Közösségépítés a szürke nagyvárosokban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Budapest belső kerületeiben is egyre több zöldséges kertközösség alakul.

A közösségi kert kifejezésre több mint egymillió magyar találatot ad ki a Google. Nem csoda, hiszen mostanában nálunk is igen népszerűek és egyre több alakul Budapest belső kerületeiben is. Az alulról jövő, civil kezdeményezők arra vállalkoznak, hogy a szürke nagyvárosok foghíjas telkein, elhagyatott, kihasználatlan részein újra életet varázsolnak. A tulajdonos beleegyezésével kertet hoznak létre az elhagyott telekre és zöldséget, virágot, fűszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek rajta. Külföldön nem ritka, hogy baromfit vagy méheket is tartanak. A kertészkedés, az önellátás mellett a városi környezet javítása, zöld terület létrehozása és a közösségépítés a fő cél, miközben a gondozatlan vagy nem használt területek élettel telítődnek. A legtöbb közösségi kertben komposztálás is működik, amely által gyarapszik a talaj tápanyagtartalma.

Az egyik ilyen legfrissebben alakult közösségi kert a Grundkert, amelynek ötlete Berecz Zsuzsának és Keszthelyi Zsuzsának a fejéből pattant ki egy évvel ezelőtt. A VIII. kerületben, a Corvin­sétánynál hoztak létre közösségi kertet, a közelben lakók számára. „Pályázatunk a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjánál a Grund zöldítésére és nyertünk 2,4 millió forintot, aminek a felét a közösségi kert kialakítására fordíthattuk – mesél a kezdetekről a kulturális szervezőként tevékenykedő Berecz Zsuzsa. A Futureal ingatlanfejlesztőtől kapták meg az ingyen területet, a vizet a közeli Grund adja. A Grund a kezdetektől fogva támogatta az ötletet, ezért is lett Grundkert a nevük. A kezdetben 21 parcella ma már 35-re nőtt. „Van egy korábbról itt maradt locsolóberendezésünk, közösek a szerszámaink, amelyeket egy kis fészerben tartunk, s bár a kert körbe van kerítve, ha itt vagyunk, nyitva hagyjuk a kaput, hogy bárki bejöhessen körülnézni.”

Szépül a közööségi kert

 

A 9–11 négyzetméteres parcellákat a környéken lakók 500 forintos havi tagdíj ellenében használhatják. A kertszabályzat nem szigorú: mind a 35 parcella tulajdonos rendelkezik kulccsal, bármikor művelhetik a földjüket, de fontos, hogy lehetőleg ne legyen gazos. A parcellatulajdonosok között van nyugdíjas nagy­mama, cigány fiatalok, középosztálybeli, vállalkozó. A kulturális metszet jól mutatja, mennyire vegyes a társaság és milyen sokféle lakosa lett a kerületnek. Az itteni kerttulajdonosok egy levelezőlistán tartják a ­kapcsolatot és hetente egyszer találkozót szerveznek a kertben. „Átlagban heti kétszer érdemes gyomlálni, és nyáron főleg a paradicsom felkötözése és ritkítása a legfőbb teendő” – magyarázza Berecz Zsuzsa. S bár csak nyár eleje óta van kerítés, előtte sem volt lopás vagy rongálás, ami biztató és ellentmond a környékkel kapcsolatos sztereotípiáknak. A tápiószelei Növényi Diverzitás Központtól kaptak magokat, például csicseriborsót, csicsókát, földimogyorót, amelyet szétosztottak a tagok között. A legnépszerűbb persze a paradicsom, a paprika, a káposztafélék, a spenót és a cukkini. „Sokaknál látni babot és borsót is, valamint az új felfedezettet, a mangoldot, ami spenót és spárgaszerű leveles zöldség, kitűnő töltve és rakottan is, legutóbb tegnap készítettem egytálételt belőle.” A tapasztalat szerint nem csak az adott környéket színesíti a kert, a városképet, a vizuális érzéket is javítja, munkát, felelősséget ad a parcella tulajdonosoknak és fedezi a zöldségszükséglet egy részét is. Az alulról jövő, kísérleti jellegű kezdeményezést sikeresnek ítéli a szervező. „Nagyobb közös parcellák létrehozásán is gondolkodunk, az még inkább növelné a közösségi szellemet és több embernek adna lehetőséget arra, hogy valóban közösen vállaljanak felelősséget egy darab földért.” És igény is lenne rá: a parcellák várólistáján több tucatnyian szerepelnek jelenleg.

A Kortárs Építészeti Központnak (KÉK) a városban többfelé is vannak közösségi kertjei. Ők inkább a profibb, úgynevezett mintakertek létrehozásán fáradoznak. Szerintük ez leginkább egy szemléletváltás, hiszen követhető példát mutat a környezettudatos életmódra, semmilyen vegyszert nem használnak. Az ő közösségi kertjükhöz a terület befektetője nem csak ingyen adta a terepet, de még a termőföldbe is beszállt. A parcellák sorsolás útján találnak gazdára, bárki jelentkezhet és továbbképzéseket is tartanak. Közöttük inkább a városi értelmiségi, urbanisztikát, építészetet tanuló vagy ilyen munkakörben dolgozó a gyakoribb, nem pedig az amatőr hobbikertészek. A Grund másik oldalán is van egy kertjük, így az sem kizárt, hogy a jövőben majd a Grundkert és a KÉK együtt is kitalál projekteket. A Józsefvárosi Önkormányzat nagyon támogatja az ilyen kezdeményezéseket, rájöttek, hogy ezekkel a kertekkel tényleg mindenki csak nyerhet, így a foghíjtelkeken újabb zöld területek alakulnak, amelyek a környék lakóinak elfoglaltságot és élelmet is adnak. Az első hazai közösségi kertet a FöldKelte nevű csoport hozta létre 2009-ben, a Reclaim The Fields! (Vissza a földekre!) nemzetközi mozgalom mintájára. Két éve a békásmegyeri lakótelepen is alakult ilyen kert, ott a holland mintát követték. A közösségi kertek őshazája Németország, Anglia és az USA, ahol már évtizedek óta nagy divat ez a tevékenység. Ma New York-ban ötszáz közösségi kert működik, Amerikában és Kanadában pedig 18 ezernél is több. Történetük a ’30-as évek gazdasági válságakor kezdődött, majd a II. világháború idején ismét felvirágoztak, ugyanis az élelmiszerhiány miatt minden lehetséges földterületet igyekeztek hasznossá tenni.

Fogalomtár
A közösségi kertek olyan használaton kívüli városi területek, amelyeken magánemberek ­önkéntes alapon haszonnö­vényeket, zöldségeket termesztenek, maguk művelik a par­cellákat, s közben színesítik a városképet.

 

---