Jason Bourne: digitális világrend és személyiségi jogok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Napjaink égető kérdését is felveti a Bourne-sorozat legújabb darabja, mely akciódús története mellett sztárszereplőkkel indult hódító útjára a mozikban.

Lehet akár Oscar-díjas és Oscar-jelölt is filmes munkáiért Matt Damon, pályafutása legemlékezetesebb és legnépszerűbb szerepei mégis Jason Bourne-hoz kötik. (Oscart már 1998-ban nyert a Good Will Hunting fortgatókönyvéért Ben Affleckkel megosztva, jelölést pedig utoljára 2016-ban kapott az etyeki Korda Stúdióban forgatott Mentőexpedíció főszerepéért.) Először 2002-ben bújt Bourne titkosügynök bőrébe. Fiatal katonaként ismertük meg, aki egy kísérleti kiképzőprogramba jelentkezett, miután tudatták vele, hogy terroristák megölték az apját. Hazug ígéretekkel csábították a programba, mondván, ezzel tehet nagy szolgálatot csaldjának és hazájának. Hihetetlenül kemény kiképzést kapott, melynek végén elfelejtette kiképzőit, és emberi fegyverré, szupergyilkossá vált. De Bourne-ben „működési hiba” lépett fel, így elkezdte felkutatni, kik is valójában gazdái, hogy bosszút álljon. Közben folyamatosan menekülnie kellett alkalmi és állandó üldözői elől, akik szerették volna újra hadra fogni.

Jason Bourne-t e negyedik epizódban is folyamatosan üldözik

Mindez három sikeres mozifilmen át zajlott, s a harmadik részben is úgy tűnt el az ellenségek és a nézők szeme elől, hogy alkotói bármikor fel tudják éleszteni a filmvászon és Hollywood számára. Ehhez  nem kevés anyagi érdek is fűződött: a 2002-es Bourne-rejtély (The Bourne Identity) 335 millió dolláros bevételt hozott a világ mozipénztárainál, a két évvel később született A Bourne-csapda (The Bourne Supremacy) 221 milliót, míg a 2007-es A Bourne-ultimátum (The Bourne Ultimatum) 442 millió dollárt.

Sok Bourne-hívő is várta, hogy kedvenc hőse visszatérjen. A korábbi alkotók is sokat gondolkodtak, milyen új tartalommal, társadalmi, sőt politikai mondanivalóval lehessen életet lehelni hősükbe. Frank Marshall és Gregory Goodman társproducerek Christopher Rouse társforgatókönyvíró, Paul Greengrass producer–író–rendező és a főszereplő Matt Damon két éve döntöttek a folytatás mellett, miután megtalálták a fő témát. „Nem az volt a legfontosabb célunk, hogy összehozzunk egy újabb folytatást, hanem hogy megtaláljuk azt a momentumot a mai világban, ami annyira érdekel minket, hogy el akarunk mesélni egy újabb Bourne-történetet – fogalmazz Frank Marshall. Mindannyian éreztük, hogy a világ drámai módon megváltozott, és ez arra késztetett bennünket, hogy olyan aktuális történetet hozzunk létre, amely reflektál arra, ami napjainkban történik.”

A magányos harcos

Az eredeti cselekmény, Robert Ludlum első regénye még a hidegháború idején játszódik, az alkotók ezt helyezték át az első filmekben 21. századi környezetbe. Az élet pedig felkínálta a tartalmat a folytatáshoz. 2013-ban kipattant a Wikileaks-botrány, felfedte magát Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) fedésben lévő alkalmazottja. Szigorúan titkos dokumonetumokat hozott nyilvánosságra, és rávilágított arra: vannak olyan erők, amelyek képesek lehetnek a világ mobil- és internettartalmának teljes megfigyelésére.

„Magánemberként nyilvánvaló számomra, hogy társadalmunk súlyos dilemma előtt áll: hogyan hozzuk egyensúlyba biztonság iránti igényünket azzal, hogy közben transzparenciára és a magánszféra védelmére törekszünk? – veti fel a kérdést Gregory Goodman társproducer. A film ezt a kérdést boncolgatja, de persze nem filozófiai síkon, hanem egy szédítő akcióthriller eszközeivel.”

„A negyedik rész középpontjában a kiberhadviselés áll – magyarázza már Matt Damon. Nagyot ugrott előre a technológia, a digitális világrend a személyiségi jogokat fenyegeti, már minden mozdulatunkat meg tudják figyelni. Bourne ebben a nem is olyan szép új világban találja magát.”

Migránsok között, a görög–macedón határon

E legújabb film, bár folytatás, önállóan is megállja a helyét, vagyis annak is kerek egész, aki nem látta az első három epizódot vagy tötrténeteiből szinte semmire sem emlékszik. (Igaz, nagyobb kíváncsisággal ül be a moziba az a rajongó, aki esetleg DVD-n frissítette fel élményeit a régi Bourne-filmek felidézésével.) Meggyötört Bourne-nel találkozunk a mű elején, aki ugyan testben és lélekben már kibújt a kiképzett Jason Bourne figurájából, de még kísérti múltja, apja emléke. Hogy napjainkban folytatódik a történet, az az első jelenetekből kiderül: a görög–macedón határon menekültek között, fogadásos küzelemben, egykedvűen, a múlt árnyaitól kísérve használja ki tudását, testi erejét. Zaklatott életéből egy ügynöknő (Julia Stiles) felbukkanása és segítsége jelentheti a kiutat. Ő az, aki a CIA adatbázisába betörve megszerezte az elmúlt évtizedek szigorúan titkos akcióival összefüggő információkat, köztük Bourne és apja titkosított iratait is.

Bourne és az őt segítő ügynöknő (Julia Stiles)

Közben megismerjük a másik oldal, a CIA legfőbb irányítóit is, élükön a ravasz igazgatóval, akit Tommy Lee Jones játszik. „A karakterem olyan internetes rendszerhez akar hozzáférni, amellyel a világ összes számítógépe elérhető, és minden adat megszerezhető” – mesél figurájáról. E „rossz” szerepre a népszerű színész kiválasztása egyfajta titkos üzenet a néző számára, amit igazolnak Paul Greengrass rendező szavai is: „Semmi sem fekete vagy fehér, mindvégig inkább a szürke tartományban mozgunk. Az igazgató mellett szól, hogy hazafi, és meg akarja védeni az országot. Tommy Lee Jones karaktere nagyon összetett.”

Igazodva a kor változásaihoz, az alkotók megalkották Heather Lee személyét, Alicia Vikander játékával. Ő egy Stanford Egyetemen végzett, kiváló hacker, akinek tehetségét az ügynökségen remekül kamatoztatják. Önként jelentkezik abba a csapatba, melynek célja az újból feltűnt Bourne lekapcsolása, mielőtt ismét nagy galibát okoz.

Alicia Vikander, a CIA kiváló hackere szerepében

Matt Damon örömmel fogadta az új színésztársakat: „Alicia a hamvas fiatalságával dobja fel a történetet, Tommy Lee pedig egyszerűen legenda. Ha a lényeget tekintjük, minden Bourne-film arról szól, hogy a tékozló fiú dühösen és frusztáltan hazatér, és szembeszegül az apjával. Most kiderül, hogy nagyon mély a kapcsolat Tommy Lee karaktere és az enyém között. Közös múltjuk sötét árnyként telepedik Bourne-ra, és elkerülhetetlen a leszámolás.”

Már csak egy igazi főgonoszra volt szükség, hogy teljes legyen a kép. Vincent Cassel jeleníti meg az Ásznak nevezett rejtélyes gyilkost, a CIA titkos háttéremberét, aki bevethető a világ minden pontján.

Forgatás közben: Matt Damon, Peter Greengrass rendezővel

Miután megvolt napjaink új sztorija, mondanivalója, forgatókönyve, alkotói csapata, már „csak” el kellett készíteni a filmet. A pergő produkció játszódik többek között Athénban, Rómában, Berlinben, Londonban, Las Vegasban. Se szeri, se száma az autós üldüzéseknek, ütközéseknek, meneküléseknek. Akcióból nincs híján a néző. Eközben megismerhetjük a CIA elképzelt – valósnak hitt és talán valós – digitalis fegyverarzenálját, mely kémműholdakból, kamerákból, számítógépekből, bonyolult programokból áll, melyek segítségével a világ bármely pontján bárki azonnal nyomon követhető.

Izgalmas a történet, igaz, a tartalomhoz a két óra talán sok, a megannyi üldözéses jelenteből a kevesebb több lett volna. (Lehet, hogy a kasszasikerhez, a mondanivaló „eladásához” ennyi kell…) Mindenesetre a 120 millió dolláros költségvetésből készült produkció az észak-amerikai pénztáraknál jól teljesített. 2016. július végén, a premier hétvégéjén már 60 millió dollárnyi bevételt hozott. Magyarországon egy időben volt a bemutató az amerikaival, s az első héten 53 ezer néző látta a filmet, 77 millió forintos bevételt hozva a magyar mozitulajdonosoknak és a forgalmazó UIP–Duna Filmnek.

(Fotók: UIP–Duna Film)

---