(K)alapos megfontolás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szembenálláson alapuló viták helyett a kreatív gondolkodás új módszerét ajánlja Edward de Bono orvos, kutató, professzor. Az időt, pénzt és energiát megtakarító, az együttműködést és a hatékonyságot előtérbe helyező „hat gondolkodó kalap” elmélete 2007-ban magyarul is megjelent a Manager Könyvkiadó gondozásában. A hat gondolkodó kalap – A párhuzamos gondolkodás szakaszai című könyv a világszerte sikerrel alkalmazott módszerrel ismerteti meg az olvasót. Edward de BonoMáltán született 1933-ban, orvos és pszichológus, világszerte elismert professzor, kutató. Évtizedek óta Angliában él. Eddig 75 könyve…

Szembenálláson alapuló viták helyett a kreatív gondolkodás új módszerét ajánlja Edward de Bono orvos, kutató, professzor. Az időt, pénzt és energiát megtakarító, az együttműködést és a hatékonyságot előtérbe helyező „hat gondolkodó kalap” elmélete 2007-ban magyarul is megjelent a Manager Könyvkiadó gondozásában. A hat gondolkodó kalap – A párhuzamos gondolkodás szakaszai című könyv a világszerte sikerrel alkalmazott módszerrel ismerteti meg az olvasót.

Edward de Bono
Máltán született 1933-ban, orvos és pszichológus, világszerte elismert professzor, kutató. Évtizedek óta Angliában él. Eddig 75 könyve jelent meg 34 nyelven. Tanít a Harvardon, Oxfordban és Cambridge-ben is. 52 országban tartott előadást óriásvállalatok vezetőinek. A párhuzamos gondolkodás − A hat gondolkodó kalap® eszközeit, technikáit kifejtő könyvei számos országban általános és középiskolai kötelező olvasmányok. Edward de Bono alkalmazta elsőként a laterális és párhuzamos gondolkodás fogalmait. További információ a www.debono.com oldalon található.

NASA, IBM, Shell, Siemens, DuPont, a japán NTT, a finn ABB, Statoil, Marzotto, Federal Express – csak néhány nagyvállalat, ahol Edward de Bono módszerét alkalmazzák a megbeszéléseken és így a hosszúra nyúló viták helyett néhány perc alatt hatékony döntést hozhatnak. A hat kalap viselete a gondolkodás egy-egy szakaszát határozza meg, kibillentve az összes résztvevőt a megszokott gondolkodási sémákból. Az egó egészséges háttérbe szorításával még több kreatív ötlet és közösen hozott, előremutató megoldás jöhet létre.

A gyakorlat nem bonyolult. A módszert hazánkban is egyre több nagyvállalat használja. – A cégek hierarchikusan épülnek fel a világ minden részén, a főnöknek kell mindent a legjobban tudnia, övé az utolsó szó és a végső döntés is – állítja a Coca-Cola Magyarország Kft. egyik volt ügyvezető igazgatója, majd hozzáteszi: a hat gondolkodó kalapot használva mindenki egyenlő, ráadásul bátran elmondhatja véleményét, akár még a főnöknek is ellentmondva.

Az adott problémát úgy oldjuk meg, hogy sorba vesszük a tényeket, az információkat, a hátrányokat, az előnyöket és az érzelmi viszonyulásainkat. Mindezt a különböző színű kalapok szimbolizálják. Amikor azt mondom, vegyük fel a fehér kalapot, akkor minden kolléga a tényekre és az adatokra összpontosít. A piros kalap felvételekor mindenki az érzelmeit és intuícióit mondja el a konkrét üggyel kapcsolatban, a fekete kalapnál az óvatosság, a nehézségek és a felvetett probléma hátrányai kerülnek előtérbe. Míg a sárga kalapnál a pozitív részeket hangsúlyozzuk, az előnyökre és értékekre fókuszálunk, addig a zöld kalap a kreativitást és a laterális gondolkodást szimbolizálja, a kék pedig az összegzést és az irányítást. A módszer lényege a párhuzamos gondolkodás: minden résztvevő egyszerre, egy irányba tekint, a probléma azonos részletével, azonos szempont szerint foglalkozik. A kalapok a gondolkodási irány kijelölésére szolgálnak.

– Nálunk a megbeszéléseken negyed annyi idő szükséges a megfelelő döntéshez. Az adott projektben résztvevők leülnek az asztalhoz és a vitavezető segítségével maximum egy óra alatt döntés születik. De nem csak felnőtt üzletembereknél alkalmazható, jelenleg a négyéves kisfiamnak tanítom – mondja egy neves hazai üzletember.

– Hat éve, véletlenül ismertem meg De Bono módszerét. A honlapja felkeltette az érdeklődésemet, megvettem a könyvét angolul és elkezdtem használni – meséli egy karrier-tanácsadó cég vezetője. – Felismertem, hogy én általában a „fekete kalapot hordom” és ez az örökös kritikai szemlélet gátolja a kollégáim munkáját, ezért tudatosan figyelni kezdtem arra, hogy „levegyem”. Az éppen állás nélkül lévők vagy a munkahelyváltás előtt állók amúgy is hajlamosak negatívabban, kritikusan szemlélni a világot. Ilyenkor azt mondjuk nekik: vedd fel a piros kalapot és mondd el, mit érzel! Ez főleg a férfiaknál fontos, akik még nehezebben beszélnek érzéseikről, intuícióikról. Aztán a zöld kalappal kiderül, milyen alternatívákat és új lehetőségeket képzelnek el maguknak. És persze a sárga sem maradhat ki a sorból: ekkor saját helyzetük pozitív elemeit kell kiemelniük.

– Attól, hogy elolvassuk a könyvet, nem leszünk profik, pláne nem trénerek – mondja Szabó Erika, a Manager Könyvkiadó vezetője. – Azért eredményes ez a módszer, mert tiszteleten és együttműködésen alapulva olyan döntést eredményez, amelyben meghallom a másik véleményét. A különböző élethelyzet adta problémák érzelmi és tényszerű összetevőit külön vizsgáljuk. Angliában találtam rá Edward de Bono könyvére, autodidakta módon tanultam meg a módszert, majd felkerestem a szerzőt, elvégeztem az akkreditált képzést és tréner lettem.

Nehéz a sok jó ötlet közül a legjobbat kiválasztani, ilyenkor is jól jöhet a hat gondolkodó kalap módszere. Kétféle tanfolyam létezik hazánkban: az egyik megismerteti a strukturált gondolkodást beszélgetések, workshopok és szituációs gyakorlatok segítségével. Erre az egynapos elméleti és gyakorlati képzésre bárki jelentkezhet.

A kétnapos tréningre cégek küldhetik munkatársaikat, ez a moderátorképzés. Aki ezt elvégzi, az hivatásosan is tarthat „hat kalapos” megbeszéléseket. Ezek a teljesítményorientált cégek hatékonyabbak akarnak lenni, ezért fizetik be kollégáikat a tanfolyamra. A tréning során hangsúlyos, hogy egy-egy információ melyik gondolkodási szakaszhoz tartozik. A hat gondolkodó kalap egyenrangúságot teremt a résztvevők között.

– Egyik próbatréningünkön a vitatott kérdés az volt, kitiltsuk-e az autós forgalmat a belvárosból – meséli Szabó Erika. – A hat résztvevőből hárman-hárman érveltek az igen és a nem mellett. A moderátori munka segítségével „felvettük” sorban a hat kalapot, és a színeknek megfelelően mindenki elmondta a véleményét. Tartottunk tréninget egy nemzetközi szállodalánc hazai felső és középvezetőinek és hamarosan két gyógyszeripari cég munkatársainak is rendezünk egyet. Ez a módszer nem a helyes megoldást mondja meg, hanem az akadályokat és a különböző összetevőket mutatja meg a túl domináns egó háttérbeszorításával. Nem bírál, nem cenzúráz.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.