Kifutó(n) ügyvédek?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem az ügyvédség végéről esik most szó, ahogy Richard Susskind népszerű könyve utal erre, amikor kérdésként teszi ezt fel, és nem is azokról a technológiákról fogunk beszélgetni, amelyek segítségével állítólag el lehet érni, hogy az ügyvédek közreműködése nélkül is elvégezhetők legyenek egyes jogászi munkafolyamatok. Bár a jelenlegi riportunk tárgya is bizonyos szempontból felforgatja az ügyvédek életét, de nem a szó pejoratív értelmében, hanem éppen ellenkezőleg, ugyanis sokkal inkább arról van szó, hogy ez a téma színt visz az ügyvédek világába. Így nem kifutó ügyvédekről folyik ­ebben a riportban a disputa, hanem olyan jogászokról, akik a tárgyalóterem mellett a kifutón is megállják a helyüket.

„A divat változik, a stílus marad.”
(Gabrielle ‘Coco’ Chanel)

Riportalanyunk, dr. Pál Edith, akinek spontán manökenjei kivétel nélkül amatőrök, mégis vérbeli profik, akik csak egy-vagy két ruhakölteményt mutatnak be, de mindig olyan öltözetet viselnek, amely egyediségében is utal a személyiségükre. Edith számára nagyon fontos, hogy a „manökenjei” hús-vér emberek legyenek, a szó pozitív értelmében vett amatőrök, akik frissek és életrevalók. Minden kifutóbeli rendezvénye előtt újra kezdi a modellkeresést, nem állandó csapattal dolgozik.

Ügyvédek a kifutón

(Divatbemutató ügyvédekkel, nem csak ügyvédeknek)

Persze nem hagyományos divatbemutató történt 2012. november 10-én a Budapesti Ügyvédi Kamara ­dísztermében, este 7 órától, ahol megrendezték az „Ügyvédek a kifutón” divatbemutatót, hanem egész estét betöltő társadalmi esemény is volt ez, melyre sokáig fognak emlékezni azok, akik jelen voltak: az ügyvédek, a hozzátartozók, a barátok és az ismerősök mellett a megjelent bírók, ügyészek és más jogászok.

A rendezvényen 19 ügyvédnő és 6 ügyvéd lépett fel modellként Németh Anikó, Halász Éva és Badó Ferenc elegáns estélyi, illetve alkalmi ruháiban, öltönyeiben. Az est fővédnökei dr. Bánáti Jánosné dr. Makray Ilona és dr. Kulcsár Lívia ügyvédnők voltak.

A divatbemutatót állófogadás követte, ahol azok a szerencsések, akiknek a számát a tombolán kihúzták, értékes nyereményekhez jutottak.

Beszélgetőpartnerünk dr. Pál Edith, aki ezt az egész divatbemutatót megálmodta és meg is szervezte. Edith­tel még a divatbemutató kezdete előtt mintegy fél órával az öltözőben találkoztam, de akkor csak pár szót válthattunk, hiszen Edith nemcsak szervezte ezt a nagyszabású eseményt, hanem a kifutón is szerepelt a ­divattervezők csodálatos kollekcióit viselve, magabiztosan, vérbeli profiként. Arcán nyoma sem volt az izgalomnak, úgy mozgott, mint aki hivatásszerű modellként is, nem csak jogászként dolgozik.

Gondolom, régi álmod teljesült, amikor lehetőséget kaptál arra, hogy megrendezd az „Ügyvédek a kifutón”-t.

Dr. Pál Edith: Nem régi álom teljesüléséről, hanem sokkal inkább folytatásáról van szó, hiszen korábban már sikerült a kifutóra csábítanom – igaz, hogy akkor még csak – az ügyvédnőket. A mostani esemény így ­abban különbözik az elsőtől, hogy az ügyvédek közül nemcsak nők, hanem férfiak is szerepeltek a kifutón.

 

A hagyományos divatbemutatók lebegés­szerű kifutója távol van a valóságtól. Az ál­talad szervezett mostani rendezvény viszont olyan természetesnek tűnt, olyan valóságos volt, hogy a közönség otthonosan érezte magát.

Igen, örülök, hogy ezt mondod, én is így érzem. Azért tűnt ez valóságosnak, mert az ügyvédek, a nők és a férfiak is valóságos, hús-vér emberek, akiknek a hétköznapi életben is fontos, hogy elegánsan jelenjenek meg. Az ügyvédi szakma ezért egyáltalán nem áll távol a divat világától. A látszólag két külön világ így valamilyen szinten kapcsolódik egymáshoz. Az ügyvédeknek az ügyfeleik és a külvilág, valamint a bíróság előtt is elegánsan kell meg­jelenniük. Utóbbi esetében még a talár alatt is megfelelő öltözetet kell viselniük.

Igen, a legtöbb hivatásrendnél létezik egy ún. dresszkódex.

Az ügyvédek nagy részénél az elegáns öltözködést nem is kell kötelezővé tenni, mert az erre való igény belőlük fakad. Ezért is gondoltam arra, amikor elhatároztam, hogy megszervezem ezeket a divatbemutatókat, hogy kihasználom az elegancia iránti vágyukat, igényüket, és néhány divattervező segítségével elérhetővé tesszük az ügyvédi modellek számára, hogy egyedi, az egyéniségüknek megfelelő ruhakölteményeket vi­selhessenek, megmutatva ezzel azt is, hogy mennyire fontos a konkrét személyre szabott egyéni stílus. Arra szeretném rányitni az ügyvédek szemét, hogy a hétköznapokban is egyedi, nem a konfekcióiparban készült ruhákat hordjanak.

Mikor határoztad el, hogy kifutóra viszed a kollégákat?

Nemcsak jogász vagyok, hanem újságíró is, így sok riportot készítettem ügyvédnőkkel, akik a beszélgetés ­folyamán elmondták, hogy a munka mellett nagyon ritkán tudnak eljutni nem szakmai eseményekre. Az ötlet a riportok után jött, mert ekkor határoztam el, hogy mozdítsuk ki őket egy olyan divatbemutatóra, ahol nem a közönség soraiban foglalnának helyet, hanem a kifutón.

Engem mindig a kihívás érdekel és éltet, ezért próbálok állandóan új feladatokat találni magamnak, ­melyek megvalósítása során persze, én is folyamatosan fejlődöm. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy imádom a munkámat, így állandóan dolgozom, de sohasem fáradok el.

Sokszor úgy látom, hogy Magyarországon az emberek nagy része – és most nem az ügyvédekre gondolok – nem törődik az öltözködéssel, nincs erre igénye. Ezért a mostani eseménnyel az egyedien elegáns öl­tözködésre is szerettem volna felhívni a közönség figyelmét. Szeretném, ha az öltözködésben és a megjelenésben is, tovább tudnánk lépni a hagyományos divaton. A személyiség átütő sugárzása akkor lehetséges, ha kilépünk az uniformizált ruháinkból, és az egyéniségünknek megfelelő öltözékekbe bújunk.

Ez azt jelenti, hogy fel akarod rázni az embereket?

Igen, fel akarom rázni azokat, akik megengedhetik maguknak, hogy másként öltözködjenek, és el akarom érni, hogy mindenki merje a belül rejtőző énjét a külsejében is vállalni. Persze először az embernek önmagát kell megfejtenie, és csak ezt követően tudja a saját stílusát is kifejezésre juttatni. Ez a mostani divatbemutató, ezen belül Németh Anikó, Halász Éva és Badó Ferenc elegáns ruhái is ehhez kívántak segítséget nyújtani. Köszönöm nekik, a Budapesti Ügyvédi Kamarának és a Magyar Ügyvédi Kamarának, valamint a fellépő ügyvédeknek és mindenkinek, akik a rendezvény sikeréhez hozzájárultak, hogy mindezt lehetővé tették.

Te hogyan szeretsz a hétköznapokban öltözködni?

Én szeretem a változatos öltözködést, sokszor a hangulatom és az alkalom dönti el, hogy mit veszek fel.

Jövőbeli terveid?

Rengeteg van. Jelenleg egy ügyvéd receptkönyv kiadásán dolgozom.

A divatbemutatóval kapcsolatban azt tervezem, hogy a legközelebbin nemcsak ügyvédnők, ügyvédek, hanem családtagjaik is fellépjenek. Szeretném, ha az „Ügyvédek a kifutón”-nal hagyományt teremtenénk.

A mozgásodból és a stílusodból ítélve, tőled nem áll távol a modelli szerep, ugye?

Korábban sportoltam, majd modell voltam, de színészként is dolgoztam.

A sport és a mozgás, meg az elegáns öltözködés szeretete a mai napig megmaradt. Évekig dolgoztam személyi edzőként az egyik előkelő pesti szálloda fitnesz termében.

A divat már gyerekkorom óta bennem él, mivel nagyszüleim édesanyám ágán szabómesterek voltak. Imádtam a szabóműhelyben bent lenni, órák hosszat néztem nagyapámat, hogyan varr, vasal, közben meg régi történeteket mesél, és hagyja, hogy időnként a szabóasztalon a szövetek és cérnák között elszunyókáljak. Nézegettem a régi nemzetközi divatlapokat és gyerekként arról álmodtam, hogy egyszer lesz egy saját divatházam.

(A cikk az Ügyvédvilág 2012. decemberi számában jelent meg.)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.