Megalakult a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 

2011. szeptember 24-én, Budapesten megalakult a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság a jogi-szakmai tudományos együttműködések egyik legújabb fórumaként. A társaság elnöke Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke lett, a négytagú elnökségbe választották továbbá Dr. Fejes Zsuzsannát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi adjunktusát, Dr. Tóth J. Zoltánt, az Alkotmánybíróság főtanácsadóját, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docensét, továbbá Dr. Kovács Endre Miklóst, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Jogi Osztályának munkatársát. A társaság tevékenységéről és céljairól kérdeztük az elnökség három tagját.

 

Milyen céloktól vezérelten alakították meg a Magyar Jog- és Államtudományi Társaságot?

Tóth J. Zoltán: A Magyar Jog- és Államtudományi Társaság megalapításával egy olyan tudományos alapokon szerveződő közhasznú társadalmi szervezet létrehozása volt a célunk, amely reményeink szerint tartalmas, országos szintű jogi-szakmai együttműködés állandó fóruma lesz a jövőben.

Fejes Zsuzsa: Az alapszabályunkat konszenzussal fogadtuk el, amely kimondja, hogy alapvető célunk egy állandó tudományos és szakmai fórum biztosítása az állam- és jogtudományokat művelő szakemberek számára. Ezzel szeretnénk elősegíteni különösen a jog- és államtudományok területén jelentkező problémák megoldását, jogrendszerünk tudományos alapokon álló továbbfejlesztését, mégpedig konkrét javaslatok kidolgozásával és közös eszmecserék révén.

Kovács Endre Miklós: Amit még feltétlenül meg kívánok említeni a céljaink kapcsán, hogy mindenképpen szeretnénk, ha tagjaink sorát a fiatalabb jogászgenerációk is gyarapítanák. Ennek fényében választottuk meg a tisztségviselőket is. Az elnökség és a felügyelőbizottság tagjainak kiválasztása során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az elméleti és gyakorlati szakemberek, illetve minél több jogág művelői egyaránt képviseltetve legyenek az egyesület vezetésében. Ezáltal is ösztönözni kívánjuk az elméleti és gyakorlati területeken tevékenykedő jogászok szakmai kapcsolatépítését, ugyanis meggyőződésünk, hogy az egyesülettel olyan tartalmas szakmai együttműködési fórumot hoztunk létre, ahol e két terület szakemberei véleményt cserélhetnek.

 

Az említett célok megvalósítása érdekében milyen szakmai területeken fognak tevékenykedni?

Fejes Zsuzsa: Az Alapszabályunkban pontosan meghatároztuk az egyes célterületeinket, valamint az azok keretében ellátandó feladatainkat. Elsősorban az állam- és jogtudományokhoz kapcsolódó aktuális témákat feldolgozó tudományos projektek létrehozásában és megvalósításában, illetve az ilyen szakmai kutatások megszervezésében szeretnénk közreműködni. A tudományos kutatások mellett tudományszervezői feladatokat is szeretnénk ellátni, és a tehetséges joghallgatókat, illetve a pályakezdő jogász fiatalokat is igyekszünk bevonni az egyesület munkájába. Ebből következően a fiatalabb jogászgenerációk szakmai tehetséggondozása is az egyik alapvető célterületünk lesz.

Kovács Endre Miklós: Külön kiemelném, hogy a tudományszervezői vonalon a szakmai tapasztalatcsere különböző formáin – úgymint a konferenciák, workshopok, szemináriumok megszervezésén – túl az egyik prioritási területünk lesz a De iurisprudentia et iure publico – Jog- és politikatudományi folyóiratnak a Társaság keretein belüli gondozása.[*] Ezt a periodikát a tudományos eredményeink fő publikációs felületeként kívánjuk hasznosítani.

Tóth J. Zoltán: Azt is hozzátenném, hogy a tehetséggondozás keretében kiemelt szakmai támogatást kívánunk nyújtani a hallgatói tudományos szerveződéseknek, közösségeknek, valamint ki szeretnénk venni a részünket a tehetséges joghallgatók különböző tudományos és szakmai megmérettetéseire történő felkészítéséből is.

 

Honnan érkeztek a Társaság alapító tagjai?

Fejes Zsuzsa: Mint ahogy arról már szó esett, célunk, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati jogászi szakmák felé nyissunk. Ezt az elvet az alapító tagok esetében is érvényesítettük. A különböző jogi karok oktatói mellett az Alkotmánybíróságról, minisztériumokból, önkormányzatoktól, más állami szervektől, illetve a különböző gyakorló jogászi hivatásrendekből érkeztek az alapító tagjaink.

 

Mennyire nyitott a Társaság? Miként lehet a Társaság tagjává válni?

Kovács Endre Miklós: Társaságunk nyitott a csatlakozni kívánó kollégák előtt. Olyan tagság megvalósítására törekszünk, melyben a szakmai munkához mindenki aktívan hozzá tudja adni a maga szakértelmét és segítségét. Semmi esetre sem szeretnénk „alvó” tagokból álló tömegszervezetté válni. Ezért elnökségünk egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy a társaság működésének dinamikáját fenntartsa.

Fejes Zsuzsa: A tagfelvétel során a nyitottság elvét követjük, így mindenki taggá válhat, aki az alapszabályunk rendelkezéseit magára nézve kötelezőként elfogadja, és kötelezettséget vállal a társasági célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre. Társaságunk kizárólag rendes tagokból áll. A csatlakozás alapfeltétele, hogy a felvételét kérő személy rendelkezzen állam- és jogtudományi képesítéssel, továbbá két tag írásban ajánlja a felvételét, valamint az, hogy a tagok részére megállapított éves tagdíjat megfizesse. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor az előzőekben említett dokumentumok mellett a kitöltött belépési nyilatkozatot, valamint részletes szakmai önéletrajzot kell az elnökség részére eljuttatnia a kérelmezőnek. A felvétele tárgyában természetesen az elnökség dönt.

Hogyan tovább, miután bejegyezték a társaságot?

Tóth J. Zoltán: Még ebben az évben megtartjuk az első rendes közgyűlésünket, amelynek alkalmával meg fog történni az új tagok belépése, a társaságunk jövőbeli működésével kapcsolatos stratégiai irányvonalak lefektetése, valamint már kész terveink vannak az első rendezvényekre is. Az első hónapokban több konferenciát is szervezünk.

 

Említette a „stratégiai irányvonalakat”. Ez mit takar pontosan? Lehet többet tudni ennek a tartalmáról?

Tóth J. Zoltán: Természetesen. Ennek egyrészt jogi-szakmai, azaz kutatási, másrészt kommunikációs, harmadrészt pedig pénzügyi vetülete van. A jogi-szakmai aspektus tekintetében a szakmai munkát konkrétan megvalósító első szakmai tagozatok létrehozatalára szeretnénk sort keríteni. Nagyon fontos, hogy az elnökség csak koordinál, illetve a tagozatok működésének pénzügyi és egyéb feltételeit biztosítja, de nem végzi el a programok megszervezését a szekciók helyett. A tudományos és a szakmai munka a tagozatok keretében folyik, így – tagjaik révén – az egyes szekciók döntik el, hogy milyen rendezvényt, pl. konferenciát, workshopot, szimpóziumot, felvilágosító előadásokat, új tehetségeket felfedezni hivatott tanulmányi versenyeket stb. kívánnak szervezni. A kommunikációs vonalon pedig olyan stabil, jól hasznosítható „közvetítő” csatornákat szeretnénk kiépíteni, melyeken keresztül folyamatosan és minél szélesebb körben tudjuk tájékoztatni az érdeklődőket a tevékenységeinkről, különös tekintettel a kutatási eredményeinkre.

Kovács Endre Miklós: Mint ahogy azt már említettük, a tudományos eredményeinket a De iurisprudentia et iure publico című folyóiraton keresztül kívánjuk publikálni. A 2007 óta negyedévente megjelenő internetes periodika magyar, angol és német nyelven írt, a jogtudomány és politikatudomány köréből származó, megjelentetésre szánt tanulmányokat közöl. A folyóirat nyitott a fiatal kutatók, valamint a gyakorlati szakemberek előtt is, melynek további eredményes gondozása hamarosan társaságunk feladata lesz. Célunk a nevezett folyóirat tartalmi és formai kereteinek új alapokra tétele. A tartalmi megújulás központi eleme az lesz, hogy a jövőben tematikus számok kiadását tervezzük egy-egy aktuális témát feldolgozó jog- és politikatudományi tárgykörben. A formai megújításnak két eleme lesz: a folyóirat internetes megjelenésének modernizálása, valamint az elkövetkezendő számok nyomtatott formában való kiadása. Itt jegyezném meg azt is, hogy társaságunk arculatának a kialakítása is folyamatban van. Célunk, hogy egyedi, modern, a kor kihívásainak megfelelő kommunikációs formában adhassuk át a tudományos eredményeinket az érdeklődők számára.

Fejes Zsuzsa: Mindezek fényében őszintén reméljük, hogy szakmailag tartalmas és perspektivikus tudományos együttműködés útján sikerült elindulnunk. Az első lépéseket ennek érdekében már megtettük. A továbbiakat pedig hamarosan, a bejegyzést követő első rendes közgyűlésünk alkalmával meg fogjuk tenni.

 

Kiket várnak a tagjaik sorába?

Kovács Endre Miklós: Minden olyan elméleti és gyakorlati jogászt, aki a korábban említett feltételeknek megfelel. Kifejezett célunk az, hogy olyan együttműködési fórumot teremtsünk, ahol mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek által felvetett problémák megtárgyalhatók, közös gondolkodással, a két szféra sajátos tapasztalatinak együttes felhasználásával megoldhatók, vagy legalábbis a megoldási irányvonalak egy sok megközelítést tartalmazó, racionális disputa során megvitathatók.

Tóth J. Zoltán: Ezért várunk mindenkit, aki gondolkodik a jövőről, és van véleménye a jelenről. Olyanokat várunk, akik aktívan részt vennének a társaság, és ezen belül a saját területük szerinti tagozat életében, munkájában, mert az egyesület csak azáltal lesz „élő”, ha azt mi, tagok működtetjük.

Fejes Zsuzsa: Nagy érdeklődéssel és nyitottsággal várjuk a leendő tagjainkat, és komolyan elkötelezettek vagyunk minden szakmai rendezvény támogatásában és népszerűsítésében. Szívesen biztosítunk fórumot valamennyi tudományos eredmény, konferencia, illetve szakmai rendezvény számára. Olyan információs csatornát szeretnénk teremteni a jogász szakma számára, amely segít az állam- és jogtudományok művelőinek kapcsolatépítésében.

Dr. Kiss Anna

 

---

 

Dr. Fejes Zsuzsanna

Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte el 2000-ben, majd a Kar Politológiai Tanszékén PhD ösztöndíjas doktori képzés keretében kutatásokat kezdett az európai államelmélet és a határon átnyúló regionalizmus témakörében. Közben posztgraduális képzés keretében elvégezte az Európa-jogi szakjogász képzést, és tanársegédként, majd 2008-tól adjunktusként dolgozik a Politológiai Tanszéken. Doktori értekezését 2010-ben védte meg summa cum laude eredménnyel. A Szegedi Tudományegyetem több karán fejt ki oktatási tevékenységet, amelynek keretében két főtárgyból (Államelmélet és Politológia) tart évfolyam-előadásokat, valamint több fakultatív tárgyat oktat és gyakorlatot vezet. Tudományos tevékenysége során az elmúlt években négy jelentősebb hazai kutatásban (OTKA, NKFP) vett részt, több rövidebb külföldi tanulmányutat tett, többek között 2005-ben Olaszországban, 2009-ben Norvégiában, 2008-ban Brüsszelben. Egy könyv, két könyvrészlet, valamint egy szerkesztett kötet szerzője. Tanulmányai többek között a Central European Political Science Rewiew, Comitatus, Európai Tükör, Európai Jog, Fundamentum folyóiratokban jelentek meg, hat angol nyelven. A magyar EU-elnökség ideje alatt a Külügyminisztérium Európai Tükör c. folyóiratának szerkesztője volt. Szakmai-közéleti munkássága keretében tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak és a Magyar Regionális Tudományi Társaságnak.

Dr. Kovács Endre Miklós

Egyetemi tanulmányait 2008-ban fejezte be a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
Egyetemi évei alatt aktív résztvevője volt a különböző hallgatói tudományos fórumoknak. Alapító tagja, majd – diplomája megszerzéséig – koordinátora a Politikatudományi és Államelméleti Tudományos Diákkörnek.
2007-ben a XXVIII. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának Jog- és Állambölcseleti Tagozatában II. helyezést ért el.
2008-ban a Külügyminisztérium által kezdeményezett TézEUsz 2011 (Tézisek az EU-elnökségi stratégiához) című országos tanulmányi diákkonferencián és versenyen a szakmai zsűri I. díját nyerte el. 2010 óta PhD képzésen vesz részt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, emellett a De iurisprudentia et iure publico – Jog- és politikatudományi folyóirat társszerkesztői feladatait látja el. 2011 áprilisától.
Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Jogi Osztályának munkatársa.

Dr. Tóth J. Zoltán

1978-ban született Kecskeméten, 2002-ben szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
2002 óta főállású oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, a Jogelméleti Tanszéken; 2002-től egyetemi tanársegéd, 2008-tól egyetemi adjunktus, 2010 óta egyetemi docens. Ugyancsak 2002 óta oktat a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszékén. 2008-ban summa cum laude PhD fokozatot szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
Fő tudományos kutatási területe a halálbüntetés jogelméleti kérdései, e tárgykörben két önálló monográfiája jelent meg „A halálbüntetés filozófiája és kortárs jogelméleti kérdései” (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2008, 287.) és „A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete” (Századvég Kiadó, Budapest, 2010, 385.) címmel.
További kutatási területei a modern amerikai jog- és államelméleti irányzatok, valamint a jogalkalmazói jogértelmezés módszereinek kérdésköre.
Elméleti tevékenysége mellett a gyakorlatot is műveli: korábban ügyvédi praxist folytatott, jelenleg pedig a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának főtanácsadója.

 

 

[*] A folyóirat a www.dieip.hu, illetve a www.dieip.com weboldalon érhető el.

---