Made in Hungary


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt hetek során a sajtó többször is beszámolt arról, hogy Magyarországon külföldi élelmiszerek megtévesztő módon magyar termékként kerültek eladásra. Tulajdonképpen milyen törvényi előírások érvényesek ezen esetekben? Csak azon termékek nevezhetőek magyar termékeknek, amelyeknél az összes előállítási lépésre Magyarországon kerül sor? A téma kapcsán sokak által feltett kérdésekre ad választ jogi szempontokból Torsten Braner, közösségi jogász, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda budapesti partnere.

Mivel a legtöbb fogyasztó számára nem mindegy, hogy például Magyarországról vagy külföldről származó őrölt paprikát vásárolnak-e, a származási ország megjelölése fontos információval bír. Néhány kereskedő sajnos hajlamos arra, hogy a nagyobb haszon érdekében termékeik valódi származását eltitkolja, vagy nem megfelelően tünteti fel. Többek között olyan esetek váltak ismertté, amelyekben kínai vagy etiópiai bab olyan csomagolásban került a boltok polcaira, amelyen többek között egy piros-fehér-zöld masni, szürke marha és egy pulikutya is szerepelt.

Nyilvánvaló megtévesztés

Jelenleg sem magyar, sem pedig EU-jog nem írja elő a származási ország általános megadását az összes élelmiszer vonatkozásában. A 19/2004. (II. 26.) FVM–ESzCsM–GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről, a 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, valamint a 2000/13. sz. EU-rendelet szabályai alapján a jelölés és az alkalmazott jelölési módszer nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait – így többek között az élelmiszer származását – illetően, de az élelmiszer jelölésén az eredet vagy a származás helyét csak akkor kell feltüntetni amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől. Példánkban nyilvánvalóan egy ilyen megtévesztésről van szó. Bár a csomagoláson kifejezetten nem szerepel, hogy a termék Magyarországról származna, azonban a csomagolás fent megjelölt módja a fogyasztóban azt a benyomást kelti, hogy magyar babról van szó.

Jogos kérdések

De valójában mikor magyar bab a bab? Szabad-e azt az őrölt paprikát, amelyet Magyarországon állítanak elő, olyan paprikából, amelyet Törökországban termesztettek, magyar őrölt paprikának nevezni? A legtöbben valószínűleg nemmel felelnének erre a kérdésre. A jogi helyzet azonban sajnos ennél sokkal bonyolultabb. Az Európai Unió előírásai (a modernizált vámkódex (36) cikke) szerint azon áruk tekinthetők adott országból származó árunak, amelyeket egyetlen országban termesztettek vagy állítottak elő. Amennyiben tehát a paprika Törökországban terem meg, ott kerül szárításra, őrlésre és csomagolásra, egyértelműen török őrölt paprikáról van szó. Amennyiben az előállításnál több mint egy ország vett részt, a terméket abból az országból származónak kell tekinteni, ahol „az utolsó lényeges átalakítás” történt. Hogy ez pontosan mit jelent, magyarázatra szorul. Az őrölt paprika puszta csomagolása nem elegendő, de ha az őrlésre és a szárításra is Magyarországon kerül sor, ez odavezethet, hogy a török paprika magyar őrölt paprikává „alakul át”.

A kormányzat lépést tesz

Ilyen megkülönböztetések a fogyasztó számára nem logikusak. Ezért a fogyasztó érdekének védelmében – különösen az utóbbi évek számos élelmiszerbotrányára tekintettel – cselekvésre van szükség, amit az illetékes minisztérium is felismert. A jelenleg kidolgozás alatt álló Hungarikum törvénytervezet számos olyan kérdéssel kapcsolatos szabályozást fog érinteni, mint előreláthatólag többek között a „100% magyar”, „magyar élelmiszer” és „kiváló magyar élelmiszer” elnevezések. Ezen szabályozások nem utolsósorban azon kereskedők védelmét is szolgálnák, amelyek semmiféle megtévesztő megjelölést nem használnak, és hátrányokat szenvednek el versenytársaik törvényellenes magatartása miatt.

„Kérdéses, hogy a tervezett szabályozások elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy a becsületes kereskedőket és fogyasztókat a külföldi áruk megtévesztő megjelöléseitől – mint például a piros-fehér-zöld szalag szürke marhával és pulikutyával – megvédjék. Továbbra is szükséges lesz, hogy az illetékes hatóságok rendszeres ellenőrzést tartsanak. Ezenfelül hosszú távon ésszerű lehet, hogy az egész EU-ban bevezessék az élelmiszereken a származási ország megjelölésének általános kötelezettségét, mégpedig az egyes előállítási lépések tekintetében is.” – fűzi hozzá Torsten Braner közösségi jogász, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda budapesti partnere.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.