Magyarországon is egyre elterjedtebbek az e-könyv olvasók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi egy-két évben jelentősen nőtt az itthon kapható e-book olvasók száma. Számos cég többféle modellel próbálja magához csábítani az új technika szerelmeseit, de mellettük akadnak ingyenesen elérhető állományok is. Sorozatunk befejező részében a magyar e-könyv gyártás közel 20 éves történetét tekintjük át.

Magyarországon az e-könyveket a szerzők vagy önállóan, vagy e-könyvtárakban publikálják. Az e-könyvtárakban az ingyenes könyvek esetén általában nemcsak a letöltés, hanem a publikálás is teljesen ingyenes. Magyarország legjelentősebb elektronikus könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár által létrehozott Magyar Elektronikus Könyvtár. A hazai e-könyv kiadás története a MEK elindulásával vette kezdetét. Mivel korábban nagy igény mutatkozott a jó minőségű, értékes információt tartalmazó magyar nyelvű szöveges anyagokra, 1994-ben néhány lelkes könyvtáros elhatározta, hogy ajánlást készít a Magyar Elektronikus Könyvtár megalapításához. Egy évre rá kezdődött el a központi MEK szolgáltatás kiépítése, amelynek állománya 1996 és 2002 között – sok ember önkéntes munkájának és néhány intézmény támogatásának köszönhetően – több mint négyezer darabra nőtt. A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kaptak helyet: elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. 1999-ben az Országos Széchényi Könyvtár felvállalta, hogy otthont ad a MEK projektnek. 2001-ben már saját szerveren, a mek.oszk.hu címen indult el egy új, fejlettebb és a nemzetközi szabványoknak is megfelelő könyvtári rendszer és kezelőfelület kialakítása. Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává vált. Valóságos „mozgalom” alakul ki körülötte, hiszen bárki részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában. A könyvtár jelenleg körülbelül nyolcezer magyar nyelvű ingyenesen letölthető dokumentummal rendelkezik. Ezek formátuma változó: a letölthető állományok között szerepel HTML, Word, RTF, PDF, LIT, JPEG, XML, DVI és ODT formátum is.

A MEK mellett 1998 tavaszán alakult meg a Digitális Irodalmi Akadémia is, melynek célja a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba. Az ötletet a Nemzeti Kulturális Alap akkori vezetése adta. Az Akadémia a tagok számára fizetett felhasználási díj révén, folyamatos anyagi támogatást nyújt a magyar irodalom legkiválóbb alkotói számára írói, költői, irodalomelméleti tevékenységük folytatásához, újabb alkotások létrehozásához. Az alkotói támogatás és a jogszerű digitális felhasználás összekapcsolásával Európában egyedülálló modell jött létre. Az alapításban azok az élő írók, költők vehettek részt, akiket 1998-ig Kossuth-díjjal, illetve a Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója/Költője címmel tüntettek ki. Az Akadémia honlapján több ezer irodalmi mű (regény, novella, vers) várja az irodalomkedvelő közönséget HTML formátumban. A honlap fennállása óta csaknem 2 millió letöltést regisztráltak.

Eközben a Bookline.hu Nyrt. és a Líra Könyv Zrt. tavaly megalapította az elektronikuskönyv-kiadásra szakosodott eKönyv Magyarország Kft.-t is. A közösen elindított Txtr.hu könyvesbolt azzal a szándékkal indult el, hogy a legnagyobb, saját olvasót is kínáló e-könyves szolgáltató lesz a piacon. A Sanoma online könyváruháza, a Polc.hu nyárra tervezte megkezdeni a magyar nyelvű e-könyvek forgalmazását. A Kossuth Kiadó által üzemeltetett Multimediaplaza.com, számos fizetős e-könyv mellett egy 34 kötetből álló ingyenes könyvtárat is elérhetővé tett látogatóinak. A csomag főleg klasszikusokból – például Jókai Mór regényeiből – áll.

Ugyanakkor a bolti forgalmazásban kapható különböző e-könyv olvasó készülékek még itthon is drágának számítanak. Egy e-könyvolvasókkal foglalkozó blog nem reprezentatív felmérése szerint szinte senki nem adna százezer forintnál többet egy e-readerért. A válaszadók fele körülbelül ötvenezer forintot szánna egy ilyen termékre. Ehhez képest az e-book olvasók árai a húszezer és százezer forint közötti sávban mozognak. Nálunk főleg a Sony, a Prestigio és az iRiver készülékei ütötték fel a fejüket, de emellett a Kobee is több modellel próbálkozik. Újabban az Amazon Kindle DX-et is szállítják már Magyarországra, illetve az iPad is kapható itthon, ami ugyan nem eInk-alapú olvasó, de az Apple szándéka többek közt az is, hogy az emberek könyveket olvassanak az eszközön. Van tehát miből válogatniuk az e-könyv olvasóra vágyóknak, méret, kijelző típus vagy megjeleníthető formátumok szerint. Az egyik legfontosabb tényező azonban továbbra is az ár, amit a legtöbben még mindig sokallnak a hazai piacon. Mindezek mellett számos lehetőség áll nyitva azok előtt is, akik ingyen szeretnének e-könyveket olvasni. Az e-konyv.lap.hu és az e-konyvtar.lap.hu oldalakon böngészve számos forrást lehet meglelni, igaz többségük kompromisszumokra épül. A legjobban azok járnak, akik angol nyelven is tudnak olvasni, ők formátumra, tematikára tekintet nélkül könnyedén válogathatnak.

Würsching Zoltán


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.