„Mi magunk kell, hogy a változás legyünk”


Vészhelyzetben vagyunk, a modern ipari civilizáció legutolsó szakaszában járunk – figyelmeztet dr. László Ervin tudományfilozófus.

A modern ipari civilizáció össze fog omlani, hacsak nem következik be alapvető változás a következő néhány évben – állítja dr. László Ervin, a nemzetközi hírű, Olaszországban élő magyar tudós. E gondolatkör állt angol nyelvű előadásának középpontjában is, mely videoüzenet formájában hangzott el 2022 végén a XIII. Magyar Fenntarthatósági Csúcs elnevezésű konferencián, Budapesten.

A 91. életévében járó neves gondolkodó, a konferencia fővédnöke úgy látja, ez a változás szerencsére már elkezdődött. Különösen a kvantumtudományokban jelentek meg új felismerések, melyek lényege: semmi sem különül el mástól. E régóta hangoztatott álláspontját megismételte előadásában is, de előtte összefoglalta, mi romlott el a világban az elmúlt időszakban.

Elavult világnézet

A régi világnézet szerint az emberiség azt hitte, hogy a világ különálló apróságokból áll. Egy részük tárgy, egy részük élőlény, s mindegyikük elválasztva létezik egymástól. „Ha azt gondoljuk, hogy a dolgok elkülönülnek tőlünk és egymástól, akkor természetesen előnyben részesítjük, hogy a hozzánk legközelebb álló, hozzánk tartozó dolgok érdekében tájékozódjunk, akkor különállóak vagyunk… és nem érdekel, hogy valójában mi történik a többi részével, csak magamért vagyok felelős” – magyarázta, hozzátéve: az általunk teremtett világot a régi gondolkodásmód szülte meg, és e világkép következménye lett a mára kialakult tarthatatlan helyzet. Egy kimerülőben lévő bolygón az erőforrás egyre kevesebb a létfenntartáshoz, s elfogult, önző, önközpontú érdekek torzítják a valóságot, pedig a cél egy fenntartható világ megteremtése lenne – tette hozzá.

dr. László Ervin tudományfilozófus

Dr. László Ervin: „Nagyszerű dolog egy globális közösségben élni, és cselekedni e közösség konstruktív tagjaként, mintsem olyan emberként, aki csak a saját érdekeit nézi” (Fotó: Falus Tamás)

Magánérdekek és nemzeti érdekek

Úgy véli, két nagy átok létezik a világban. Szavakban kifejezve: az egyik a „magán” (private), mely az üzleti világban, a másik a „nemzeti” (national), mely a politikai széfárban van jelen.

„A szervezet, ahogyan azt a biofizikából, biokémiából ismerjük, egy olyan integrált rendszer, amelyben minden elem együtt dolgozik, egyetlen cél érdekében, hogy fenntartsa az élő szervezetet a rendszerben. Ez azt jelenti, hogy minden elemnek együtt kell működnie. Egy szervezetben nincs magánszektor, nincs nemzeti érdek. Bármi, ami ehhez hasonlít, az betegség jelenlétére utal a rendszerben.”

Ám ma még az emberi világot magánérdekek és nemzeti érdekek irányítják, mintha ez lehetséges lenne az egész rendszer, a bolygón létezés természetes módjának lerombolása nélkül. Pedig ma az emberi civilizáció csak ezen a bolygón tud túlélni, ahol minden elemnek részt kell vállalnia a munkában, megosztva az előnyöket és a hátrányokat a fejlődés, a fenntarthatóság érdekében – fejtette ki.

Csakis az egész rendszer élhet túl

Egységnek kell léteznie az emberben, a kvantumtudományokban, mivel minden mindennel összefügg; ami valakivel történik, az másokkal is megtörténik. Csakis az egész rendszer élhet túl: az élet egyetlen része sem tud külön boldogulni, önmagában nem tartható fenn. A változásnak ebből a felismerésből kell fakadnia – vonja le a következtetést dr. László Ervin. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az üzleti világot irányítóknak és a politikai vezetőknek rá kell ébredniük: az az érdekük, hogy ne a rendszert akarják uralni, hanem váljanak annak építő részeivé. „Folytathatjuk úgy, ahogy voltunk, majd megfizetjük a következményeket, bár ez nem tart sokáig. Most hálásak lehetünk a válság eljöveteléért, hiszen ez egy jelzés. De, ami még furcsább, a rosszindulatú vírus megjelenéséért is hálásak lehetünk, hiszen mindezek felismerése, felfedezése az, hogy talán végre ráeszmélünk: nem tudunk elszakadni a többiektől, mindannyiunknak együtt kell dolgoznia. Elhagytuk a nemzeti szintet, elhagytuk a magánszintet, most már globális helyzetben vagyunk.”

A globális válság egyben globális lehetőség – ahogy előző évi előadásában is már beszélt erről. (Dr. László Ervin 2021-es felszólalásáról itt írtunk!)

Óvatos bizakodás

Nincs magán (privát), nincs egyetlen nemzet. Nem lehet csupán Amerikát naggyá tenni, ahogy azt az előző amerikai elnök fennhangon hangoztatta. „Nem egyetlen országot lehet naggyá tenni, az emberiséget kell naggyá tenni” – hangsúlyozta előadásában a gondolkodó. A lehetséges megoldásoknak pedig „az elméből, a pszichológiából, a pszichéből, a világnézetből, a hiedelemrendszerből kell származnia, abból, ahogyan mi magunkról és a világról gondolkodunk; akkor tehetünk valami jobbat is vele. És így lehetünk részei a világnak, hiszen a természetet az univerzum mindig is egy koherens egésznek szánta… Mi magunk kell, hogy a változás legyünk, melyet látni szeretnénk a világban.”

El kell végre felejteni az elavult gondolkodásmódot – vallja dr. László Ervin, különösen most, hogy válságban vagyunk. Hiszen az emberiség egy életképes faj, mely átmenetileg helytelen gondolkodásmódot alkalmazott, de képes a természetes gondolkodásmódot átvenni a felszínes magánszemlélet és a csak nemzetben gondolkodás helyett.

„Nagyszerű dolog egy globális közösségben élni, és cselekedni e közösség konstruktív tagjaként, mintsem olyan emberként, aki csak a saját érdekeit nézi” – fogalmazott a tudományfilozófus, azzal fejezve be előadását, hogy óvatosan bizakodó: az emberiség meg fog felelni e kihívásnak – feltéve, ha tovább akar élni e bolygón.


Kapcsolódó cikkek

2023. február 3.

A veszélyes hármas

Tridémiának hívják a Covid–19, az influenza vírusainak, valamint az RSV-nek az együttes jelenlétét, mely egyre fenyegetőbb egészségünkre.

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.