Motorszerelő mesterek II. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Baradlai a hajóépítés kezdetekor párhuzamosan fogott neki a motorjavítási projekt szervezésének. A döglött Chrysler 70-es motor jobb híján a hajó mellett hevert az udvaron, legalább 3 személy kellett az elmozdításához. A volt tulajnak azt mondták a szakszervízben, hogy javíthatatlan, de Baradlai menthetetlenül hitt a csodákban.

Imit, a Zichy Jenő utcai csónakmotor javító mestert Baradlai régről ismerte. Számos közös horgászélmény kovácsolta össze őket, főként a novemberi mártélyi misztikus csukafogó versenyek, ahol néha a pálinkacsepp is megáll a levegőben a hidegtől. Kálmán, Imre roma származású, aranykezű segédjét országos hírű Simson blokk szerelőként tartották nyilván a klasszikus kismotorral horgászni járó, egyre szűkülő szubkultúra képviselői, akik leginkább a motorvázra erősített sárga diszperzites vödrökről ismerhetők fel a délalföldi holtágak környékén. Kálmánhoz mozdonyvezetőkkel küldözgették fel a kiszerelt motorblokkokat, amelyeket felfúrás, perselyezés, és dugattyúesztergálás után újra mozdonyvezetők szállítottak vissza a megrendelőhöz. Kálmán is lelkesen próbált horgászni, Baradlaiban az az akciója maradt meg leginkább, amikor egy február végi évadnyitó horgászaton egy csukázó úszós szerelékkel pontyozott, igaz, legalább a horgot kicserélte, és drótelőkét sem tett fel, viszont a horogra legalább 6 gilisztát felfűzött. Nem lesz egy kicsit durva ez a szerelék, kérdezte Tanár úr, akinek 8-as előkével is alig sikerült egy óra fagyoskodás után kivarázsolni egy papírvékony bodorkát, jön erre is, bizakodott Kálmán, miközben oldalast sütött egy vaslemezen. De Kálmánt mindenképpen űberelte Feri bácsi, a volt rendőrnyomozó, aki nyugdíjas korára kezdett el horgászni tanulni, és mindenképpen csukát akart fogni. Halszelettel ajánlotta neki Kálmán, Feri bácsi másnap megjelent néhány piacon vásárolt pontypatkóval, jó lesz-e. Kálmán hümmögve bólogatott, jó az, biztos szép nagy csuka jön majd rá, a többi horgász vérmérsékletétől függő vidámsággal nézte a fura kombinációt, csak akkor lohadt le, amikor Feri bácsi fél óra múlva teljesen valószínűtlenül fogott egy hármas csukát.

Imi és Kálmán egyszer Baradlai Saabjának felrobbant motorját is megreparálták, de a Saab ezt nem hálálta meg, bejáratás után valami vezérlési hiba miatt újra felrobbant a blokk, és hogy ez nem az Imi és Kálmán duó hibája volt, azt a későbbi cserélt motor felrobbanása bizonyítja, de Baradlai addigra már megszabadult az életveszélyes autójától, és titokban elmondott egy imát minden Gripen pilótáért.

Imiék természetesen elvállalták a motor felújítását, vagyis a blokkét, sajnos az elektromos részeket már valaki korábban széthúzkodta a vezérlésen, kellett szerezni egy leírást. A motort Baradlaiék egy izmos tényfeltáró újságíró kombi Audiján szállították el a Zichy Jenő utcába, ahol egy deszkán csúsztatták le a szuterénbe a szűk lejárati lépcsőn.

Eltelt egy fél év. Imiék nem dolgoztak rohamtempóban, ezt már Baradlai megszokta. A vezérlést közben megvizsgálta valamelyik elektromos szaki Imiék környezetéből, az egyik gyújtástekercsben megszakadt egy szál.

Baradlainak erre is volt megfelelő embere, kedvenc nagybátyja, szintén Imre, aki egy eldugott Tisza-parti faluban éldegélt betegeskedve. Baradlait Imre tanította horgászni, akkoriban 10 éves sem volt, mágikus HOKÉV üvegbot spiccek rezzenéseit figyelték a Tiszaföldvár melletti nagy Tisza-kanyarban, Baradlait agyonmarták a szúnyogok, de ez sem érdekelte, sokkal inkább az ártéri erdőben suhogó kísértetek, amivel Imre horgászcimborája ijesztgette. Három nap után be is érett az első kecsege. Imre kiválóan értett az elektromos herkentyűkhöz, rádiósnak tanult a seregben, a falu szélén álló házának udvarát amatőr rádióállomás antennadrótjai szelték keresztül kasul, nem volt olyan tévé, amit ne tudott volna megszerelni. Egyszer, amikor Pestre került korházba, a szobatársa leverte a bevitt kistelevíziót, és eltört a fő nyomtatott áramkör panel. Baradlai, amikor ment látogatni, a szobában egy kisebb csoportosulást talált, Imrét állták körbe, és feszülten figyelték, ahogy az ágyán a szétszedett tévé paneljét kötötte össze forrasztópákával szálanként. A rézdrótokat a kórház falából kilógó vezetékekből húzkodta ki. Baradlai nem lepődött meg különösebben, amikor a televízió másnap már tökéletesen üzemelt. Imre egyszer a gátőrrel horgászott, harcsára. A gátőr harcsa helyett egy fadobozos, csöves rádiókészüléket akasztott meg. Na, ha ezt megszólaltatod, kapsz egy láda sört! Imre hazavitte a rádiót, kimosta slaggal belőle a kagylókat és az iszapot, és kitette a napra száradni. Amikor kiszáradt, bedugta a konnektorba, és a rádió megszólalt.

Persze nem volt minden projektje ilyen sikeres, egyszer elektromos disznóterelő kéziszerszámot rendelt tőle a földvári kanász. Imre túlméretezte a feszültséget, a 7 Góliátelemet magába foglaló PVC cső végébe applikált áramátalakítóban, és az első próbán agyoncsapta a szerkezet a vezérkant, a konda büszkeségét. Imre utána gondosan kerülte a konda környékét, volt, amikor úgy menekültek horgászatból hazafele, hogy motoron ülve balkézzel tolta a biciklis Baradlait a gáton. Ezt a menekülési módszert egyszer később szőlődézsmálás után is alkalmazták a téeszcsősz elől egy őszi horgászatból hazaúton.

Baradlai a régi emlékeken felbuzdulva egy horgászattal összekötve levitte a tekercselnivalót Imrének, aki három hét múlva küldte is vissza postán a kész alkatrészt.

Imi, a Zichy Jenő utcai mester elhívta Baradlait Csepelre, a dugattyúöntő műhelybe. Baradlai fejében már kezdett összeállni a láthatatlan kapcsolati háló, amelyen keresztül a legbizarrabb herkentyűket is rendbe lehet hozatni. Az egykori vasmű területén megbúvó öntödében repülőgépmotoroktól kezdve a kerti traktorokon keresztül a láncfűrészig minden motorfajta dugattyúját bevállalták, különböző ötvözeteket használva a megengedett hőtáguláshoz való igazodás miatt. Utána Imre méretre esztergálta a dugattyúkat, a hengerfal szerencsére nem sérült, így csak a hengerfejet kellett még rendbe hozni. A motort próbaképpen összefűzték a műhelyben, Baradlai teljesen fellelkesült, hogy talán mégis lesz egy használható motor a hajóhoz.

A befejezéshez mindenképp kellett valaki, aki érti, ismeri a Chrysler csónakmotorok lelkét. Baradlai jobb ötlet híján Maccabihoz, a nagycsaládos hajóépítőhöz fordult. Péter lesz a te embered, aki Budapest felett lakik egy Duna parti kisvárosban. Maccabi még megkérdezte, hogy Baradlai nem száll-e be egy 1412-ben épült horvát tengerparti ház megvásárlásába, nagyon jó vétel, a pincéjében kínzókamra volt, még a kínzócölöpök is megvannak.

Baradlai felhívta Pétert, aki megerősítette, hogy működőképesre össze tud varázsolni egy Chrysler hajómotort, de ne ijedjen meg senki, ha kimegy hozzá, mert még nincs műhelye, most épül. Baradlait ez nem zavarta különösképpen, öt kosárban felhordták a Zichy Jenő utcai műhelyből a motort, majd nekiindultak megkeresni Pétert.

Péter házát a város elején, nem messze a Duna parton találták meg. A házat úgy újították fel, hogy közben benne laktak. Az udvaron egy klasszikus Ford Mustang karosszériáját kalapálgatta valaki. A nappaliban egy hatalmas berni pásztorkutya feküdt, az ajtó mellé egy puska volt támasztva, biztos azért, hogy a Fordot vagy a kutyát meg tudják védeni.

Baradlai egy kicsit elbizonytalanodott, de innen már nem volt visszaút. Péter mindenesetre a körülmények ellenére meggyőzőnek tűnt, Imre célzatos keresztkérdésein is átment. Kipakolták a motoralkatrészeket egy fedett, de nyitott széferben, Imrével átnézték, hogy minden alkatrész megvan-e, megvolt. Három hét, mondta Péter, Baradlai mondjuk ebben nem nagyon hitt, de nem sürgette semmi, a hajótest úgyis Maccabinál hevert valahol.

Pontosan három hét múlva csörgött a telefon, lehet jönni a motorért. Baradlai nem hitt a fülének. Amikor leért, a motor egy hinta állványon lógott a sittes udvaron, a kifényesített blokk csillogott a napfényben, mérsékelt zajjal, egyenletesen pöfögött, miközben egy slagon keresztül kapta a folyamatos hűtővizet.

Dr. Bodolai László

 

Maccabi, a nagycsaládos hajóépítő I. rész

A Mester, a Művész és az első vízrerakás III. rész

Jég, nők, és menyhalak IV. (befejező) rész


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.