Korszerű jogi kultúra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szakmai komolyság és mégis élettel, nevetéssel teli mozgalmasság jellemezte a Budapesti Ügyvédi Kamara Protokoll termében 2010. október 15-én tartott és a kamara Ügyvéd-Mediátorok Szakmai Kollégiuma által szervezett szakmai napot. A workshop programjának levezetője dr. Ingo Krampen németországi ügyvéd-mediátor volt, aki mind a jog, mind pedig a mediáció területén széles körű tapasztalattal rendelkezik.

A szakmai nap stratégiai feladatai közé tartozott az ügyvéd-mediátorok szakmai fejlődésének támogatása, egy szakmai minőségbiztosítási rendszer kialakítása az ügyvéd-mediátorok között, különösen annak érdekében, hogy az ügyvéd-mediátorok felkészülten tudjanak kapcsolódni azokhoz a bírósági és eljárásjogi reformokhoz, melyek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a mediátori tevékenységre. A szakmai nap végén a jelenlévők értékelőlapot töltöttek ki, melynek segítségével a szakmai kollégium vezetése segítséget kaphat a további alkalmak megszervezéséhez.

Bevezetőül szeretnék néhányat ezekből az észrevételekből, javaslatokból idézni:
„A természetes fejlődésnek a bemutatása, ahogy a jogi kultúra elérkezett a mediáció igényében és lehetőségében, az előadó szakmai és emberi színvonala (hibátlan tolmácsolással), a résztvevők őszinte érdeklődése, aktivitása tetszett a legjobban.”
„Tetszett a mediáció eltérő szemléletmódja a jogászi/ügyvédi gondolkodáshoz képest.”
„A kommunikációs technikák, gyakorlati javaslatok, konkrét esetek megvilágítása tetszett és ebben mélyülnék el mélyebben.”

A fenti megjegyzésekből is kitűnik, hogy nagy igény van a mediációs képzésekre, egyre több közös gyakorlásra, adott esetben ügyek szupervíziójára. A szakmai nap elérte azt a célját, hogy a résztvevők tapasztalat szintjén is megértették a mediáció eltérő szemléletmódját és eszközrendszerét a jogi szempontokhoz képest.

A rendezvény stílusa is kicsit eltérő volt a megszokottól. Főként a gyakorlatiasságra, a szakmaiságra, a közvetlen beszélgetésekre fektették a hangsúlyt. Miként fogalmaznák meg ennek a workshopnak az üzenetét és célját?

Jeles Judit: A szakmai nap egy kezdődő folyamat részét, mintegy első felvonását képezte és azért volt tudatosan úgy felépítve, hogy az elméleti előadások, a csoportos munkák, a szituációs gyakorlatok adjanak elméleti ismeretet és ezzel kapcsolatos tapasztalati visszaigazolást is.

Mi, szervezők, gyakorló mediátorok és trénerek tudatosan törekedtünk arra, hogy a témával kapcsolatos elméleti rész eljusson a gyakorlatokon keresztül a belső megértésig, egyre inkább a készségszintig.

Fel kell ismernünk, hogy a jog területén is egy kulturális változás megy végbe, melynek során megteremtődött annak a lehetősége, hogy a jog által biztosított keretek között az individuális, jogi és erkölcsi normák alakíthassák a konfliktusban lévő felek megállapodását. Ezt a kulturális változást a mai ember belső igényei, képességei hívták életre, és ezt ismerték fel a jogalkotók is.

A szakmai napon elhangzott bevezető előadás nagyszerűen mutatta be azt, hogy jogbiztonság és az igazságosság mint a mai jogrendszert is átható alapelvek hogyan jelentek meg az emberi történelemben, milyen volt a jog és az erkölcs fejlődése és kapcsolata, valamint hogy mindezek hogyan tudnak a mediációban harmonikusan együtt hatni úgy, hogy a mediátor segítségével a felek egy úgynevezett „win-win” megállapodásra juthassanak.

Tiber Péter: A Kollégiumon belül folyamatos szakmai képzési és továbbképzési rendszert szeretnénk kidolgozni, amely egy minőségbiztosítási rendszer alapjául szolgálna. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a mediátori segítséget igénylő ügyvéd kollégák, akik maguk nem mediátorok, valamint más, mediátor közreműködését igénybe venni kívánó érdeklődők biztonsággal és bizalommal tudjanak támaszkodni a Kollégium tagjai részéről nyújtott mediátori közreműködésre. Elképzelésük szerint a kialakuló rendszerből mind a szakterület, mind a szakmai referencia látható lenne. Ennek a jövőbeni rendszernek további célja, hogy az ügyvéd-mediátorok felkészültek legyenek arra, hogy az igazságszolgáltatási reform folyamatában is érdemi szerepet vállalhassanak és munkájukkal segítsék a bíróságok tehermentesítését.

Mennyire ismert ma a mediáció az ügyvédek körében, mi a kollégák véleménye a közvetítői eljárás intézményéről?

Tiber Péter: Úgy gondolom, nagyon vegyes az ügyvédek véleménye ezen a téren. Vannak olyan kollégák, akik már, akár mediátorként, akár közvetítői eljárásban részt vevő jogi képviselőként megtapasztalták a mediáció előnyeit, és adott esetben zsákutcáit is. Bár hangsúlyozom, hogy ezek a zsákutcák általában a felkészületlen, tapasztalatlan mediátor zsákutcái.

A mostani szakmai nap célja is az volt részben, hogy a résztvevő ügyvédek megtapasztalják, hogy egy adott ügyben (melyet a workshop alatt feldolgoztunk) hozható jogi döntés is, ahol csak és kifejezetten a jog által értékelt szempontok kerülnek előtérbe, és az ügyben érintett felek köthetnek egy mediátor segítségével peren kívüli megállapodást is, ahol számos olyan szempont és igény kerül előtérbe, amit a jog nem hivatott mérlegelni, értékelni, de mégis ügydöntő fontosságú emberi szempontok.

Ha sikerül egyre szélesebb körben, esetleg tapasztalás szintjén is megértetni az ügyvéd kollégákkal, hogy mi is a mediáció, hogy mennyiben más mint egy hagyományos jogi eljárás, és mennyivel másabb felkészültséget és közreműködést igényel, akkor érhetjük el azt, hogy a kollégák felfedezzék, hogy a kétfajta közreműködés, illetve a kétféle eljárás mennyire szervesen ki tudja egészíteni egymást, azok nem konkurálnak egymással, hanem ellenkezőleg, sokkal nagyobb hatékonysággal és ügyfélelégedettséggel tudják kezelni a vitás ügyeket, és az azokban részt vevő vitás feleket.

Az a munka, hogy mi jogászok megvalósítsuk a jog és a mediáció strukturált együttműködését egyre inkább egy, az ügyfelek felől jövő belső igényt szolgál. A világ kulturális váltásban van és ehhez a jognak is csatlakozni kell. Mi ezt értjük korszerű jogi kultúrán.

Kik veszik igénybe a mediációt manapság?

Jeles Judit: A mediáció eszközrendszere saját irodai tapasztalataink szerint széles körben hatékonyan használható. Szerintem két kérdés az, hogy kik veszik igénybe a mediációt, és az, hogy milyen ügyekben használható a leginkább. Az utóbbi kérdésre bizonyos szempontból egyszerű a válasz, talán túl egyszerű is, mivel a mediáció mindenfajta vitás helyzetben használható tekintet nélkül jogterületre, ügytípusra, perértékre. Ugyanis a mediációnak csupán két egyszerű előfeltétele van, egyik, hogy mindegyik fél által mondódjon ki, hogy „van probléma”, a másik, hogy mindkét fél mondja ki azt, hogy „akarok ezzel a problémás helyzeten változtatni”. Gazdasági társaságokon belül végzett madiációs munkánk során tapasztaltuk azonban azt is, hogy akkor is működik a mediáció, ha a feleket, munkavállalókat a cég vezetése utasítja a mediációban való részvételre. Ezek a gazdasági társaságok megtapasztalják minden esetben, hogy a konfliktusok mediációval való megoldása során új kreatív, innovatív gondolatok keletkeznek a cégen belül, és ez pozitívan hat ki az eredményességre.

Tiber Péter: Visszatérve a kérdés első felére, jellemzően ma a mediációt olyan helyzetekben veszik igénybe az emberek, ahol sok a lelki faktor a konfliktusban (pl.: családjogi, munkajogi területen, oktatás területén), melyeket a jog nem tud akceptálni, nem tud kellőképpen reparálni. Nagyon sok esetben az időtényező is jelentős érv a mediáció mellett. Fent említett ügytípusoknál azért is választják a felek a mediációt, a konfliktushelyzet után is fontos szempont a vitás felek közötti további együttműködés minősége, hatékonysága, pl. válóper esetén a közös gyermekek nevelése, tartása terén.

Nagyon fontos, hogy a gazdasági ügyekben lefolytatott mediációs eljárásoknak is az az eredménye, hogy a felek egymás igényeinek megismerése és elismerése után, a kompenzálás kérdésében folytatott egyeztetéseken új együttműködési lehetőségeket ismernek fel, illetve fogadnak el adott esetben azonnali pénzfizetés helyett.

A szituációs játékokon az előadó mellett Önök is trénerként részt vettek. Azt láttam, hogy mind a mediátorok, mind az ügyvéd jelenlevők nagyon élvezték a gyakorlatokat.

Jeles Judit: A szakmai nap célja volt, hogy gyakorlati tapasztalatokat és ismereteket cseréljünk németországi kollégánkkal. Ezen szakmai műhelymunkában lehetőség volt a kérdések feltevésére, megvitatására, illetve gyakorlati és mediációs „technikai” szituációk megbeszélésére.

Tiber Péter: A szakmai napon megélt csoportgyakorlatok, szituációs játékok rámutattak a jogászi és mediátori feladat, gondolkodás, jelenlét, és szakmaiság közötti különbségre, illetve arra is, hogy a mediátor és az ügyvéd adott esetben hogyan tud egymást kiegészítve együttműködni egy konfliktusos helyzet megoldásában.

A visszajelzésekből az szűrődött le, hogy megértették a jelenlévők a mediáció jelentőségét és fontosságát. Célunk, hogy ezt az érzést a többi mediációs workshopokon mélyítsük, pontosítsuk.

Lesz a közeljövőben folytatása ennek a szakmai napnak?

Jeles Judit: További szakmai napokat is szerveztünk 2010-ben, valamint 2011 első hónapjaiban, mintegy előkészülve a 2011 tavaszára tervezett kétnapos konferenciára.

Tiber Péter: Nagyon fontosak számunkra a szakmai napokon, és adott esetben ezektől függetlenül kapott visszajelzések, javaslatok, igények a kollégák felől. Vannak elképzeléseink a jövőt illetően, de elsődleges feladatunknak a közösen kijelölt irányok biztosítása, építése, és mindezzel együtt az ügyvéd-mediátorok érdekeinek képviselete, szakmai presztízsének növelése.

Dr. Pál Edith


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.