Kis pertárgyértékű Pp. módosítás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf1980. február 18-án született Budapesten. 1998-ban érettségizett a Budapesti Piarista Gimnáziumban. 2003-ban diplomázott az ELTE jogi karán, majd 2007-ben végzett az ELTE BTK történelem szakán. 1999 és 2003 között tagja volt a Bibó István Társadalomtudományi Szakkollégiumnak. 2004-től PhD-hallgató az ELTÉ-n, kutatási területe a polgári eljárásjog. 2006-tól az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének megbízott előadója. 2003-tól 2008 nyaráig az Igazságügyi, majd Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban dolgozott szakmai tanácsadóként, a Pp. módosításain kívül főként gazdasági tárgyú jogszabályokat kodifikált. 2008. szeptember 1-jétől az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója, és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának a vezetője. Főbb kutatási területei: polgári igazságszolgáltatás jogorvoslati és fórumrendszere, általános szerződési feltételek; a történelemtudomány területén pedig a Közel-Kelet új- és legújabbkori története. Hobbijai közé tartozik a fényképezés, valamint jellemzően a Balkánra vagy a Közel-Keletre való utazás. Utazásai során készült fotóit már több helyen kiállította. Nős, felesége középiskolai tanár.

A Polgári perrendtartás az egyik legfontosabb jogszabálya jogrendszerünknek. Ön részt vett a hamarosan életbe lépő módosítások előkészítésében. Milyen szakmai szervezetekkel egyeztetnek egy ilyen mértékű jogszabály-módosítás előkészítése során?

Természetesen elsősorban a bíróságok részére küldtük körbe a koncepciót véleményezésre megyei bírósági szintig, de tapasztalataink szerint a bírósági elnökök kikérik a helyi bíróságok véleményét is. A koncepciót megkapta az OIT, a Magyar Ügyvédi Kamara, a jogi egyetemek Pp. Tanszékei, a PM és a többi társtárca, a Végrehajtói Kamara, és a Közjegyzői Kamara is. A szakmai észrevételek mellett jelentős számban érkeztek financiális megfontolásúak is. A szakmai észrevételekben elöl járt a megyei bíróságok többsége. A Legfelsőbb Bíróság – hogy is mondjam – tartózkodó álláspontra helyezkedett, a koncepciót időszerűtlennek tartotta.

A koncepcióban Draskovics Tibor kérésére – aki akkor még tárca nélküli miniszterként felelt a jogalkotás egyes részeiért – alapvető változás állt be, nem a gazdasági perek kérdései kerültek az előtérbe, hanem a kis értékű perek tekintetében történtek alapvető változások.

Végül melyek lettek a legalapvetőbb módosítások, amelyet megszavazott a törvényhozás?

A módosítások két fő témakörben történtek meg, a kis pertárgyértékű perek vonatkozásában, és a fizetési meghagyásos eljárások vonatkozásban, továbbá alkotmánybírósági határozatokhoz köthető módosításokat is megszavaztak, többek között a tanúk adatainak zárt kezelésével kapcsolatban.

A fizetési meghagyásos eljárások esetében a legfontosabb változás, hogy a jogszabály 2009. július 1. napjával bevezeti az elektronikus fizetési meghagyás intézményét. Ez az intézmény egyes nyugati jogrendszerekben már régóta működik, Ausztriában például két évtizedes hagyománya van. Az erre irányuló informatikai fejlesztést ott már 1986-ban elkezdték. Jelenleg egy központi nyomdában nyomtatják ki Bécsben a fizetési meghagyásokat, és onnan is küldik szét. Az ügyintéző csak akkor nyúl bele, ha valaki kézzel töltötte ki az adatlapot, de például az interneten való feltöltés ügyvédkényszerhez kötött. De mágneslemezen és CD-n is beküldhetőek a kitöltött fizetési meghagyás nyomtatványok. Németországban is hasonlóan működik a rendszer, ott is tartományonként csak egy városban intézik a fizetési meghagyás iránti kérelmeket.

Fontos megemlíteni, hogy a fizetési meghagyásoknál 2009. január 1-jétől érdemi vizsgálat nem lesz a bíróságok részéről, csak az alaki vizsgálat.

Mennyi esélyt lát arra, hogy ezt a megadott határidőn belül itthon is bevezetik?

Erre nem tudok választ adni, jelenleg az OIT Hivatala kezében van a rendszer gyakorlati megvalósításának felügyelete.

Mondana néhány szót a kis perértékű ügyekről is?

A kis perértékű ügyekben nagyon fontos paradigmaváltás történt. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály 2009. január 1-jétől a kisebb súlyú ügyeket egyértelműen külön kezeli. Egyrészt az egyszerűsítés, és a gyorsítás érdekében a jogorvoslati jogokat leszűkíti, így a fellebbezési eljárásban korlátozza a bizonyítás felvételét, és a felülvizsgálatot is kizárja.

Egymillió forintos értékhatárig bezárólag csak fizetési meghagyással lehet elindítani egy ügyet, közvetlen perindításra nincs lehetőség. Ha ellentmondás folytán perré alakul az így megindított eljárás, automatikusan a kis perértékű ügyek szabályait kell rá alkalmazni.

A kis perértékű perek szabályai szerint tilos a kereset tárgyának per alatti változtatása. A bíróság részére kedvezőbb változások körében mindenképpen említésre méltóak a tárgyalás szerepének erősítését célzó intézkedések. Az első tárgyalásig meg kell tenni a feleknek a ténybeli nyilatkozataikat, bizonyítási indítványaikat. Ezeken csak a később ismertté vált tényekre hivatkozva lehet módosítani. A mulasztások szankcionálása is erőteljesebb, például a folytatólagos tárgyalás elmulasztása nem akadályozza az érdemi döntést. Fontos változás, hogy a fizetési meghagyásra tett ellentmondás nem zárja ki a bírósági meghagyás kibocsátását. Korábban a PK 172-es állásfoglalás ezt tiltotta, arra hivatkozva, hogy az ellentmondás érdemi védekezésnek minősül.

A peres felek részéről kedvező módosulás, hogy a bírósági határidők is szűkültek. Negyvenöt napon belül ki kell tűzni az első tárgyalást, a fizetési meghagyás kibocsátásának határideje papíralapú benyújtás esetén 15, elektronikus benyújtás esetén 3 nap. Az már kérdéses, hogy a bíróságok majd a gyakorlatban is tudják-e tartani ezeket a határidőket.

Mennyire befolyásolta a módosítások keresztülvitelét a politika?

Az utóbbi évtizedek Pp. módosításai közül talán ennél a javaslatnál érvényesültek leginkább a politikai elvárások. Az Államreform Bizottság aktívan részt vett a koncepció fő irányainak meghatározásában. Emellett azonban kiemelendő a politika konszenzusos jellege a javaslat törvényhozási tárgyaláskor: a módosításokat ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés. Az egyik képviselői módosítás szerint például a törvénykezési szünet a legtöbb per esetén nem számít bele a határidők számításába, ez mindenképpen kedvező változás az ügyvédek részére. A parlamenti képviselők között számos ügyvéd található. A parkolási perekkel kapcsolatos – azóta vihart kavart – módosítások is politikai megfontolásból, a parlamenti szakban születtek.

Mi a véleménye, a parkolási perekre vonatkozó módosítás kiállja az alkotmánybírósági próbát?

Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de szerintem is aggályosak alkotmányossági szempontból.

Ön szerint mely területeken szorulna még a Pp. módosításra?

Véleményem szerint az elkövetkező időszakban semmiképpen nem szabadna a jogszabályhoz hozzányúlni. A jogszabályi stabilitáshoz most nagyobb érdek fűződik, mint egy átgondolatlan változtatáshoz. Talán 2015 környékén lesz időszerű a következő módosítás az addigi tapasztalatok függvényében.

Dr. Bodolai László

---