Média- és Hírközlési Biztos


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Bodonovich Jenő 1977-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1987-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetben külkereskedelmi szakjogász képzésben vett részt. 1991-ben megalakította saját, egyéni ügyvédi irodáját. Szakterülete a polgári jog, gazdasági jog, egyházi közösségek joga és médiajog. 2002–2009-ben az Országos Rádió és Televízió Panaszbizottságának egyik tanácsát vezette. Ügyvédi tevékenységét jelenleg szünetelteti, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság média- és hírközlési biztosa. Szabadidejében síel, gyalogtúrákra, biciklitúrákra, színházba, operába, hangversenyekre jár. Klasszikuszene-rajongó. Különösen Hegedűs Endre és Katalin zongoraművész házaspár koncertjeit kedveli. Négy lánya és egy unokája van. Étteremben az irodája közelében lévő Makk Hetes Vendéglő és a budakeszi Gesztenyéskert, ételben a halászlé a kedvence. Több évtizedes gyufacímke-gyűjteménnyel büszkélkedhet.


A 2011. évi médiatörvény megjelenésekor nagyon sok volt a bizonytalanság és az indokolatlan kérelem. Kik fordulhatnak a biztoshoz?

Korábban az elektronikus hírközlés területén, ha valamilyen érdeksérelem történt, akkor a hírközlési fogyasztói jogok képviselője járt el. Ezzel párhuzamosan működött az 1996-os médiatörvényben fölállított ORTT-n belül egy panaszbizottság. A panaszbizottság tanácsai az egyes ügyekre kisorsolva vizsgálták a kiegyensúlyozottságot sértő televíziós és rádiós szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült panaszokat. Ezt a két területet vonta össze az új médiatörvény a média- és hírközlési biztos feladatkörébe, valamint még idetartoznak a sajtóval kapcsolatos panaszok. A biztos a média, a sajtó és az elektronikus hírközlés területéről érkező panaszok – amelyek ezen szolgáltatásokat igénybe vevők méltánylandó érdekét sérti – érvényesítésében működik közre. A biztos feladatához tartozó ügyek két irányból érkeznek – egyrészt ha ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevők olyan magatartást észlelnek, amely érdeksérelmet okozott vagy okozhat és nem jogszabálysértés, illetve nem tartozik a Hivatal, Elnök vagy a Médiatanács hatáskörébe, másrészt jönnek a fogyasztóvédelmi szervezetek irányából.

A biztos kivételesen hivatalból is indíthat eljárást, ha úgy ítéli meg, hogy a fogyasztók nagyobb számát éri vagy érheti érdeksérelem. A biztos klasszikus ombudsmani eljárást folytat azáltal, hogy meghallgatja a feleket, állásfoglalást, adatot és véleményt kérhet a szolgáltatóktól, az adott panaszról, és ennek alapján kialakít egy állásfoglalást, amit majd közzétesz.

 

A televíziós és rádiós műsorokra semmilyen befolyása nincsen, hatósági hatáskört nem gyakorolhat, hatósági ügyben érdemben döntést nem hozhat, nem kutakodik a szerkesztőségekben, mégis fontos a közönség helyes tájékoztatása. Hogy érzi, együttműködnek a szolgáltatók?

A biztos lehetősége arra korlátozódik, hogy az általa megvizsgált egyedi ügyben vagy szélesebb körben jelentkező érdeksérelem esetén állásfoglalást tegyen közzé. Előfordulhat, hogy a biztos nem is a panaszok alapján, hanem valamilyen más okból úgy ítéli meg, hogy az adott témával foglalkozni kell. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete az öngyilkosságok a médiában való megjelenésével kapcsolatban kiadott egy ajánlást. Magyarországon kevésbé ismert, vagy a médiában dolgozók számára szinte ismeretlen ennek a problémának a kezelése. A médiában közölt öngyilkossági esetek ismétlődéseket idézhetnek elő. Ennek elkerülésére és mértéktartó bemutatására a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségével és a Magyar Pszichiátriai Társasággal együttesen próbálunk egy etikai irányelvet és egy prevenciós elven alapuló hosszú távú akciótervet kidolgozni a sajtó számára az öngyilkosságokról szóló tudósításokra. Hazánkban igen magas az öngyilkosságok száma, főleg az ismételt elkövetés, családon belül rengeteg ember szenved depresszióban és fontolgatja az öngyilkosságot, ezért kívánunk ennek csökkentésében, megelőzésében közreműködni. Oly módon kell bemutatni az egyes eseteket, hogy az visszatartó erejű legyen a nézők számára, és a szülők figyelmét is felhívja a gyermekek esetleges problémáira, a szülői felelősségre, a tudatos nevelésre.

Önkéntes szakemberek, civilek segítenek a betelefonálókon vagy az öngyilkosságban elhunyt hozzátartozókon a traumák feldolgozásában. A tapasztalatok szerint egy öngyilkosság módjának és helyszínének részletes leírása, a fénykép közzététele rövid időn belül az elkövetési mód megismétlődéséhez vezet. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123 hívószáma – közreműködésünkkel – most már mobil hálózatról is elérhető, és ezzel több öngyilkossági eset előzhető meg.

 

Nagyon aktuális probléma a különböző elektronikus hírportálokon az úgynevezett „kommentek”, hozzászólások, amelyek sokszor negatív hangvételűek. Jogsértőek ezek a „párbeszédek”?

Mivel ezek nem szerkesztett változatok, ezért a Médiatanács ezen ügyekben nem járhat el, viszont abból eredően, hogy a biztos érdeksérelmekkel foglalkozik, indokolt, hogy eljárjon és ajánlást adjon ki. Első lépésként a különböző szervezeteknek a véleményét és ajánlását szeretném megismerni, illetve az elektronikus sajtót üzemeltetőkét, hogy szerintük hogyan lehetne lecsökkenteni ezeket a káros hozzászólásokat, amelyek azt az érzetet keltik, hogy a vélemények kimondása és a közösség dolgainak megbeszélése ilyen stílusban történhet. Ezeket a hozzászólásokat szép számban olvassák fiatalkorúak, akikben az rögzül, hogy ez a természetes módja a közösségi életben való részvételnek. Az egész hozzászólási műfaj leértékelődik azzal, hogy a sokszor az adott témához nem közvetlenül kapcsolódó vélemények jelennek meg, valamint a kommentálók gyakran egymást szidják.

Valamilyen megoldást kellene találni, hogy ne lehessen akármilyen hozzászólást közzétenni. Jogerős bírósági ítéletek tanúsítják, hogy a hozzászólásokért maga a közzétevő hírportál is jogi felelősséggel tartozik. Nagyon sok bírósági eljárást lehetne kezdeményezni ez ügyben. Remélem, hogy az internet üzemeltetők is megtalálják majd a módját, hogy ez kiküszöbölődjék.

A biztos a műsorokkal kapcsolatban cenzori tevékenységet nem folytat, de ha a műsorszolgáltatással jogsértést, érdeksérelmet követnek el, akkor a Médiatanácshoz lehet fordulni. Az elmúlt időszakban az SMS szavazásokkal kapcsolatban számos panasz érkezett, ezért az RTL-Klub és a TV2 ügyében egyeztetési eljárást kezdeményeztünk. A műsorszolgáltatók a szavazás rendjének pontos ismertetését illetően nagyon készségesek voltak. Fontos lenne meghatározni azonban, mi minősül érvényes szavazatnak, és hogy ezeket meddig lehet beküldeni.

 

Évente hány panasz érkezik a Hivatalhoz?

A legtöbb panasz az elektronikus hírközlési berendezésekkel, szolgáltatásokkal, szerződésekkel és a hűségnyilatkozatokkal kapcsolatban érkezik. Az idén kb. 700 panasz érkezett hozzánk.

Azt tapasztalom, hogy a jogi tájékozatlanság jellemző a panaszosokra. A szerződő fél azt hiszi, hogy rá csak az egyedi előfizetői szerződés vonatkozik, és nem gondol arra, hogy a szerződésre az általános szerződési feltételek is vonatkoznak. Sok esetben az internetszolgáltató ügyfélszolgálati irodákban dolgozó munkatársak maguk is tájékozatlanok, vagy egyszerűen nincs idejük megfelelő tájékoztatást adni.

Ami a hűségidőt illeti, több olyan eset is előfordult, hogy az előfizető elhunyt, és abbamaradt a díjfizetés. A szerződés megszüntetésénél ezt szerződésszegésnek vették, s kötbért kértek a hozzátartozóktól. Ez jogellenes, mert a haláleset minden esetben megszünteti a szerződést.

Előfordul, hogy a hűségidőt vállaló internet-előfizető lakóhelyet változtat, és szeretné folytatni az előfizetést, de mivel a szolgáltató ott nem tudja biztosítani a szolgáltatást, az előfizető kénytelen a hűségnyilatkozat ellenére felmondani a szerződést. Ekkor a szolgáltató kötbért kér, ez azonban ellentétben áll az általános szerződési alapelvekkel.

Sok probléma adódik még a hűségidő leteltével kapcsolatban, olyan tekintetben, hogy ez automatikusan meghosszabbodik-e vagy sem. A szolgáltatók bevezették azt, hogy magánszemély esetében nem hosszabbodik meg, csak ha külön kéri, de jogi személy előfizetőknek automatikusan meghosszabbodik. Nehéz igazságot tenni, az lenne a jó megoldás, ha ezt egyedileg bírálnák el a szolgáltatók.

Albérleti szerződések esetében nagyon fontosnak tartom, hogy a szolgáltató ne csak abban az esetben biztosítsa a szolgáltatást, ha az ingatlan tulajdonosa ehhez kezességet vállal. A bérbeadókat sokszor érdeksérelem érte, hogy mivel a szolgáltatást nyújtó a szerződésből konstatálta, hogy van kezes, 6-8 hónapig nem is szólította fel az előfizetőt, hogy fizessen, hanem azt követően a bérbeadó kezessel szemben érvényesítette igényét, holott más esetekben egy havi elmaradás után már korlátozza a szolgáltatást.

 

Korábban volt jogtanácsos, ügyvéd, mellette 2002 és 2009 között az ORTT Panaszbizottságának egyik tanácsát vezette mint választott bíró. Sok kihívást tartogat ez az új szakma?

7 éven keresztül a rádió- és a televízió-műsorokkal kapcsolatos panaszok elbírálásában vettem részt. Az egész panaszbizottsági tevékenység bírósági kontroll alatt állt, és a bírósági ítélet döntötte el végérvényesen a panaszok sorsát, illetve az Alkotmánybíróság is hozott határozatot a panaszeljárással kapcsolatban. Nem mondhatom, hogy jelenlegi feladatom könnyű, különösen a sajtó és a média vonatkozásában. Az elektronikus hírközlés területén a szolgáltatók – érdekes módon – megértést tanúsítanak, és soha nem nehezményezik, ha panaszügyekben véleményt, illetve állásfoglalást kérek, hanem dokumentációval és egyéb iratokkal készséggel állnak rendelkezésemre. Ezzel szemben a sajtó és a média indokolatlanul érzékeny. Az állásfoglalást, megkeresést – indokolatlanul – a véleménynyilvánítás szabadsága elleni támadásnak vélik. Megengedetlen, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ürügyén mocskolódások, durva, trágár, személyiségi jogokat sértő hozzászólások jelenjenek meg. Ahhoz, hogy ezen a szokáson, magatartáson változtassunk, szükséges lenne az elektronikus hírportálok önszabályozó, megértő hozzáállása és tevékenysége. Van olyan hírportál, amelyik úgy reagál, hogy nem fogad hozzászólásokat, van, amelyik továbbra is fogad. Át kellene gondolni, milyen magatartási kódex alapján kezeljék ezeket a hozzászólásokat. A biztosi tevékenység tapasztalatairól nagyon gyakran hívnak különböző előadásokra, amelyeket elsődlegesen a fogyasztóvédelmi szervezetek szorgalmaznak.

 

Az első vallási törvénnyel kapcsolatban publikációja jelent meg. Ügyvédként mi volt a szakterülete?

Dr. Sólyom Lászlóval közösen készítettünk egy észrevételezést az első egyházügyi törvénnyel kapcsolatban, majd különböző konferenciákon előadásokat tartottam az egyházi szervezetek jogi személyiségével kapcsolatos témakörben és az egyházakkal kapcsolatos panaszok gyakorlatáról az ORTT határozatainak tükrében. Ügyvédként főként polgári joggal és gazdasági joggal foglalkoztam, és az egyházi szervezeteknek nyújtottam jogi segítséget. Tíz éven keresztül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állandó ügyvédje voltam. A gazdasági társaságokról szóló törvény megjelenése is sok érdekes jogászi feladatot adott, akárcsak a médiatörvény. Úgyszintén szép feladat volt, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 2002–2007 között „Polgári jog a gyakorlatban” témakörben tartottam speciál kollégiumokat az ingatlaneljárásokkal, a szerződésekkel, az ügyvédi tevékenység gyakorlatával kapcsolatban, de az ügyvédjelöltek betanítása is nagyon szép feladat volt.

Dr. Pál Edith


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.