Klimt és Schiele: erotika és szecesszió

Szerző: Falus Tamás
Dátum: 2018. december 21.
Címkék: , , , , ,
Rovat:
Két korszakalkotó, lázadó bécsi művész áll az artmozikban látható színvonalas dokumentumfilm középpontjában.

Szinte egyszerre lázadt fel a hagyományok ellen a bécsi gondolkodók, művészek egy része a XIX. század végén, a XX. század elején. A divatos historizáló, eklektikus művészet ellenében a császárvárosban gyökeresen mást akartak a később szecesszió néven ismertté vált mozgalom hívei. A kor feltörekvő alkotói a polgári szalonok, bécsi kávéházak közösségi tereiben vívták meg szellemi csatáikat, hogy új irányt szabjanak művészetüknek és a világnak. Az időszak festőzsenijei Gustav Klimt és Egon Schiele voltak, akik munkásságukkal meghatározták a festészet új irányzatát. Mindketten Bécs közelében születtek, a Monarchia fővárosában alkottak, és egy évben haltak meg, 1918-ban, mely esztendő egyszerre jelentette egy történelmi és egy művészeti korszak végét.

Róluk szól a Klimt és Schiele: Amor és Psyche: A szecesszió születése  című 90 perces olasz dokumentumfilm, mely A művészeti templomai című sorozat részeként látható 2018. december közepétől az ország artmozijaiban, Budapesten az Uránia Filmszínházban. Az alkotás nagy erénye, hogy nem életrajz-szerűen mutatja be e két különleges egyéniség pályáját: tevékenységüket történelmi, társadalmi, filozófiai, kulturális környezetbe helyezi, s úgy elemzi művészetüket, legjelentősebb műveiket.

Michele Mally rendező szakértőket – tudósokat, művészettörténészeket, kutatókat – megszólaltatva varázsolja elénk a pezsgő bécsi társasági életet, a benne lázadni vágyó művészi elitet, melynek kiváló szellemi táplálékot adott a városban publikáló és rendelő pszichoanalitikus és pszichiáter, Sigmund Freud. 1900-ben publikált Álomfejtés című könyve különösen nagy hatással volt a társasági élet meghatározó szereplőire éppúgy, mint a művészvilágra: az álom és a tudatalatti, az érzékenység és az érzékiség, az agresszió és a szexualitás, az emberi psziché rejtelmei új gondolatokat ébresztettek. Új szellemi erőket szabadítottak fel az alkotókban, a szabadság új fokára emelték őket. A festészet, az irodalom, a zene, az építészet, az iparművészet, a fotográfia, valamint a tudomány művelői már nemcsak feszegetni, hanem lebontani is akarták a határokat. Freud mellett Arnold Schönberg zeneszerző, Arthur Schnitzler író, Otto Wagner építész, Koloman Moser festő-grafikusművész, no meg Klimt és Schiele, akik tabudöntögető témaválasztásaikkal és stílusukkal egyszerre botránkoztatták meg és bűvölték el azokat, akik figyelmet fordítottak rajzaikra, festményeikre.

Központi figuráiknak elsősorban a lelki gondokkal küszködő nőt tették meg, gyakran meztelenül, olykor erotikus pózokban. Klimt jellegzetessége, talán aranyműves apja hatására is, az arany túlzó használata volt: aranyruhát viselő nőalakjai vagy a portréi mögött lévő arany háttér szinte védjegyévé váltak.

Schiele az emberi testet helyezte művei homlokterébe. A túláradó érzelmeket kifejező arcok mellett elsősorban a nemiség érdekelte. A rajzain, festményein látható aktok vonalai olykor finomak, érzékiek, olykor pedig túlzottan is szögletesek, szenvedést kifejezők, szándékosan taszítók. Durva önarcképei, szexcentrikus önaktjai harsányak, elidegenítő hatásúak.

A remekműveket közeli éles felvételeken szemlélhetjük a nagy mozivásznon. Schiele nyakatekert figuráinak körvonalait éppúgy, mint Klimt aprólékos arany díszítéseit.

A megdöbbentő erejű, szokatlan hangvételű és erősségű képek kölcsönösen hatottak a két művészre. A dokumentumfilmből sok érdekességet megtudhatunk erről, de arról is, hogy a Schielénél 28 évvel idősebb Klimt odavette ifjú alkotótársát műtermébe, hagyta, hogy műhelyében ellesse alkotófolyamatát, ő is lefesse női modelljeit, használja, sőt kihasználja őket, a szó minden értelmében.

A kamerák segítségével együtt sétálunk a látogatókkal bécsi Leopold, Albertina és Szépművészeti Múzeum, a Belvedere-kastély nagyszabású tárlatain, s a művek értő elemzésével mintha mi is a tárlatvezetések részesei lennénk. És közben a szakértők elmagyarázzák nekünk, milyen is volt a nagy bécsi Belle Époque, a „szép korszak”, e néhány év virágzó, új kultúrája, szemléletmódja, melyet aztán viharként söpört el az első világháború.

Ha nemcsak mozivásznon, hanem élőben, eredeti vásznon is látni szeretnénk a szecesszió két nagyágyújának munkáit, elég elutaznunk Bécsig. A Leopold Múzeum őrzi a világon a legjelentősebb Schiele-gyűjteményt, ahol a művész 42 festménye és 187 eredeti grafikája, jó néhány főműve tekinthető meg, s Klimt számos klasszikus alkotása is a tulajdonában van. Klimt – Moser – Gerstl címmel pedig 2019. március 10-ig tart nyitva az a kiállítás, mely számos Klimt-remekművet mutat be, mellettük pedig két kortárs alkotó, Koloman Moser és Richard Gerstl festményeiből válogat.

A kiváló dokumentumfilm a Pannónia Entertainment gondozásában látható.

A film előzetese: https://www.youtube.com/watch?v=dVBolhFl-K0

Kapcsolódó cikkek:


A Teide tetején
2019. január 22.

A Teide tetején

Munkatársunk Tenerife és egyben Spanyolország legmagasabb pontjáról tekintett le a világra.

Kia Sorento 2,2 CRDi GT Line – Birkózó fürdődresszben
2019. január 11.

Kia Sorento 2,2 CRDi GT Line – Birkózó fürdődresszben

Divat lett, hogy nagy testű SUV-modelleket is sportos, látványos kinézettel ruháznak fel. A 2018-ra megújult Sorento sem akart kimaradni ebből, így a frissítés során csatlakozott ama Kia-modellek közé, amelyek sportos hangulatú GT Line csomaggal is elérhetőek.

Így sportolunk mi
2019. január 4.

Így sportolunk mi

Legjobban kerékpározni szeretünk, de vágyunk arra is, hogy síelhessünk.

Attenborough figyelmeztet
2018. december 28.

Attenborough figyelmeztet

Az „emberek székéből” szólt a politikusokhoz a természettudós, akinek hangja csak részben jutott el a döntéshozókhoz.