Ritkán eltűrt önszabályozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A domainregisztráció szabályozásának megértéséhez elengedhetetlen egy kis internettörténeti és technikai áttekintés. Dr. Balogh Zsolt György Jogász és programozó matematikus, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (PTE ÁJK) Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszékének vezetője, egyetemi docens. 1988 óta egyetemi oktató. Felsőfokú tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán folytatta. 1995 és 2001 között dr. Majtényi László adatvédelmi biztos tanácsadója volt. A PTE ÁJK Doktori Iskolájának jogi informatikai programvezetője, a…

A domainregisztráció szabályozásának megértéséhez elengedhetetlen egy kis internettörténeti és technikai áttekintés.

Dr. Balogh Zsolt György
Jogász és programozó matematikus, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (PTE ÁJK) Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszékének vezetője, egyetemi docens. 1988 óta egyetemi oktató. Felsőfokú tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán folytatta. 1995 és 2001 között dr. Majtényi László adatvédelmi biztos tanácsadója volt. A PTE ÁJK Doktori Iskolájának jogi informatikai programvezetője, a Doktori Iskola Tanácsának titkára. Tagja a British and Irish Legal Education Technology Association (BILETA) és az International Association for Artificial Intelligence and Law (IAAIL) nevű nemzetközi tudományos egyesületeknek, valamint az International Review of Law, Computers and Technology című folyóirat tudományos tanácsadó testületének. 1994-ben alapítója és 1997-ig titkára volt a Jogi Informatikai Társaság nevű magyarországi tudományos egyesületnek. Az Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet alapítója és vezetője.

Családi életét a – második – feleségével és kettejük összesen három gyermekével éli egy Pécshez közeli gyönyörű mecseki faluban. Kedvenc időtöltése a ház körüli munkán kívül az úszás, a nagy társaságban zajló baráti beszélgetések és az utazás. Kedvenc úticél, az örök szerelem Balaton után, Olaszország és adventi időszakban Ausztria, ahol évente egyszer néhány napig sült gesztenyén és forralt boron él.

Dr. Balogh Zsolt György kutatási területe
– az információs társadalom jogi környezete,
– ezen belül különösen az állami információpolitika,
– a személyes adatok védelme,
– az információszabadság,
– a szoftverek és adattárak jogi oltalmának kérdései,
– elektronikus közigazgatás,
– a távközlés,
– az elektronikus kereskedelem és
– a digitális aláírás szabályozása, valamint
– a számítógépes bűnözés elleni küzdelem.

Az internet létrehozása körül az Amerikai Egyesült Államok Hadügyminisztériumának fejlesztési intézete, az ARPA (Advanced Research Project Agency) bábáskodott az 1960-as évek végétől kezdődően. Az ARPA dolgoztatta ki egy viszonylag kis kiterjedésű számítógép-hálózat létrehozásának alapelveit a legalapvetőbb alkalmazásokkal együtt. Ennek a munkának az eredményeként épült ki az ARPANET, amely 1969-től 1990-ig működött, és folyamatosan bővült mind a bekapcsolt egységek száma, mind a nyújtott szolgáltatások tekintetében. Az ARPANET-hez számos egyetem, nagyvállalat, könyvtár és kutatóintézet kapcsolta hozzá saját helyi hálózatát (LAN) előbb csak az Egyesült Államokon belül, később pedig számos más országból is. Az ARPANET helyét és feladatait a fejlesztési projekt lezárását követően 1990-től az NSFNET vette át.

Ma az internet egy olyan csomagkapcsolt elven működő metahálózat, amely egyedi hálózatok folyamatosan változó összetételű sokaságából áll, és amelynek tagjai egy közös protokoll szerint kommunikálnak egymással. Ez nem más, mint a közösen használt IP/TCP[1] protokoll.

Az internethálózatban minden számítógépnek egyedi azonosítója van. Ezek az azonosítók 32 bit – tehát 4 byte – hosszúságú címek. A byte-ok 0-tól 255-ig vehetnek fel értéket; írásban a byte-ok közé pontot (.) kell tenni. A gépek számára ez egy kényelmes és pontos azonosítási mód, nem így a felhasználók számára; ezért minden géphez egy szintén egyedi név, egy szimbolikus azonosító is rendelhető, amely „emberi fogyasztásra” alkalmasabb formájú. A nevek konstruálása azon alapul, hogy a világ számítógépeit címtartományokba, ún. domain-ekbe csoportosítják.

A gépi és a szimbolikus címzési rendszer összekapcsolását, átjárhatóságát speciális célszoftverek, a DNS-ek, Domain Name Server-ek végzik. A DNS lényegében egy listaszerű adatbázist kezel, amelyben egymáshoz rendelten szerepel az egyes gépek domain neve és numerikus azonosítója. Az internethálózatban számos olyan szolgáltató gép működik, amely ellátja a DNS-funkciókat, ahhoz ugyanis, hogy egy számítógép megtalálható, elérhető legyen a hálózatban, szerepelnie kell valamelyik DNS-listájában.

Egy számítógép hálózati neve azoknak a felsőszintű és további – második, harmadik, stb. szintű – domainek felsorolását tartalmazza, a kisebbtől a nagyobb egység felé haladó sorrendben, amelyekbe a gépet regisztrálták. A lista végén mindig egy ún. felső szintű domaint, azaz Top Level Domaint jelölő rövidítésnek kell állnia.

Domainregisztráció globális szinten

A domainek kezelését, tehát az azonosítók kiosztását, nyilvántartását és a felhasználás ellenőrzését egy soklépcsős, nemzeti és nemzetközi szinten működő szervezetrendszer végzi. Ennek legfelsőbb szintjén az ICANN [2] nevű, önkormányzati elven működő, globális jellegű nonprofit társaság áll, mely fokozatosan veszi át az Amerikai Egyesült Államok kormányától, illetve a vele szerződésben álló szervezetektől, társaságoktól az internet működtetésével összefüggő technikai és szervezési feladatokat, így különösen a domainnevek kezelését, az IP címtartományok kiosztását és nyilvántartását.

Az ICANN által kezelt domainek hierarchikusan felépített rendszert alkotnak, amelyben egyes elnevezéseknek kitüntetett szerepük van. A nemzetközi címtartományok felső szintjét néhány un. Top Level Domain (TLD) alkotja. Ilyenek például a .com, az .org, a .net, a .mil, a .gov, az .edu, az .int, és a további általános felső szintű domainek (generic TLD; gTLD) valamint az országok nevéből képzett rövidítések, azaz a country code TLD-k, vagy másként ccTLD-k. Ilyen például a .hu, amely Magyarországra utal. Az ICANN a DNS-rendszer stabilitása és a hálózat áttekinthetősége miatt a legutóbbi időkig óvakodott a TLD-k számának jelentős gyarapításától.

A TLD-k kezelését üzleti vagy nonprofit alapon az erre feljogosított társaságok végzik. Ha egy felhasználó a számítógépét vagy alhálózatát valamely TLD alá be kívánja jegyeztetni, akkor ezt az adott TLD kezelésével megbízott szervezettől kell kérnie. A fent említettek közül az első három adható ki általános felső szintű domainként – ezek az un. generic Top Level Domain-ek (gTLD) – a továbbiak kiadása korlátozott. Például a közismert .com és .net gTLD-khez tartozó internetcímek kiadását az amerikai Network Solutions Incorporation (NSI) végezte, 1997 óta pedig a VeriSign Company vette át a feladatot. 2008 közepén kiadott jelentése szerint a kiadott .com domain-ek száma 77 millióra rúg.

2000 novemberében az ICANN pályázati eljárás alapján további hét gTLD bevezetését tette lehetővé. Ezek az .aero, a .biz, a .coop, az .info, a .museum, a .name és a .pro. Az új nevek közül a .biz és az .info a kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat kínáló .com alternatívájává válhat majd, a .pro gTLD alá pedig a jövendőbeli üzemeltető reményei szerint az engedélyhez kötött foglalkozást folytatók regisztráltathatnak majd. A .name címtartomány a természetes személyek, az .aero a repülőgépgyártásban érdekelt cégek, a .coop a szövetkezetek, a .museum pedig a múzeumok és egyéb közgyűjtemények számára áll nyitva.

2005 júniusában az ICANN még tovább ment, és újabb gTLD-k bejegyzéséhez adta elvi hozzájárulását. Közülük talán a legmeglepőbb a .cat, mely a katalán nyelv és kultúra ápolására szolgáló tartalmak hozzáférhetővé tételét célzó oldalak regisztrálására szolgál. Továbbiak a .job, a .mobi, a .post, a .tel és a .travel, melyek úgy vélem önmagukért beszélnek.

Új további liberalizációs elképzelések is léteznek, olyanok, amelyek gyökeres szakítást jelentenének az eddig követett rendszerfejlesztési hagyományokkal. 2008 júniusában az ICANN – egyelőre munkaanyagként – közzétette egy új gTLD program elveit. Eszerint azok a szervezetek, melyek eddig csak a .com vagy a .org domain alá jegyeztethették be magukat, korlátlanul folyamodhatnának gTLD-ért is. Eszerint például a Microsoft igényelhetné a .msn, a Google a .google, vagy éppen a magyar főváros önkormányzata a .budapest felső szintű domaint.

Domainregisztráció Magyarországon

Az internet domainek kezelését Magyarországon is egy nonprofit szervezet végzi. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) egyesületi formában működik, s a tagjai hazai internetszolgáltatók. Az ISZT a jól ismert .hu ccTLD kezelését látja el saját szabályzata és üzletpolitikai irányelvei szerint. Mindazon szervezetek és egyéni felhasználók, akik a .hu domain alatt kívánnak internetszolgáltatást nyújtani, az ISZT-től kérhetik az általuk választott internet domain bejegyzését. Felettébb ritka jelenség, ha egy állam eltűri, hogy ilyen fontos kérdésben állami normaalkotás helyett iparági önszabályozás érvényesüljön, még a jogviták eldöntésében is.

A nyilvántartási eljárás szereplői a regisztráló szervezet – ez maga az ISZT – az igénylő, vagyis az a természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely valamely közdomain alá kíván internet domainnevet bejegyeztetni, valamint az ún. regisztrátor. A regisztrátor olyan internetszolgáltató, amely tagja az ISZT-nek, és amelyhez az ISZT, mint regisztráló szervezet az internet domainnevek bejegyzésével és fenntartásával összefüggő ügyintézést, az igénylőkkel való kapcsolattartást telepítette.

Az eljárás célja a domain delegálása, vagyis az igénylő kezelésébe adása. Ennek természetesen előfeltétele annak megállapítása, hogy van-e valamilyen akadálya a kezelésbe adásnak. Ha ilyen akadály nem merül fel, akkor a delegálás megtörténik, azaz a megfelelő adatbázisokban regisztrálásra kerül a delegált domainneve, az adott domain elsődleges és másodlagos névszervereinek címe, az igénylő neve és elérhetőségi adatai.

A domain delegálását az igénylő az általa választott regisztrátornál kezdeményezheti az erre a célra rendszeresített igénylőlap kitöltésével. Ezen az igénylő azonosító adatai mellett természetesen meg kell jelölni a kért nevet. Domainnévként csak olyan 2–40 elemből álló szavak, szóösszetételek, rövidítések szerepelhetnek, amelyek alfanumerikus karakterekből, azaz a latin abc ékezet nélküli kisbetűiből, a magyar abc ékezetes kisbetűiből, továbbá számokból (0–9) és/vagy kötőjelből (-) állnak.

A benyújtott domainigényeket a regisztráló szervezet a delegálás előtt a hivatalos webszerverén az igénylés időpontjának feltüntetése mellett nyilvánosan meghirdeti. Ekkortól számítva 14 napon belül emelhető kifogás az igényelt domain delegálása ellen. Ha ez az időtartam észrevétel benyújtása nélkül telik el, a regisztráló szervezet az igénylést teljesíti. Ellenkező esetben a vita rendezéséig az igény teljesítését fel kell függeszteni.

Bizonyos esetekben az igényelt domain-nevet prioritással rendelkezőnek tekinti a regisztráló szervezet. A prioritás feltétele, hogy az igénylő a nevet közvetlenül a .hu közdomain alá kéri delegálni, s a választott név az igénylő szervezet hivatalos – bírósági bejegyző végzéssel igazolt vagy jogszabályban megállapított – megnevezése, illetve rövidítése, vagy az igénylő számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy. A prioritásos igények kiszolgálása az igénylés nyilvántartásba vételének időpontja szerinti érkezési sorrendben, előzetes nyilvános meghirdetés nélkül történik.

Az ISZT által kibocsátott szabályozás[3] alapelve szerint egy domainnév nem tartozhat több igénylőhöz, azaz egy bizonyos név csak egyetlen igénylő számára regisztrálható. Az igénylő jogosult használni a számára regisztrált domain nevet, ám azzal nem rendelkezhet korlátlanul. A nevet másra át nem ruházhatja és használatra sem engedheti át. Az igénylő a név használatáról bármikor lemondhat; ekkor a név visszaszáll a regisztráló szervezetre s ismét regisztrálhatóvá válik. A regisztráció csak azonnali felhasználásra történhet, azaz tilos a neveket előre lefoglalni, készletezni. A regisztráló szervezet a fenti korlátozásokkal – helyeselhető módon – a domain-nevekkel való üzérkedésnek kívánja elejét venni.

Balogh Zsolt György és Bodolai László

 

 

[1] IP = Internet Protocol; TCP = Transmission Control Protoco

[2] The Internet Corporation for Assigned Names and Numbers

[3] http://www.domain.hu/domain/szabalyzat/szabalyzat.html (2009. január 5.)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.