Magyarországon is egyre elterjedtebbek az e-könyv olvasók

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi egy-két évben jelentősen nőtt az itthon kapható e-book olvasók száma. Számos cég többféle modellel próbálja magához csábítani az új technika szerelmeseit, de mellettük akadnak ingyenesen elérhető állományok is. Sorozatunk befejező részében a magyar e-könyv gyártás közel 20 éves történetét tekintjük át.

Magyarországon az e-könyveket a szerzők vagy önállóan, vagy e-könyvtárakban publikálják. Az e-könyvtárakban az ingyenes könyvek esetén általában nemcsak a letöltés, hanem a publikálás is teljesen ingyenes. Magyarország legjelentősebb elektronikus könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár által létrehozott Magyar Elektronikus Könyvtár. A hazai e-könyv kiadás története a MEK elindulásával vette kezdetét. Mivel korábban nagy igény mutatkozott a jó minőségű, értékes információt tartalmazó magyar nyelvű szöveges anyagokra, 1994-ben néhány lelkes könyvtáros elhatározta, hogy ajánlást készít a Magyar Elektronikus Könyvtár megalapításához. Egy évre rá kezdődött el a központi MEK szolgáltatás kiépítése, amelynek állománya 1996 és 2002 között – sok ember önkéntes munkájának és néhány intézmény támogatásának köszönhetően – több mint négyezer darabra nőtt. A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kaptak helyet: elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. 1999-ben az Országos Széchényi Könyvtár felvállalta, hogy otthont ad a MEK projektnek. 2001-ben már saját szerveren, a mek.oszk.hu címen indult el egy új, fejlettebb és a nemzetközi szabványoknak is megfelelő könyvtári rendszer és kezelőfelület kialakítása. Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává vált. Valóságos „mozgalom” alakul ki körülötte, hiszen bárki részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában. A könyvtár jelenleg körülbelül nyolcezer magyar nyelvű ingyenesen letölthető dokumentummal rendelkezik. Ezek formátuma változó: a letölthető állományok között szerepel HTML, Word, RTF, PDF, LIT, JPEG, XML, DVI és ODT formátum is.

A MEK mellett 1998 tavaszán alakult meg a Digitális Irodalmi Akadémia is, melynek célja a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba. Az ötletet a Nemzeti Kulturális Alap akkori vezetése adta. Az Akadémia a tagok számára fizetett felhasználási díj révén, folyamatos anyagi támogatást nyújt a magyar irodalom legkiválóbb alkotói számára írói, költői, irodalomelméleti tevékenységük folytatásához, újabb alkotások létrehozásához. Az alkotói támogatás és a jogszerű digitális felhasználás összekapcsolásával Európában egyedülálló modell jött létre. Az alapításban azok az élő írók, költők vehettek részt, akiket 1998-ig Kossuth-díjjal, illetve a Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója/Költője címmel tüntettek ki. Az Akadémia honlapján több ezer irodalmi mű (regény, novella, vers) várja az irodalomkedvelő közönséget HTML formátumban. A honlap fennállása óta csaknem 2 millió letöltést regisztráltak.

Eközben a Bookline.hu Nyrt. és a Líra Könyv Zrt. tavaly megalapította az elektronikuskönyv-kiadásra szakosodott eKönyv Magyarország Kft.-t is. A közösen elindított Txtr.hu könyvesbolt azzal a szándékkal indult el, hogy a legnagyobb, saját olvasót is kínáló e-könyves szolgáltató lesz a piacon. A Sanoma online könyváruháza, a Polc.hu nyárra tervezte megkezdeni a magyar nyelvű e-könyvek forgalmazását. A Kossuth Kiadó által üzemeltetett Multimediaplaza.com, számos fizetős e-könyv mellett egy 34 kötetből álló ingyenes könyvtárat is elérhetővé tett látogatóinak. A csomag főleg klasszikusokból – például Jókai Mór regényeiből – áll.

Ugyanakkor a bolti forgalmazásban kapható különböző e-könyv olvasó készülékek még itthon is drágának számítanak. Egy e-könyvolvasókkal foglalkozó blog nem reprezentatív felmérése szerint szinte senki nem adna százezer forintnál többet egy e-readerért. A válaszadók fele körülbelül ötvenezer forintot szánna egy ilyen termékre. Ehhez képest az e-book olvasók árai a húszezer és százezer forint közötti sávban mozognak. Nálunk főleg a Sony, a Prestigio és az iRiver készülékei ütötték fel a fejüket, de emellett a Kobee is több modellel próbálkozik. Újabban az Amazon Kindle DX-et is szállítják már Magyarországra, illetve az iPad is kapható itthon, ami ugyan nem eInk-alapú olvasó, de az Apple szándéka többek közt az is, hogy az emberek könyveket olvassanak az eszközön. Van tehát miből válogatniuk az e-könyv olvasóra vágyóknak, méret, kijelző típus vagy megjeleníthető formátumok szerint. Az egyik legfontosabb tényező azonban továbbra is az ár, amit a legtöbben még mindig sokallnak a hazai piacon. Mindezek mellett számos lehetőség áll nyitva azok előtt is, akik ingyen szeretnének e-könyveket olvasni. Az e-konyv.lap.hu és az e-konyvtar.lap.hu oldalakon böngészve számos forrást lehet meglelni, igaz többségük kompromisszumokra épül. A legjobban azok járnak, akik angol nyelven is tudnak olvasni, ők formátumra, tematikára tekintet nélkül könnyedén válogathatnak.

Würsching Zoltán

---