Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Öngyógyító, önsegítő, énképjavító és önbizalom-növelő könyvektől roskadoznak a boltok polcai, az ilyen jellegű „szakirodalom” évtizedek óta gyakori vendége minden könyveladási listának. A világháló pedig tele van sokszor képtelennek tűnő „boszorkánykodással”, jóslásokkal. Asztrológiával összefüggő bölcseletek, praktikák, jó tanácsok arról, hogyan lehet orvosi segítség nélkül saját magunk baját diagnosztizálni, majd meg is gyógyítani. Legyünk résen, mert könnyen és súlyosan ráfázhatunk a „házipatikás” módszerekre.
A naivabbaknak először nehéz lehet felismerni a humbug, pénzt kicsaló, gagyi internetes oldalakat és a magukat hiteles gyógyítónak beállító egyszerű csalókat, hiszen százával találhatunk „csodás” gyógyulási történeteket. Emberek áhítattal mesélik, hogy kézrátétellel, ráolvasással, különböző vizek fogyasztásával gyógyultak ki – mondjuk – a rákos megbetegedésekből, illetve egyes televíziós csatornák is előszeretettel fogadják az emelt tarifájú hívásokat azoktól, akik (sajnos még mindig) hisznek a tévéképernyőn keresztüli, gondolatátvitellel történő gyógyításban.
A Wikipédiának külön szócikke van az öngyógyításról. Az eléggé magától értetődőnek tűnő fogalmat sorokon keresztül magyarázzák és olyan jó tanács is olvasható az igen hosszú bejegyzésben, hogy nem szabad alkohollal bevenni a gyógyszereket. Szögezzük le: az öndiagnosztizálás, az öngyógyítás és az öngyógyszerezés nem veszélytelen. Különösen gyermekkorban, időseknél vagy terhesség és szoptatás alatt. Ugyanis egyes gyógyszerek allergiát, májelégtelenséget, születési rendellenességet okozhatnak, ha más gyógyszerekkel kerülnek kölcsönhatásba. A felelősségteljes öngyógyítás és öngyógyszerezés a mindennapi élet része lehet, de fontos, hogy megbízható forrásból tájékozódjunk, lehetőleg ne a tévéből vagy az internetről. Ennek érdekében szorgalmazza az orvosi szakma, hogy kerüljön be a közoktatásba az egészségügyi alapismeretek oktatása, hogy már a kisiskolások is legyenek tisztában az alapvető tudnivalókkal. Egyes orvosok azt mondják, azért olyan rossz a hazai halálozási statisztika, mert túl sok ember fittyet hány az orvosokra és a maga belátása, véleménye szerint kezeli otthoncsaládját.
A legfontosabb szempont, hogy felismerjük a kockázati tényezőket és megtanuljuk a helyes öndiagnózis felállítását. A gyógyszer-mellékhatások, például a nem megfelelően alkalmazott paracetamol-származékok és a nemszteroid-gyulladáscsökkentők vesekárosodást okozhatnak. Egy téves öndiagnózis után az öngyógyszerezés a betegség súlyosbodását és allergiás reakciókat is okozhat, az adagolási hiba pedig akár végzetes is lehet. Nem tudni, az adott beteg számára nem ellenjavallt-e az általa kiválasztott készítmény, illetve, hogy más gyógyszerekkel együtt szedhető-e. Például egyes fájdalomcsillapítókat glaukómások (zöldhályog) nem szedhetnek. Nem mindegy, hogy az adott gyógyszert evés előtt, után vagy alatt kell szedni, illetve egyes készítményeknél kerülni kell bizonyos típusú ételeket, italokat. Erről szintén az orvos tud megfelelő tájékoztatást adni. A tünetek alapján gyakran összekeverik a náthát, a megfázást és az influenzát, holott nagyon nem mindegy. A szakemberek azt javasolják, az öngyógyítás semmiképp ne tartson tovább néhány napnál, ha a tünetek nem javulnak, forduljunk orvoshoz. Az otthoni kísérletezés tilos idős, beteg embereknek, terhes és szoptatós nőknek és persze gyerekeknek is.
Öngyógyítás házipatikával. Egyes orvosok szerint azért olyan rossz a hazai halálozási statisztika, mert túl sokan saját belátásuk szerint kezelik magukat, s a családjukat
Felmérések szerint a nők hajlamosabbak az öngyógyításra. A férfiak csak súlyos panaszok esetén vesznek be gyógyszert „maguktól”. Az is bizonyított, hogy a falusi emberek gyakrabban és többféle öngyógyítási praktikával élnek, ritkábban fordulnak orvoshoz panaszaikkal, mint a városiak. Az idősebbekre inkább jellemző, hogy az életük során felhalmozott tapasztalatukat, tudásukat hasznosítják az öngyógyszerezésben is. A fiatalok ilyen tudás híján az azonnal ható készítményeket keresik leginkább. A magasabb iskolai végzettségűek többet tudnak az egészségi kockázatokról, valamint az orvosi beavatkozás előnyeiről, így jobban megbíznak az orvosokban és a tudományos alapú orvoslásban.
A keleti bölcsességek híveinek egy része esküszik az ajurvédikus öngyógyítás eredményeire. Vannak ezt tanító tanfolyamok is, ezek az egyéni testtípus alapján kezelik a pácienseket. Az Ajurvéda szerint szervezetünk működését biológiai elemek határozzák meg, és ezek születési aránya adja meg az ember természetes testalkatát. Ha ez az arány kibillen egyensúlyából, akkor betegek leszünk. Személyre szabott táplálkozást, méregtelenítési eljárásokat és életmód-terápiát ajánlanak, nem kevés pénzért.
Sokan úgy vélik, a betegség a lélek üzenete. Ha fáj valamink, akkor a szervezet azt üzeni, hogy változtatni kell addigi életünkön, gondolkodásmódunkon. Tőlük hallhatunk olyan bölcsességeket, hogy akinek a füle fáj, az nem akar valamit meghallani, gyomorpanaszok esetén nem tudunk megemészteni bizonyos élethelyzetet, eseményt. Ha visszatérő, ehhez hasonló problémákkal találkozunk, érdemes lehet ilyen szemszögből is megvizsgálni magunkat. Ám erőteljes panaszok esetén nem célszerű kockáztatni, inkább szakemberhez kell fordulni.
Öngyógyításon sokan meditációt, különböző gyógykészítmények fogyasztását értik. Ami biztosan nem árthat, ha betegség esetén is pozitívan gondolkodunk, ugyanis a pozitív gondolat is növeli az immunsejtek számát. A szeretet és a nevetés hatására szervezetünk boldogsághormont termel, amely szintén támogatást nyújt a kórokozók ellen. Ha az agy jó formában van, az immunrendszerünk is fittebb lesz. Természetesen a rendszeres mozgás mindennél jobban serkenti az öngyógyítást. Már napi harmincpercnyi kerékpározás, séta vagy kocogás is leépíti a stresszhormonokat, tehát a sejtjeink nagyobb védelmet kapnak a káros hatásokkal szemben.
A holisztikus, azaz a teljes személyre fókuszáló megközelítés szerint akkor leszünk testileg egészségesek, ha a lelkünk is rendben van. Sokan úgy vélik, azért alakul ki betegség, mert nem figyelünk testünk jelzéseire. A betegség apró problémákkal is kezdődhet: például a krónikus szemmegerőltetés mérhető látáscsökkenéshez vezethet, a hát felső részének összehúzódása olyan migréntokozhat, amin a fájdalomcsillapító sem tud segíteni, a nem használt ízületek merevsége ízületi gyulladássá fajulhat, míg a gyenge, nem kielégítő légzés olyan keringési gond okozója lehet, ami vérnyomásproblémában jelentkezik. „Minél többet lélegzünk, mozgunk és érzünk, annál több lesz bennünk az élet” – tanácsolja egy természetgyógyász.
Abban orvosok, kuruzslók, holisztikus szemléletű gyógyítók, keleti tanok hívei is egyetértenek, hogy az egészség megőrzéshez elengedhetetlen a helyes táplálkozás, a minél több mozgás, a pozitív gondolkodás és a harmonikus érzelmi élet.
A cikk az Ügyvédvilág 2014 júniusi számában jelent meg.