan garantálható a harmadik országbeli állampolgár jelenléte a büntetőeljárás tartama alatt?

Fekecs Gyula: Tettenérés vagy olyan egyszerű megítélésű bűncselekmények esetén, amikor a bizonyítékok rendelkezésre állnak, célszerű bíróság elé állítást végrehajtani, így a bíróság első fokú határozatának meghozataláig helye van bűnügyi őrizetbe vételnek. Súlyosabb bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárásban az őrizetbe vétel után a bíróság által elrendelt előzetes letartóztatással biztosítható a külföldi terhelt jelenléte az eljárási cselekményeken.

Amennyiben az ügyész a külföldi terhelttel szemben indult büntetőeljárás eredményeként nem emel vádat, akkor a harmadik országbeli állampolgár ellen indított idegenrendészeti eljárásban a hamis okirattal rendelkező személy őrizetbe vehető-e a kiutasítás végrehajtása érdekében?

Fekecs Gyula: Gyakran előfordul, hogy az útiokmány tekintetében külföldi állampolgár által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt az ügyész megrovást alkalmaz. Minden ilyen esetben a külföldi terhelt személyazonosságát igazolni képes okmány nélkül marad, hiszen azt az útiokmányt, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették, lefoglalja és elkobozza az ügyészség. Ezekben az esetekben megoldást jelenthetne a külképviseleti szervek eljárása (nagykövetség, konzulátus), melynek során állampolgárát valódi és a saját nevére szóló okmánnyal látná el. Azonban problémát jelent, hogy nem minden államnak van hazánkban külképviseleti szerve, valamint az okmányok pótlása (kiállítása) illetékköteles, és a terhelteknek az esetek többségében nincs pénze.

A 2007. évi II. törvény 45. § (7) bekezdése alapján idegenrendészeti kiutasítás nem alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során a bíróság nem rendelt el kiutasítást harmadik országbeli állampolgárral szemben. Tehát a büntetőeljárás alapját képező bűncselekmény elkövetése miatt kiutasítást előkészítő őrizet, illetve idegenrendészeti őrizet nem alkalmazható.

dr. Kiss Anna

 

Kapcsolódó cikk:

Idegenrendészet vagy büntetőeljárás? I. – dr. Hautzinger Zoltán

---