Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tartalmában, műfajában egyaránt egyedi művészeti alkotás született könyv és CD formájában.
1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia évi rendes közgyűlésén egy tudós napirendre vétetett egy akkoriban sokakat bosszantó ügyet. A felszólaló követelte, hogy határozatban ítéljék el Lőwy Árpádot, aki pornográf verseivel lejáratja az Akadémiát. Állítólag felszólalt a témában dr. Réthy László, az etnográfia és a numizmatika jeles professzora. Ő volt a Nemzeti Múzeum érme- és régiségosztályának igazgatója is – és nem mellesleg álnéven maga Lőwy Árpád… Akinek disznó verseit másolatban terjesztették mind a falusi vásárokban, mind az úri kaszinókban.
Az ő történetét is megismerhetjük az Álarcosbál című miniesszében a Játékok és szerelmek című kötetben. Nyáry Krisztián legújabb könyvében ismét csak mesél nekünk: könnyeden, szellemesen, érdekesen, játékosan. Ezúttal a játékok állnak érdeklődésének középpontjában, egy-egy játékra asszociál, melyből izgalmas dokumentumnovellák bontakoznak ki. Megtörtént eseményeket dolgoz fel, főleg a Monarchia, valamint a két világháború közötti Magyarország izgalmas világából. E történetekhez hívja társul Kováts Kriszta énekesnőt, aki a tizennégy történetet, közvetve, egy-egy dallal teszi még érzékletesebbé. Hozzájuk társul Fábri Péter is, aki verseivel jelenti a hidat a kultúrtörténeti esszék és a dalok között. Ugyanis aki megveszi a kötetet, mellékletként egy CD-t talál Kováts Kriszta énekével, igényes dalokkal. A zeneszerzők és a kísérők a Kováts Kvintett tagjai: Schneinder Zoltán (gitár), Csuhaj-Barna Tibor (nagybőgő), Lázár Zsigmond (billentyű, hegedű), Perger Gusztáv (ütőhangszerek). Póker, Rulett, Dominó, Tenisz, Scrabble, Capitaly, Sakk, Lottó, Játszótér, Babaház – így hangzik egy-egy dalcím – és egyben egy-egy prózai mű címe is.
A Játékok és szerelmek könyvborítója
Babaház: Budapest, Magyar utca 20. Pilisy Róza otthona, aki sokat tudott volna mesélni kéjes lakáról. Túl a hetvenen mesélt is Krúdy Gyulának, bár az írónak nemigen kellett, hisz jól ismerte a tágas lakás minden szegletét, báját. A csinos pilisi lány még tizenhét évesen került fel Pestre, nyomorúságos ágybérletre futotta a virágüzletben keresetett kis pénzéből. Egy napon ifjú gróf Apponyi Albert figyelt fel szépségére, aki idővel lakást is bérelt számára. Ám a szerelem tovaszállt, a lakás viszont nem. Jöttek az új hódolók, Podmaniczky Frigyestől Zichy Jenőig. Egyfajta irodalmi szalonná vált a hamar kinőtt lakás, amit idővel felváltott a kétemeletes Magyar utcai palota. Ide járt az idős Vajda János és a fiatal Heltai Jenő is, Krúdyról nem is szólva, hát még Ferenc Ferdinándról…
„Babaház, abban vársz
meseház
mesebeli ház az út mélyén
abban vársz
babaház – ma mesét mondanál
babaház –
ahol szép volt a szép
igen”
– így szól a dal Fábri Péter versére.
Kováts Kriszta elárulja: a játékokról, életjátszmákról előbb születtek meg a dalszövegek, majd a kompozíciók, Fábri Péterrel csak ezt követően kérték fel Nyáry Krisztiánt: írjon hozzájuk bármit, ami e szerzeményekről eszébe jut. Így váltak mininovellái főszereplőivé ismert és kevéssé ismert történelmi, irodalmi hősök. A szó eredeti és átvitt értelmében játékokkal és szerelmekkel.
A Corvina gondozásában megjelent kiadvánnyal és alkotóival önálló esteken is lehet találkozni szerte az országban: Nyáry Krisztián felolvassa egy-egy esszéjét, majd ahhoz kapcsolódik az énekesnő adott dala, kvintettje kíséretében. Így válik élő zenés irodalmi estté a különleges kiadvány.
