Közlekedj okosan!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több milliárd forintra rúg a BKV-nak be nem fizetett büntetések összege. A közlekedési vállalat különösebbnél különösebb módon próbálja meg behajtani a bliccelőktől a tartozást – ezek között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint tisztességtelen és alkotmányellenes eszköz is akad. „Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves fizető utasunknak” – tavaly karácsonykor ezzel a közleménnyel kedveskedett a Budapesti Közlekedési Vállalat a szolgáltatásait térítés ellenében igénybe vevő fővárosi és máshonnan érkező polgároknak. Az utóbbi időben a BKV minden más…

Több milliárd forintra rúg a BKV-nak be nem fizetett büntetések összege. A közlekedési vállalat különösebbnél különösebb módon próbálja meg behajtani a bliccelőktől a tartozást – ezek között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint tisztességtelen és alkotmányellenes eszköz is akad.

„Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves fizető utasunknak” – tavaly karácsonykor ezzel a közleménnyel kedveskedett a Budapesti Közlekedési Vállalat a szolgáltatásait térítés ellenében igénybe vevő fővárosi és máshonnan érkező polgároknak. Az utóbbi időben a BKV minden más reklámjában és megnyilvánulásában „paradigmaváltás” érhető tetten. A cég, bizonyos szempontból üdvözlendő módon, ezzel is azt akarja tudatosítani mindenkiben, hogy a tömegközlekedés igénybevétele nem alanyi jogon járó állampolgári jog, hanem olyan szolgáltatás, melynek bizony ára van, amelyet jegy, illetve bérlet vásárlásával lehet megfizetni.

Az évek óta több tízmilliárdos veszteséget felhalmozó vállalat törekvése, hogy minden lehetséges – sőt mint hamarosan látjuk: olykor akár a leglehetetlenebb – módon fizetésre bírja az utasokat, nagyon is érthető. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a bliccelők többmilliárd forintnyi kárt okoztak a BKV-nak, s ha csak ennek töredékét sikerül behajtani, már az is nagy siker, és jelentősen segíthet a vállalat anyagi helyzetén. Tavaly decemberben például „Karácsonykor ne legyen sáros” szlogennel hirdettek akciót, melynek értelmében húsz százalékot elengedtek mindazoknak a tartozásából, akik december elseje és karácsony között befizetik elmaradásukat. A felszólításnak volt is némi foganatja. Miként a 2007-ben indított hasonló kampány eredményeként 5700 utólagosan fizető utas jóvoltából 80 millió forint folyt be a vállalat kasszájába (s ezzel tízszer annyi pénzre tettek szert, mint amennyit az akció meghirdetésre fordítottak), úgy most is több tízmillió forint ütötte a cég markát.

A vállalat tavaly nyáron a Sziget fesztiválra is kivonult, hogy az ott szórakozó fiatalok körében próbáljon szerencsét egy hasonló kezdeményezéssel: itt egy úgynevezett Bírságtalanító Szerencsekereket állítottak fel, melynek megpörgetésével – és persze a Fortuna közbenjárásával – akár 30 százalék kedvezményt is lehetett kapni a büntetésből. A legjobban ugyanakkor azok jártak, akiknek eleve nem volt tartozásuk – az ő jutalmuk egy-egy, tömegközlekedési eszközt formázó kulcstartó lett.

Az így befolyó összegek természetesen csak cseppeket jelentenek a sokmilliárdos tartozások tengerében. Annak érdekében pedig, hogy nagyságrendekkel több pótdíjtartozást hajtson be, a BKV a tavalyi évben külön erre a célra prókátort fogadott. A közlekedési vállalat megbízásából a Kováts Sebestyén Ügyvédi Iroda felszólítást intézett egy sor utasnak, hogy fizessék be (olykor több évre visszamenőlegesen) tartozásukat – melynek összege esetenként százezres nagyságrendre rúgott. Jelenleg a jegy, illetve bérlet nélkül utazókat 12 ezer forint pótdíj terheli – illetve ennek a fele, ha a helyszínen fizetnek –, és további 12 ezer forint a késedelmi díj, ha 30 napon belül nem rendezik tartozásukat. Ha pedig külön felszólítást kell foganatosítani, akkor mindezen felül 3000 forint bírósági illetéket, 5000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat, 350 forint egyéb költséget kell kifizetni. A cég honlapján emellett – a Ptk. 301. paragrafusára hivatkozva – szó esik az időarányosan megállapított késedelmi kamatról is, melyet akkor kell fizetni, ha jogerős fizetési meghagyásról van szó. Belátható, hogy ha egy ilyen ügy három-négy évig, vagy még ennél is tovább húzódik, akkor a végszámla akár többszázezer forintra is rúghat. (A BKV legnotóriusabb adósa ötmillió forinttal tartozik.)

Mindennek egyetlen, ám annál nagyobb szépséghibája van az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint: mégpedig az, hogy minden bizonnyal alkotmányellenes, mi több, tisztességtelen ez az eljárás. Szabó Máté – felháborodott utasok bejelentése nyomán – még tavaly szeptemberben indított vizsgálatot az ügyben, és megállapította: a BKV behajtási gyakorlata nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, és „a jogállamiság elvével és az abból fakadó tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okozott”. Szabó Máté hozzátette: „A jogos követelések érvényesítési módjának is jogszerűnek kell lennie. E követelmények nem felelnek meg, ha a BKV Zrt. minden rendelkezésére álló eszközzel azt kommunikálja, hogy követeléseinek elévülési ideje a valósnál ötször hosszabb”.

Az ombudsman utóbbi mondata a probléma lényegére mutat rá. A BKV ugyanis egy még 1981-ből ránk maradt, máig hatályban lévő minisztertanácsi rendelet sajátos értelmezésére alapozva követeli több év után is a pótdíjakat. Bár a korabeli paragrafusok szerint „a személyszállítási szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el”, a rendelet úgy fogalmaz: annak hatálya „kiterjed az autóbusszal, trolibusszal, villamossal vagy személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállításra”. Nos, okoskodtak a BKV-nál, ha tehát a jogszabályban az áll, hogy azt buszra, trolira, villamosra vagy személyautóra kell vonatkoztatni, akkor a más tömegközlekedési eszközökön – például metrón, fogaskerekűn vagy éppen földalattin – kapott büntetések nem évülnek el egy esztendő alatt. Utóbbi esetekre tehát a magyar jogban általánosan használt hosszabb, ötéves elévülési idő alkalmazandó.

Így gondolkodott a BKV, még akkor is, ha ez sokak számára biztosan nem érhető fel józan ésszel – sőt az ombudsman szerint ellentétes az alkotmánnyal is. Amint ugyanis Szabó Máté felhívta a figyelmet, az alaptörvény kategorikusan tiltja a polgárok – köztük a különböző tömegközlekedési járműveken utazók – mindennemű hátrányos megkülönböztetését. Az ombudsman szerint tehát a látszólagos joghézag nyomán keletkezett helyzetet úgy lehet feloldani, ha válogatás nélkül mindenkire az egyéves elévülési idő érvényes.

Ezzel azonban az ügy még mindig nem ért a végére. A BKV ugyanis az országgyűlési biztos felszólítására a füle botját sem mozgatta, és megbízásából az ügyvédi iroda továbbra is fizetési felszólítást küld. Amint ugyanis Kováts Sebestyén, illetve a vállalat vezetése az ÜgyvédVilágnak nyilatkozta, elvi álláspontja szerint az elévülés nem a követeléshez való jogot szünteti meg, hanem a bíróság előtti jogérvényesítés lehetőségét zárja ki. Mindezt úgy kell értelmezni, hogy ha a jogszabályokban járatlan állampolgároknak csak egy része – akár félelemből, akár kötelességtudatból – befizeti az összeget, a BKV már nyert a bolton, függetlenül attól, hogy a hatályos jog szerint a büntetés még érvényben volt-e vagy sem. Kováts Sebestyén mindehhez hozzáteszi: nem a közlekedési vállalatnak mint jogalkalmazónak, hanem a jogalkotónak lenne feladata feloldani a minisztertanácsi rendelet és az alkotmány közti részleges ellentmondást. Szerinte mindez történhet a korabeli jogszabály hatályának kiterjesztésével, vagy éppen egy vadonatúj rendelet megalkotásával.

Az ügyvéd a titoktartásra hivatkozva nem árult el részleteket a BKV és közte létrejött megállapodásról, ám általános érvénnyel hangsúlyozza: ügyfeleinek nem szokta javasolni, hogy elévült követeléseket próbáljanak érvényesíteni. „Ám hogy egy követelés mikor évült el, azt csak a konkrét esetek megvizsgálásával lehet eldönteni, ezért nem jogalap nélküli, ha megkeressük az akár többéves tartozást felhalmozó utasokat. A Polgári Törvénykönyv pedig úgy rendelkezik, hogy elévülés címén, jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva nem lehet már kifizetett összeget visszakérni; ez is mutatja, hogy a jog is utal a követelés behajtásának megalapozottságára” – mondja Kováts Sebestyén.

A közlekedési vállalatnak ugyanakkor az utóbbi időben az adatvédelmi biztossal is meggyűlt a baja. Jóri András ugyanis január elején megállapította: „Nem járt el jogszerűen a BKV, amikor az általa követelés, bírságolás céljából kezelt személyes adatok közül kiválogatta a budapesti Gábor Áron utca lakóihoz köthetőket.” Az ügy előzménye, hogy a 91-es buszjárat útvonala a közelmúltban megváltozott, és most már végighalad a budapesti Gábor Áron utcán is. Az ott lakók azonban ezt kifogásolták, mondván, a jármű szennyezi a környezetet, és szerintük felesleges is. Erre a BKV fogta magát, és adatbázisából kigyűjtötte azon Gábor Áron utcai lakók nevét, akik pótdíjtartozást halmoztak fel – azt bizonyítandó, hogy a környékbeliek bizony igénybe veszik azt a buszjáratot, amely ellen oly hevesen tiltakoznak. Jóri András viszont megállapította: a cég mint adatkezelő csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhet személyes adatot, ebben az esetben pedig nem ez történt. És ha ehhez hozzátesszük, hogy az eljárás nem is csak önmagában, hanem elrettentő, illetve büntető volta miatt hátborzongató, akkor máris aggályosabbnak láthatjuk a módszert.

A pótdíjakkal kapcsolatos botrány ugyanakkor nem előzmény nélküli, hiszen korábban a Centrum Parkoló Kft. bonyolódott hasonló ügybe, amikor több év után küldött fizetési felszólítást a tilosban parkolóknak. Abban az esetben is vita kerekedett az elévülési időről, végül az a megoldás született, hogy a főváros úgy rendelkezett: a pótdíjat egy éven belül be kell hajtani. Ennek alkalmazását szorgalmazza most az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület a tömegközlekedést igénybe vevőkre is – mely törekvéshez minden, a közszolgáltatások, illetve az alkotmányosság érvényesülésének ügyéért aggódó polgárok nevében csak sok sikert lehet kívánni.

Szőnyi Szilárd


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hormonok és gének bűvöletében

Egészséges életünk megőrzéséhez, eléréséhez tudatos életvitelre van szükségünk – állítják két nyári könyvújdonság szerzői.

2022. június 17.

Musicalek nyara

A Baradlayak, Levi Strauss és Chicago gyilkos lányai is dalra fakadnak.

2022. június 10.

A játszma jól vizsgázott

Egyszerre kémfilm és dráma, szerelmi szállal. A Kulka Jánosra írt szerep telitalálat.