Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Különleges összeállításunkban kultúrötletekkel szolgálunk: összegyűjtöttük, milyen érdekességeket, netán szenzációkat kínálnak a világ múzeumai, mi hathat az újdonság erejével ezekben a nyári hónapokban.
A nyár az utazás, a pihenés, a kikapcsolódás ideje. Sokan azonban nem vízparton töltik szabadidejüket, hanem inkább világvárosokat, esetleg kisebb településeket fedeznek fel, és többek között múzeumokban töltődnek fel. Egy ország, egy város felfedezésekor, megismerésekor a múzeumok mindig vonzó célpontnak számítanak, ahol a művészi értékeket valamilyen tematika szerint együtt lehet megcsodálni. A legnagyobb, leghíresebb gyűjtemények a világ kulturális értékeinek legjavát tudják kínálni, mások egy-egy témakörben mutatják be a legkiválóbbat. A múzeumok – már csak azért is, hogy folyamatosan ébren tartsák az érdeklődést – állandó kiállításaik mellett gyakran időszaki tárlatokkal is vonzzák a közönséget. Bízunk benne, hogy az alábbi kultúrkalandozásunk során tippeket is tudunk adni, milyen kulturális csemegék miatt érdemes felkerekedni, felállni a munka – vagy épp a vízpart – mellől.
Amszterdam: újra fogad látogatókat a Rijksmuseum
Aki korábban már járt a Rijksmuseumban, most biztosan nem ismer rá a felújítását követően – már a bejáratnál sem: ugyanis ötemeletnyi magasságú, üvegtetős, természetes fényt kapó átriumos tér fogadja. Tíz éven át tartó felújítást követően idén tavasszal, utolsó hivatalos szerepléseként, Beatrix királynő ünnepség keretében adta át Hollandia leghíresebb és legnagyobb múzeumát. 375 millió euróból varázsolták újjá a nyolcvan teremből álló, harmincezer négyzetméteren elterülő intézményt, melyből tizenkétezer négyzetméteren helyezték el a nyolcezer kiállítási tárgyat. A németalföldi festészet kiemelkedő alkotásainak őrzésére és bemutatására először 1885-ben nyitották meg a múzeumot. Ékessége ma is Rembrandt Éjjeli őrjárat című monumentális alkotása, mely 3,8 méter magas, 4,5 méter széles és 337 kilogrammot nyom. A művet külön teremben helyezték el, ugyanoda, ahol a renoválása előtt is állt.
Rembrandt: Éjjeli őrjárat
A múzeum legérdekesebb újítása, hogy a műtárgyakat együtt állítják ki, vagyis nem választották el egymástól a szobrokat, a festményeket, a bútorokat, azokat a történelmi időszakok szerint gyűjtötték össze. Rembrandt további festményei például kortársai, barátai művei mellett láthatók, például a Herman Doomer által készített ében- és tölgyfa pohárszéke vagy Jan Lutma kagyló formájú csészéje társaságában. A legnagyobb érdeklődésre továbbra is a delfti iskola, a XVII. századi németalföldi festészet aranykorának művei számíthatnak: így Jan Vermeer, Jan Steen, Frans Hals, Gabriël Metsu alkotásai. A múzeum irányítói évente egymillió érdeklődőre számítanak, akiknek legalább másfél kilométert kellene gyalogolniuk a művek között, ha valamennyi termet szeretnék felkeresni.
Szentpétervár: Istenek hírvivői az Ermitázsban
Több mint háromszáz termében fogadja a látogatókat az Ermitázs, Oroszország legnagyobb múzeuma a Téli Palotában. A nyugat-európai festészet legjavából őriz mesés kincseket, így itáliai alkotóktól: Leonardo da Vincitől Caravaggión át Tizianóig, a spanyoloktól El Grecótól Goyáig, a flamandoktól Van Dycktól Rubensig. Európa nyugati felének művészete mindig is vezetői, gyűjtői érdeklődésének középpontjában állt. Így talán nem véletlen, hogy a novemberig nyitva tartó új alkalmi kiállítás, mely a Madarak: istenek hírnökei címet viseli, Nyugat-Európa XVI. és XIX. század közötti iparművészetét hivatott bemutatni a 307-es teremben. A görög mitológia számos madarat vértezett fel allegorikus jelentéssel, így a sast, a hollót, a pávát, a hattyút, melyek ábrázolása a művészet fontos eleme lett. Több mint száz, madarat ábrázoló tárgy – ékszer, ezüsttárgy, zománcedény, tányér, hímzés, óra, bútor, fegyver – kapott helyet a tárlaton, melyek mind-mind az itáliai, francia, német, angol mesteremberek bámulatos szaktudását bizonyítják.
Vatikán: freskók, lóerők, reneszánsz kert
Ez az első nyár, hogy a Vatikáni Múzeum látogatói előtt is nyitva áll a csaknem egyhektárnyi területen fekvő Négyszögletű kert (Giardino quadrato). Geometriai formák, formákra vágott bokrok és sok-sok virág díszíti a padokkal ellátott, őrök által vigyázott reneszánsz kertet, mely bizonyára népszerű lesz a hosszú sorállásban, valamint a múzeum termeiben megfáradt látogatók előtt, akiknek száma évente eléri az ötmilliót(!). Érdekesség, hogy a kertet ugyanaz a III. Pál pápa (1534–1549) építtette, aki Michelangelót annak idején megbízta Az utolsó ítélet monumentális freskójának elkészítésével a Sixtus-kápolna oltárfalára.
Vatikánban erre az évre újult meg a Raffaello által festett Heliodoros-terem, miután befejeződött a freskók restaurálása, a szennyeződések eltávolítása és az utolsó állványok is eltűntek. Raffaello és tanítványai 1511 és 1514 között négy jelenetet festettek a négy falra, melyek közül az egyik azt ábrázolja, ahogy Róma kapujánál megállítják az Attila vezette pogány sereget.
A pápai járművek csaknem kétszáz éves történetét mutatja be a Vatikáni Múzeum egyik új tárlata. 1825-től napjainkig láthatók azok a különleges közlekedési eszközök, amelyek a pápákat szállították. Egyedi darabnak számít XII. Leó Berlina di Gran Gala nevű, fából készült hintója 1826-ból, mely valóságos mobil trón, aranyfüsttel bevont berakásokkal.
Pápai hintó
Az első pápai autó 1909-ben érkezett Vatikánba, de X. Pius helyette még inkább a lovas hintót részesítette előnyben. Viszont 1931-től a lovakat már végleg felváltották a lóerők. A Fiat, a Graham-Paige, a Citroen, a Mercedes-Benz egyes típusai váltak pápai autókká, az első pápamobil pedig VI. Pál nevéhez fűződik, 1975-ből. Híressé mégis II. János Pál idején vált, és kiállítási tárgy is lett az a fehér 1980-as Fiat 1107 Nuova Campagnola, amelyben a pápa 1981-ben utazott, amikor merényletet követtek el ellene.
London: Pompeji élete a British Museumban
Élet és halál Pompejiben…
Szeptember 29-ig várja a látogatókat különleges időszaki kiállításával a British Museum, amely Élet és halál Pompejiben és Herculaneumban címmel a Vezúv kitörésekor, i. sz. 79-ben elpusztult települések lakóinak hétköznapjait mutatja be. A láva és hamu által konzervált, fennmaradt mozaikok, festmények, elszenesedett bútor- és ételmaradványok (kenyér, gránátalma, datolya) szerepelnek a csaknem félezer kiállítási tárgy között. Egy korabeli vagyonos ember házát is tanulmányozhatjuk: a bejáratot, az előcsarnokot, a konyhát, a kertet csakúgy, mint az árnyékszéket és a szemetesgödröt, melyben törött agyagkorsók, parfümös üvegek, elhasznált lámpák maradtak fenn. Az érdekes tárgyak között felbukkannak éjjeliszekrények, bölcsők, melyek formája nem sokban különbözik a ma használatosaktól. Szintén meglepőek azok a tárgyak, melyek még meg is hökkentették a XVIII. századi feltárásban résztvevőket: fallosszal díszített szobrok, talizmánok, szélharangok és más erotikus műalkotások is a kiállítás részei. A British Museumnak ez az idei legjelentősebb időszaki tárlata, melynek értékét az is jelzi, hogy a kiállítás tárgyainak java most először hagyta el Itáliát. A látogatókat pedig az a tény is sokkolhatja, hogy a két város hamutemetője másfélezer ember sírja, s Herculaneum kétharmada, Pompeji egyharmada még továbbra is régészeti feltárásra vár, további meglepetéseket ígérve.
Stockholm: megnyílt az ABBA Múzeum
A praktikus turista nyáron keresi fel Svédország fővárosát, amikor kellemes az idő és még a Nap sem túl korán nyugszik. A múzeumlátogatások sorába pedig idén tavasztól egy könnyedebb szórakozás is belefér, ez pedig a nemrég nyílt ABBA Múzeum. Nem is kell messzire menni az új látványossághoz, hiszen az a turisták által legkedveltebb körzetében van, a Királyi-szigeten, amely a Vasa Hajómúzeumnak, a Skanzennek, valamint a város vidámparkjának is helyet ad. No meg az új Swedish Music Hall of Fame-nek, a svéd hírességek zenei csarnokának, melynek ezentúl a főépületében emlékeznek állandó kiállítással a világhírű svéd popzenekarra.
ABBA – Búcsúszinfóniával a művészettörténetbe?
Eddig még nem hallott és látott hang- és képfelvételeket is nyilvánosság elé tárnak az interaktív kiállításon, mely a Győrben is megfordult ABBAWORLD-bemutatót váltja. Az 1970 és 1983 között működő legendás zenekar négy tagjának személyes tárgyait, színpadi ruháit, hangszereit, lemezeit lehet megtekinteni, a videofalakon a nagy négyes tagjainak portréfilmjei, koncertjei, klipjei peregnek. A zenei múzeum egyben interaktív kiállítótér is gyerekeknek és idősebbeknek egyaránt, ahol a látogatók saját maguk is megszólaltathatnak hangszereket, és kikeverhetik az egykori hangzást. E kiállítással az ABBA együttesre máig oly büszke svédek egyben azt is bizonyítják, hogy a csaknem négyszázmillió eladott albummal büszkélkedhető zenekar örök életű, még akkor is, ha egykori tagjainak haja már igencsak őszbe borult. (Igaz, jól festik, így ma is jól festenek.)
Dublin: a The Old Library könyvkincsei
Aki az ír fővárosban jár és a kultúra barátja, nem mulasztja el felkeresni a város központjában a Trinity College-ot, a híres egyetem két és fél évszázada álló épületegyüttesét, és ha már ott jár, benéz a világhírű régi könyvtárba, The Old Librarybe is, ahol több mint hárommillió kötetet őriznek. Megtekinthető leglátványosabb helyisége, a hatvanöt méter hosszú terem (melyet Hosszú teremnek is neveznek). Impozáns tölgyfapolcain a könyvtár kétszázezer legrégebbi kötetét őrzik. A könyvtár külön kiállítása a híres Kellsi könyvet (Book of Kells), a világ egyik legszebb és legértékesebb kötetét tárja elénk: a könyv lapjai felnagyítva, tablókon, jól megvilágítva is olvashatók, festményei megcsodálhatók. Az ír kódexet a IX. század elején, az Iona-szigeti kolostorban élő szerzetesek rajzolták és festették. Ugyancsak tablókon olvashatjuk el az egyes oldalakhoz fűzött történelmi magyarázatokat.
Gödöllő: Zsolnay kerámiák a Grassalkovich Kastélyban
Nem kell túl messzire utaznia annak, aki szépet és különlegeset szeretne látni, ám a hagyományos városlátogató túrákat más napokra szeretné hagyni. Elég csak eljutnia Gödöllőre, a megújult, csodálatos Grassalkovich Királyi Kastélyba, ahol már a szép barokk épület és a gondozott kastélypark is megkapó látványt nyújt. A harmincegy teremből álló állandó kiállítások egyike az építtető Grassalkovich család három generációját mutatja be, egy másik pedig a kastélynak azt a fénykorát jeleníti meg, amikor I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenőrezidenciájává vált, 1867-től. A helyreállított királyi lakosztályok – a díszteremmel együtt – immáron bárki számára látogathatók. Mivel a gödöllői kastély eredeti berendezéséből csak kevés maradt fenn, a királyi pár itt látható személyes tárgyai máshonnan származnak. A magyarok körében nagy szeretetnek örvendett Erzsébet királyné előtt emlékkiállítás tiszteleg. Sisi, valamint felolvasónője lakosztályban állították ki a királyné életének magyarországi időszakát felidéző emlékanyagokat.
2013 májusától szeptember végéig tart nyitva az épületben a Zsolnay kerámiák – A hasznosságtól a szépségig című tárlat, mely felvázolja a pécsi Zsolnay-gyár művészi törekvéseit. Nem csupán a szecessziós kerámiákat mutatja be, hanem megjeleníti a XIX–XX. század fordulója körüli Zsolnay-korszakot is, mely összefüggésbe hozható a Habsburg-család uralkodói szakaszával, így a kastéllyal is. Olyannyira, hogy kiállították azt a mosakodókészletet is, amelyet Pécsett eredetileg Ferenc József használatára készítettek. Zsolnayék gyára maradandót alkotott a kerámiaiparban, miközben ipari tárgyai a művészet rangjára emelkedtek. Zsolnay Vilmos találmányai, a porcelánfajansz és az eozin (a kerámiák fémesen csillogó, színes máza) páratlan lehetőséget teremtettek a tárgyak színének és formájának alakítására. Portréval díszített tálak, szépen tervezett, egyedi tányérok, kerámiára festett tájképek, szoborszerűen megformált, különleges máztechnikával készített vázák bizonyítják, miként sikerült a művészi, esztétikai élményt a mindennapok részévé tenni. A kiállítás anyaga elsősorban a pécsi Janus Pannonius Múzeum Zsolnay-gyűjteményéből és néhány budapesti közgyűjteményből érkezett Gödöllőre.
Kismarton, Fraknó: vendégségben az Esterházyaknál
Egyszerre négy kiállítást is élvezhet az, aki vendégségbe utazik az ausztriai Kismartonba (Eisenstadt), és meglátogatja Burgenland legjelentősebb kulturális műemlékét, a szép barokk Esterházy-kastélyt. A négyszáz éves múltra visszatekintő Esterházy család barokk ékszergyűjteménye először tekinthető meg a nagy restaurálási munkálatokat követően. Aranyból, ezüstből készült, rubinnal, zafírral, gyémánttal ékesített láncok, nyakékek, brossok, valamint gyöngyök árulkodnak az ékszerek viselőiről és egyben a XVII–XVIII. századi magyar arisztokrácia ékszerviselési szokásairól. A gazdagon díszített ékszerek mellett láthatunk festményeket az ékszerek gazdáiról, és rajzokat az ékszertervekről. Ez utóbbiak nagy segítségre voltak a restaurálási munkálatokban. Olyannyira, hogy a hiányzó részeket könnyebben tudták pótolni. Érdekesség, hogy részben olyan gyöngyökkel és kövekkel helyettesítették őket, amelyek a családi gyűjteményben voltak fellelhetők. A tárlaton egy vitrinben azok a bársonnyal bélelt dobozok is helyet kaptak, melyekben tulajdonosaik féltett kincseiket tartották.
Az Esterházy-palota
Hercegnői lakosztályok a címe annak kiállításnak, amely a kastély úrnőinek lakosztályait, berendezési tárgyait mutatja be. Az épület nyugati szárnyának felújított termeiben Maria Josefa Hermenegilda, Maria Theresia és Lady Sarah Frederica magánéletének egy szelete rajzolódik ki előttünk. Emellett feltárul az egykori társalkodónők és szolgálók lakhelye is.
A Haydn Explosiv 2013 című tárlat az idén háromszáz éve elhunyt I. Esterházy Pál hercegre emlékezik, a dinasztia egyik legjelentősebb egyéniségére, és megidézi a muzsikakedvelő Harmonia Caelestis című, vallási témájú dalokat feldolgozó zeneművét. Látható a mű eredeti kiadása, a herceg augsburgi műhelyből származó értékes orgonája, s néhány, eddig nyilvánosság elől elzárt portré a hercegi család tagjairól.
Míg a lakosztályok és az ékszerek elsősorban a nők figyelmét ragadják meg, a férfiak érdeklődését talán a kastély több mint háromszázharminc éves pincéje, Ausztria legnagyobb bormúzeuma kelti fel jobban. A hétszáz érdekes kiállítási tárgy a burgenlandi bortermelésről nyújt történelmi áttekintést, és itt látható a tartomány legnagyobb fennmaradt boroshordója és legrégebbi szőlőprése.
Soprontól félórányi autózással érhető el a XIV. században épült Fraknó vára, mely három évszázaddal később került az Esterházyak birtokába. Tavasztól tekinthető meg itt az Esterházy-fegyvergyűjtemény Győztes csaták és koronázások címmel, mely az arisztokrata család háromszáz éves hadtörténetével ismertet meg, tíz teremben. Európa egyik leggazdagabb magántulajdonban lévő fegyvergyűjteményével ismerkedhetünk meg – dísz- és vadászfegyverekkel –, s koronázási zászlók sora, a kontinens egyedülálló üveggránát-gyűjteménye ékesíti a tárlatot. A várban negyedik alkalommal rendezik majd meg a Puskaporos Történelmi Fesztivált szeptember 21-én és 22-én, amikor történelmi csatajelenetekkel idézik meg az egykoron a törökök ellen vívott harcokat.
Jeruzsálem: Nagy Heródes újra a középpontban
Nagy Heródes: a király utolsó utazása – ez a címe annak nagy sikerű kiállításnak, melynek a jeruzsálemi Izrael Múzeum ad otthont. A 2014 elejéig látogatható időszaki régészeti tárlat szenzációja Heródes vörös kőből készült koporsója, de emellett falfestmények, mozaikok, és kétszázötven korabeli tárgy is látható, sőt a király tróntermének rekonstruált részletei is visszarepítik a látogatót a történelmi múltba. Ellentmondásos személyiség volt Heródes, a római birodalom szentföldi helytartójaként ismert zsidó király, aki i. e. 37-től i. sz. 4-ig uralkodott, és hetven esztendőt ért meg. 2007-ben, negyvenéves kutatómunkát követően találták meg az egykori uralkodó sírhelyét a Heródium erődítmény feltárása közben. Josephus Flavius ókori történetíró is említést tett a sírról, melyet a Heródes két palotája között lévő területen találták meg, azon a részen, melyet korábban nem kutattak. Az összetört sírt az Izraeli Múzeumban rekonstruálták. Heródes kegyetlenségéről volt híres, de emellett nagy építkezéseiről, és egyébként jó ízléséről is. Ő építtette fel a jeruzsálemi Óvárost ma is körülvevő falat, a második jeruzsálemi templomot (melynek része a Siratófal, a zsidó vallásgyakorlás legszentebb helye), de nevéhez fűződnek Caesarea és Maszada palotái, erődítményei is.
Madrid: A Prado rejtett szépségei
Májustól novemberig látható a Pradóban a Jerónimus épületrész A és B termében a Rejtett szépség című időszaki tárlat, amely a múzeum gyűjteményéből kétszázötven kisméretű festményt gyűjtött össze. A kis méretben készített művekkel a cél részben az volt, hogy tulajdonosai kis helyen tudják tartani, részben viszont egy nagyobb kép előtanulmányaiként is szolgálhattak.
Velazquez: Az udvarhölgyek
Megtekinthetők hordozható kis oltárképek a XIV. századból, itáliai esküvői ládikákra festett mitológiai jelenetek a XV. századból, kis tájképek egy évszázaddal későbbről, portrék a XVII. századból vagy Murillo vázlatai ugyanebből a korszakból. A XVIII. század már a kisméretű festmények divatját hozta el, így Watteau és Goya munkái nyomán idézi fel a tárlat a kort. A XIX. századot munkáikkal Vicente López és Mariano Fortuny képviselik. Persze, ha már a Pradóban járunk, szinte kötelező felkeresnünk a spanyol festészet remekműveit: Velázquez, Ribera, Zurbarán, Murillo, Greco, Goya alkotásait. De az olaszokat sem igen szabad kihagyni, így például Tiziano és Tintoretto festményeit.
| Online galériák |
|---|
|
Egyes múzeumok legértékesebb alkotásai az interneten is megkereshetők, megnézhetők. (Kereshetők például a művész neve, a mű címe, vagy az ábrázolt személy, tárgy, témakör szerint is.). Az utazó így előre tudhatja, mely múzeum melyik termében tekinthetők majd meg kedvenc alkotásai, amelyeket a sok ezerből szeretne megtekinteni. Netán kinagyítva, utólag is tanulmányozhatja kedvelt festményét, annak képét akár le is töltheti számítógépére. Emellett megtudhatja a mű pontos méretét, elkészítésének körülményeit, az ábrázolt esemény pontos történetét. A Vatikáni Múzeum online-gyűjtemény oldaláról (Collections Online) virtuálisan felkereshetjük a kiállításokat, vagy épp a Síxtus-kápolna csodás freskóinak képét tanulmányozhatjuk: külön elemezhetjük az oldalsó falakat vagy a mennyezetet, és olvashatunk arról, mit ábrázolnak az egyes jelenetek. Aki nem jut el a Pradóba, az Ermitázsba vagy Vatikánba, a világhálón tehet képzeletbeli kirándulást kiszemelt múzeumába. Néhány online galéria elérhetősége az interneten: |
A cikk az Ügyvédvilág 2013 július-augusztusi számában olvasható.
