Könyv a világ legjobb futballcsapatáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A világ valaha létezett legjobb együttese – így jellemzik napjainkban az FC Barcelona gárdáját. A jelzőn talán lehet vitatkozni, de az eredményesség, a mutatott játék és játékosok képzettsége alapján a Barça ma kétségtelenül a világ egyik legmeghatározóbb focicsapatának tekinthető. Hogy mindez nem a véletlen,
hanem tudatos építkezés műve, azt Graham Hunter Barça című kötete is bizonyítja.


Ősszel, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg a könyv, melynek frissességét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy már 2012 nyarának fontos eseményeit is tartalmazza. A kötet fordítói, Nagy Ádám (Garcia bőrmester), Hegedűs Henrik (Heinrich), valamint Mártha Bence (_benito) hozzáértő módon igazítják el az olvasót elő- és utószavukban, és érzékeltetik, hogy egyrészt sporttörténeti jelentősége van a katalán csodacsapat felemel­kedésének és uralkodásának, másrészt olyan jól szervezett és hozzáértő munka zajlik Barcelonában, amelyben szinte előre kódolva volt a siker.

Graham Hunter, a bennfentes szerző egyben szemtanúként is, érzékletesen foglalja össze és egyben magyarázza az elmúlt évek történéseit. Személyes emlékeivel, kiegészítéseivel teszi érthetőbbé, árnyaltabbá az eseményeket: játékosok, klubvezetők, edzők, menedzserek, játékosmegfigyelők nyilatkoztak neki az elmúlt években, s közülük szép számmal akadtak, akikkel a Barcelonában élő sportújságíró egy pofa sör mellett baráti módon is el tudott beszélgetni. Javier Mascheranótól Lionel Messiig, Gerard Piquétől Joan Laporta exelnökig. De jól ismeri a játékosok, edzők, vezetők máshol tett fontos kijelentéseit, nyilatkozatait, és azokat pontosan illeszti mondanivalójához. Például nem gondoltuk, hogy Pep Guardiolát a 2011. májusi londoni Bajnokok Ligája-döntő előtt legfőképp az aggasztotta, mennyire befolyásolja majd játékosait a 2009–2010-es győzelmi széria, hisz a klubdiadalok (a klubvilágbajnokság első megnyerése, bajnoki cím, spanyol- és UEFA-szuperkupa győzelmek) ellett tanítványainak jó része alig tizenegy hónappal korábban világbajnoki címet is ünnepelhetett a spanyol válogatottal.

A kötet lapjairól érdekes, olykor hihetetlen történetekkel gazdagodhatunk. Megismerjük a Messi-sztorit, vagyis hogy már gyermekkorában felfedezték a kis argentin hatalmas tehetségét; kiderül, ­miként kapott fiatal korában betegségére növe­kedésihormon-kezelést, milyen kacifántos módon vált tizenévesen a Barcelona játékosává, és milyen góllal mutatkozott be 17 évesen a felnőtt csapatban. Megtudjuk, hogy csapattársa, a brazil Ronal­dinho, az együttes akkori legnagyobb sztárja miért vette szárnyai alá a szintén dél-amerikai tehetséget. Világossá válik számunkra, miért menesztették az edzői kispadról Frank Rijkaardot és milyen tu­lajdonságaiért választották helyette a látszólag tapasztalatlan, 37 éves Pep Guardiolát, az egyesület egykori játékosát. Fény derül az okokra, miért indult be oly nehezen az új taktikával a játék, és kiderül, hogy 2008 őszén, a szerény szezonkezdet ellenére szinte csak a holland Johann Cruyff látta meg a ­fantáziát Guardiola munkájában és hadrendjében. A könyv lapjairól többet tudhatunk meg arról is, hogy milyen nagy reményekkel érkezett az Inter­nazionaléból Zlatan Ibrahimovics, és miért is kellett távoznia jóval idő előtt a katalán fővárosból. Xaviról sem sokan tudták, hogy 1998-ban, 18 évesen úgy mutatkozott be a még Van Gaal irányí­totta Barcelonában, hogy a játékosként fénykorát élő Pep Guardiola megsérült, és ő helyettesítette. Pep értékelte az ifjú érett játékát, de tudatosít­tatta vele, hogy meg kell küzdenie a helyéért, és a csapatba kerüléséért. Később aztán éveken át példaképéhez, a nála kilenc évvel idősebb Pephez hasonlították Xavi játékát. 1999-ben aztán a játékos Guardiola egy ifi tornán fedezte fel magának az ­akkor tizenöt éves Andrés Iniéstát, és azzal fordult Xavihoz, leendő utódjához: „Jól nézd meg magadnak ezt a kölyköt, mert ő lesz az, aki egy szép napon mindkettőnket nyugdíjaz.”

Az interaktív könyv

Érdemes számítógép, laptop, táblagép vagy okostelefon közelében és internetes kapcsolatban lapozni a könyvet, mert a magyar szerzők kedves ajándékkal lepték meg a kötet olvasóját. Kilencvenkilenc videót gyűj­töttek össze a kötet tartalmához kapcsoló­dóan, így ha például a fejezetben eljutunk a csapat 2011-es Bajnokok Ligája győzelméig találhatunk egy lábjegyzetet: Lásd 1. videó. Mindez azt jelenti, hogy az internetes bön­gészőben a www.barcakonyv.hu oldalon rá kell kattintanunk az [1. videó] linkre, és máris elindulnak a Manchester United elleni mérkőzést követő ünneplés és a kupaátadás ­képei. A weboldalon – mely különben az akkrt.hu/info/barca címre mutat –, tehát nem kis képernyőket találunk, hanem kilencvenkilenc linket, melyek a YouTube adott ­oldalaira mutatnak, és a videók onnan in­dulnak el automatikusan.

Sok-sok mérkőzés-összefoglalót láthatunk, hallhatunk Pep Guardiola edzői nyi­latkozatot, bajnoki- és kupagyőzelmek önfeledt ünneplésének lehetünk tanúi. Láthatjuk, miként győzött többször is a Barça bajnoki mérkőzéseken: hazai pályán és idegenben, például a Bernabéu Stadionban a Real Madrid ellen, vagy hogy miként vesz­tette el hosszabbítás után a Király Kupa-döntőt 2011-ben, a Real ellen. Érdekes látni, ahogy Messi 17 évesen első bajnoki gólját lövi 2005 tavaszán, Ronaldinho gólpasszát követően. Sok-sok Messi-gólt nézhetünk végig, melyekkel bajnokságokhoz segítette ­csapatát, és egyben gólkirályi címet, Arany­cipőt, Aranylabdát és megannyi elismerést, díjat gyűjtött be magának. De újra levetít­hetjük Andrés Iniesta győztes találatát, amit a spanyol válogatott színeiben ért el 2010-ben, a világbajnoki döntőben.

A könyvben természetesen önálló fejezet jut ­Johann Cruyffnak, aki 1973-ban lett a klub játékosa, majd 1988-ban edzője. 1974-ben világbajnoki döntőig vezette a holland válogatottat, amely lát­ványos totális futballjával ámította el a világot. Az extraklasszis sovány holland nemcsak a közönségszórakoztató játék híve volt, hanem előrelátó is. Bevezetett új követelmény- és utánpótlásrend­szerével, edzésmódszerével, játékosmegfigyelői szempontrendszerével máig ható eredményes ­korszakot indított el az FC Barcelona futballszakosztályának életében. Edzői visszatértét köve­tően a klubot négy spanyol bajnoki címhez, majd ­1992-ben BEK-serleghez segítette hozzá. Az új ­taktika, stílus és hadrend értelmében a kiváló labdakezeléssel rendelkező, technikás játékosok sokpasszos lab­dabirtoklással, gyakori helyváltozta­tással, a szélsőhátvédek előrefutásával őrölték fel az ellenfelet. Cruyff valójában Rinus Michels, a holland válogatott edzőjének örökségét fejlesztette tovább, aki pedig nem mástól leste el a taktikát, mint a magyar Aranycsapattól…

Szintén önálló fejezetben ír a szerző a katalán származására oly büszke Guardioláról, aki éppen Cruyff edzői irányítása alatt volt fiatal játékos. Rivaldo, Sztoicskov, Laudrup játékostársa, akinek beállósként is feladata volt, hogy a félpályáig fel­jőve lendítse támadásba társait. Huszonegy évesen már tagja volt az 1992-ben BEK-et nyert Barçának. Sőt, abban az évben olimpiai bajnokságot is nyert a spanyol válogatottal – éppen Barcelonában. ­Később külföldre szerződött, ahol játszott többek között Fabio Capello Romájában, újabb tapaszta­latokat szerezve. Amikor 2007-ben átvette a harmadosztályban játszó Barcelona B edzői tisztét, már így magyarázott játékosainak: „Passzolj pon­tosan, mozogj tovább, kérd a labdát, és passzolj, passzolj, és újra csak passzolj!” A csapat alighogy megnyerte a bajnokságot, amikor Guardiola hirtelen már az első csapatnál találta magát.

Hunter könyvében bemutatja a csapat furcsa párját, a két katalán védőt: a jó módba született, ­elkényeztetett, kajla Gerard Piquét és a szegény­sorba született nagy munkabírású, nála csaknem tíz évvel idősebb társát Carles Puyolt. Piqué nagyapja az FC Barcelona igazgatósági tagja volt, sok mindent látott-hallott, de tizenhét éves korától négy éven át magányosan, a Manchester United­ben vált felnőtté, Alex Ferguson keze alatt. Nem maradhat el Xavi (Xavier Hernandez) és Andrés Iniesta portréja sem, de az újságíró megrajzolja az egykori Barcelona-elnök, az ügyvéd Joan Laporta arcképét is, akinek időszaka alatt, 2003 és 2010 ­között felvirágzott az egyesület.

 

Apró történetekből, eseményleírásokból, elemzésekből, részletekből áll össze az egész, a teljes Barça-kép. Graham Hunter zsenik keltetőjének ­nevezi az FC Barcelona futballakadémiáját, a La Masiát, mely hét játékost nevelt a 2008-as spanyol Európa-bajnok spanyol válogatotthoz, hatot a 2010-es világbajnoki csapathoz. Talán az akadémia bemutatása az egyik leghasznosabb része a kötetnek, melyből a szakemberek is tanulhatnak. Meg­ismerjük a fizikai és pszichológiai képzés, az ifjú játékosok felkutatásának, leigazolásának módszerét.

A Pep Guardiola-korszak tizennégy trófeával gazdagította a klubot, köztük hazai bajnoki címmel, Király Kupa-diadallal, klubvilágbajnoksággal, európai és spanyol szuperkupával, Bajnokok Ligá­jával. A tökéletesség az egyszerűségben rejlik – szokták mondani. Kiváló játékosokhoz kitalált ­remek taktika, szemlélet, mentalitás, alázat, tudatosság, fegyelmezettség, küzdőképesség, önuralom, akaraterő jellemezte és jellemzi ma is a Barcelona játékát.

A szemünk láttára írt, ír futballtörténelmet a Barça. A kötet lapjairól kiderül, hogy miért is. Megismerhetjük a klub felépítését, filozófiáját, a vál­lalkozás, az üzlet és a sport tökéletes összhangját, s olyan kulisszatitkokra, részletekre, apróságokra is fény derül, melyekre eddig nem gondoltunk a Barcelona-mérkőzéseket nézve, az eredményeket látva. Mindezek tanulságul szolgálhatnak a klubvezetőknek szerte a világban, köztük persze a hazai sporiknak is: talán mégsem minden a pénzen múlik.

Ez a könyv nem csupán a Barça-szurkolóknak szól – ők különösen élvezni fogják, minden sorát –, hanem azoknak a futballrajongóknak, futballba­rátoknak, akik szeretik a jó focit. Akik szívesen kapcsolgatnak a magyar sportcsatornák között, hogy alkalmanként megnézzenek egy-egy jó meccset az angol, az olasz, a német, a spanyol bajnokságból, vagy egy jó kilencven percet a Bajnokok Ligája ­küzdelemsorozatból. És akiknek az elmúlt években megakadt a szeme a Barça játékán. Akik szívesen időznek el a már-már tökéletesnek tűnő csa­patjáték láttán, és élvezetet találnak abban, ha egy ötvenméteres keresztlabda pontosan száll a csapattárshoz, aki úgy kezeli le az erős labdát, hogy az szinte a lábára ragad. Akik csettintenek annak láttán, hogy a játékosoktól az ellenfél percekig nem tudja elvenni a labdát, ha olyan cseleket, kiugratásokat, összjátékot látnak, amelyek látványa elbűvöli őket – függetlenül attól, hogy egyébként melyik együttesnek szurkolnak.

Az a bizonyos ç

Hogyan ejtjük helyesen: barca vagy barsza, barcelona vagy barszelona? Mind az egyesület, mind a városnév kiejtésekor felmerül a kérdés, olykor még a riporterek, bemondók is eltérően ­ejtik. Nos, ez a ç betű a katalán és a francia ­nyelvben létezik. A c-t k-nak kell ejteni akkor, ha a, o vagy u következik utána, és sz-nek, ha e vagy i van utána. A ç írásjelet akkor használják a franciában és a katalánban, amikor a c-t a, o vagy u követi, de nem k-nak hanem sz-nek kell ejteni. A spanyolban nincs ilyen betű. Az FC ­Barcelona egyesületnevet – és a Barcelona vá­rosnevet – spanyolul írjuk (mind cikkünkben, mind így szerepel a könyvben is), míg a Barça klubbecenevet ç betűvel, katalán formában.

A Barcelona-történelem pedig manapság szinte előttünk folytatódik – hétről hétre. Lapzártakor a futballcsapat a spanyol bajnokságban tizenhárom mérkőzésből tizenkettőt megnyert, és tizenegy pont az előnye a nagy rivális Real Madrid előtt. Messi a 2012-es naptári esztendőben elérte 82. gólját, túlszárnyalva Pelé 1958-ban lőtt 75 gólját. A Barça a Bajnokok Ligájában megnyerte csoportját, igaz a Glasgow-i kirándulás a Celtic ellen vereséggel végződött. Tanulságosak voltak a Guardiola-utód Ted Vilanova szavai: „Mindig tudjuk, hogyan szeretnénk győzni, de ha veszítünk, ugyanazzal a stílussal kapunk ki, mint amilyennel nyerni akartunk.”

Az FC Barcelona, amely egyben a katalán identitás jelképe is, művészetté emelte a labdarúgást, Cruyffot követve sajátos kulturális forradalmat vitt végbe. Az egyszerre szórakoztató és tanulságos kötet egyúttal az ehhez a művészethez, és egyúttal filozófiához vezető utat is felvázolja.

Idézetek

Lionel Messi a gyerekkori betegsége miatti szenvedésekről: „Örökké emlékezni fogok azokra az estékre, ahogyan az ágyamon ültem, és ­injekcióznom kellett mindkét lábam.”

Josep Maria Minguella, a Messi-család egy­kori támogatója Messiről, felfedezettjéről:

„A szó soros értelmében meg van őrülve a lab­dáért. Megszállottja a focinak. Minden gondo­lata a labda és a játék körül forog. Ez áll az élete középpont­jában.”

Ronaldinho a 19 éves Messiről: „Jó nevelést kapott az élet alapvető dolgait illetően, és jegyezzék meg, amit mondok: sokkal nagyobbra fog nőni, mint futballista.”

Alex Garcia, egykori utánpótlásedző Messiről és kortársairól: „Ő egy született bajnok, akárcsak a generációjának többi tagja, Piqué és Cesc (Fabregas). 16 éves srácok voltak, akik ­máris profi módon gondolkodtak. Versengtek az edzéseken, majd edzésnek használták a ­meccseket. Egyetlen csapat sem lehetett méltó ellenfelük.”

Pep Guardiola: „Biztos lehet benne mindenki, hogy az én játékosaim futni, futni és futni fognak az edzéseken… A legihletettebb zseni sem ér annyit önmagában, mint egy jól működő ­csapat játékába illesztve.”

Zlatan Ibrahimovic: „Amikor eljöttem az Inter­től, azt mondtam az olaszoknak, csak azért jövök a Barcelonához, mert itt játsszák a világ ­legszebb futballját. Olyat, amit a következő ­évszázadban a többi csapat megpróbál majd ­leutánozni.”

(A cikk az Ügyvédvilág 2012. decemberi számában jelent meg.)


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hormonok és gének bűvöletében

Egészséges életünk megőrzéséhez, eléréséhez tudatos életvitelre van szükségünk – állítják két nyári könyvújdonság szerzői.

2022. június 17.

Musicalek nyara

A Baradlayak, Levi Strauss és Chicago gyilkos lányai is dalra fakadnak.

2022. június 10.

A játszma jól vizsgázott

Egyszerre kémfilm és dráma, szerelmi szállal. A Kulka Jánosra írt szerep telitalálat.