Mit tud Hollywood, mitől jó egy film?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mitől babonáz meg minket egy film? Miért nőhette ki magát napjaink legnépszerűbb művészeti ágává? Mi Hollywood varázsa és magyar háttere? Bokor Pál két új könyve is e titkokra keresi, és igyekszik megtalálni a válaszokat.

2015 nyarán a Jurassic World című amerikai filmre a bemutatását követő két hétben több mint egymilliárd dollár értékben váltottak mozijegyet a nézők a nagyvilágban. A játékfilmek még mindig csábítják a nézőket a mozikba, miközben a tévécsatornák is ontják magukból a játék-, ismeretterjesztő és dokumentumfilmeket. A száz, magyar nyelven sugárzó tévécsatorna is naponta filmek sokaságával bombázza nézőit.  Mi az a mágikus erő, amely az embereket e hetedik művészeti ághoz vonzza?

Részben erre a kérdésre is felel Bokor Pál két új, filmről szóló, műfajában és stílusában mégis oly különböző kötetében. A tapasztalt újságíró hosszú éveken át dolgozott tudósítóként az Egyesült Államokban, írt forgatókönyvet, nagy- és kisjátékfilmek, dokumentumfilmek producereként pedig belekóstolt a filmkészítés mesterségébe is. A Hollywood magyar szemmel című kötetében a filmvilág legtöbbeket érdeklő hátterét mutatja be: hogyan „gyártják” a stúdiók a sikert, a sztárt, mi áll a legnépszerűbb filmes díj, az Oscar hátterében, és mi köze a magyaroknak a világ legjelentősebb filmiparának kialakulásában, fejlődésében. A júniusi Könyvhétre megjelent másik, A film mint mozgás – Gondolatok a film szépségéről és szabadságáról című könyve pedig filmesztétikai mélységekben igyekszik elemezni a művészeti ágat, és példák, magyarázatok segítségével tárja elénk, mi tesz egy alkotást eredetivé, művészivé, vagyis mitől jó egy film.

A Hollywood magyar szemmel című kötet borítója

A Hollywood magyar szemmel című kötet valójában harmadik, bővített kiadás, és három, korábban önálló kiadványként megjelent könyv egyben, mely egyrészt már tartalmazza a legfrissebb filmes fejleményeket is, másrészt a szerző alaposan átdolgozta a korábbi kiadásokat. A frissítés különösen az első könyvnél – e kiadásban első nagy fejezetnél – fontos, mely az Oscar-díj történetét dolgozza fel. Lélekben ott vagyunk a díj megszületésénél, a húszas évek második felének Amerikájában, megismerhetjük Henry Fonda Oscar-kálváriáját, az Oscar nagyasszonyait, rekordjait, felejthetetlen pillanatait. (Marlon Brando aranyszobrát például 1972-ben egy indián színésznő vette át.) A szerző természetesen szót ejt a díj és a magyar filmesek kapcsolatáról, Rózsa Miklóstól, Kertész Mihálytól Zsigmond Vilmoson, Rófusz Ferencen át Szabó Istvánig.

A kiadványban talán a második nagy fejezet a legizgalmasabb, mely Hollywood megszületését tárja elénk, és remekül foglalja össze, milyen jelentős szerepet is játszottak a magyarok az álomváros, illetve máig meghatározó stúdióinak megteremtésében. Sokat köszönhet Hollywood a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye térségének, ahonnan a hírneves Paramount és Fox stúdiók alapítói elszármaztak. A Ricse községben született Zukor Adolf és a Tolcsvából származó Fuchs Vilmos szülei sem a szülőföldjükben, hanem az Újvilágban bíztak a XIX. század második felében, hogy megcsinálhatják szerencséjüket. Zukor, az egykori mátészalkai szőrmeinas idővel már New Yorkban, mint gazdag szőrmekereskedő fektetett a kinematoszkópokba, Edison találmányának, a filmvetítő szerkezetek forgalmazásába. Innen már csak egy ugrás volt a XX. század első évtizedeiben a „moziárkádok” kialakítása, majd a mozik „etetése”, vagyis filmek készítése, forgalmazása, az időközben kialakított, majd fejlesztett mozirendszerek segítségével. Fuchs Vilmos is a moziban látta a jövőt, és immáron William Foxként vásárolt moziárkádokat, miután 1903-ban túladott ruhajavító műhelyén, melyet ruhagyári munkás tapasztalatai alapján alakított ki. Fox 1915-ben alapította meg filmgyártó cégét, a Fox Film Corporationt. A többi már történelem. Ő bérelt elsőként a nyugati parton, Los Angelesben filmstúdiót, hogy ott gyártsa filmjeit. 1920-tól a Fox és a Paramount már sorra állította fel forgalmazó irodáit a világban, hogy értékesítse filmjeit. A hollywoodi stúdiófilmgyártás ma is működő modellje Adolph Zukor nevéhez fűződik, a hangosfilmgyártás megszervezése Fox érdeme.

Kluwer International Külföldi jogi e-könyvek   Egy kattintásra Öntől!   Rendelje meg most és 5 percen belül már olvashatja! »

A könyv harmadik nagy fejezete a sztárokat hozza emberközelbe. Nem bulváros közelbe – hangsúlyozza a szerző, mert a pletykák csak erősítik a sztárokról kialakult torz képet. Az amerikai sztárkultúra komolyabb annál, mint ahogyan az a médiában elénk tárul – fogalmaz. Az egyik legfontosabb kulturális élményforrás főszereplői ugyanis jóval többek egyszerű celebeknél. A stúdiók és a médiumok szorításában élő színészek többsége minőségi munkát végez, valódi teljesítményt nyújt, s művészete az, amely a nézőket a moziba vonzza. A Temesváron született Johnny Weissmüllertől Humphrey Bogarton, Marlon Brandón át Brad Pittig. A sikeresség egyik fokmérője az Oscar, de csak az egyik. Fontos az is, ki miként válik egy korszak jelképévé, ahogy például Marilyn Monroe vált. A sztárrendszer egyidős a mozival – tudjuk meg a szerzőtől, aki példák sorát hozza a Hollywood-galaxisból, ki miért válhatott állócsillaggá. És persze megmagyarázza, miért is van szükség szárkultuszra, és annak fenntartására.

Hollywood nemcsak magyar stúdióalapítókkal, de filmsztárokkal is büszkélkedhet. Weissmüller mellett például Lugosi Béla (Blaskó Béla) is közép-európai születésű, s bár Tony Curtis már Bronxban látta meg a napvilágot a Mátészalkáról kivándorolt Schwartz család gyermekeként, büszkén vallotta magát egyaránt magyarnak és zsidónak. De magyar felmenőkkel büszkélkedhet Paul Newman, Goldie Hawn vagy Debra Winger, Mariska Hargitay, Gábor Zsazsáról nem is beszélve.

A film mint mozgás című kötet borítója

Bokor Pál esztétikai kötete, A film mint mozgás bizony már nem annyira könnyed olvasmány, mint előző könyve. Itt az olvasó mélyebb elemzéseket talál művészetről, irányzatokról, stílusokról, formáról és tartalomról. Akit érdekelnek a film rejtett összefüggései, megismerheti a korábbi filmelméletek legfontosabb nézeteit, és a szerző alapos összegzését e hetedik művészeti ágról. Bokor Pál nem akarja megmondani a mozirajongóknak, a filmkritikusoknak, az alkotóknak, melyik film a jó, és miért, melyik a rossz, és mit rontott el a rendező, de meri végiggondolni és megfogalmazni, mitől lesz a mozgásból esztétikum, a filmből művészet.

A filmet nem a hang és a látvány, hanem a mozgás és a látvány művészetének tartja, melynek kreatív eszköztárát a mozgásnyelv fogalmával határozza meg. E kiindulópontból elemez korábbi esztétikai érvrendszereket, és próbálja megválaszolni: miért és hogyan tud e valóságutánzás olykor több, hihetőbb lenni, mint maga a puszta valóság? Mi ebben a művészet, illetve hogyan képes azzá válni. Miként hat a mozgóképtechnika fejlődése, tökéletesedése az érzékekre, és hogyan sikerül azt a művészet szolgálatába állítani. (Gondoljuk csak el az irányt: némafilm, hangosfilm, fekete-fehér, színes, celluloid, digitális, 2D–3D–4D, film, VHS, DVD, Blu-ray).

Tíz év munkája fekszik ebben az ötszáz oldalas igényes műben, melytől nem kell megijedni: forgathatja filmes egyetemi tanulmányokat folytató fiatal éppúgy, mint a film világa iránt az átlagnál jobban érdeklődő filmbarát. Aki e könyv olvastán talán jobban meg tudja érteni, miért is képes bombasiker lenni a mai világban egy Jurassic World, vagy éppen ellenkezőleg: értetlenül áll a jelenség előtt és vakarja a fejét: hová is lesz a filmművészet?

(Mindkét kiadvány az Atlantic Press gondozásában jelent meg.)

---