Népszavazás a Nőkért!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi a közös bennük? Bangó Margit, Bárdos Deák Ágnes, Bódis Kriszta, Endrei Judit, Heller Ágnes, Hernádi Judit, Dr. Kardos Julianna, Kútvölgyi Erzsébet, Láng Zsuzsa, Pataki Ágnes, Petschnig Mária Zita. Nem csupán az, hogy nők, hanem az is, hogy közös ügyért harcolnak és benyújtói a Népszavazás a Nőkért! civil kezdeményezésnek, amelynek hátterét a Nők a pályán egyesület biztosítja. Céljuk, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlőséget a közéletben és a politikai élteben is érvényre juttassák. Azaz az úgynevezett női kvóta bevezetése a magyar parlamentben is.

A férfiközpontú magyar politikai elit ellenérdekelt a női kvóta bevezetésében, hiszen az súlyos egzisztenciális konfliktusokat vetne fel a pártokon belül. A társadalom részéről nem jelentkezik komoly nyomás a női részvétel fejlesztésére a rögzült nemi szerepek és a női civil szervezetek e témában mutatott megosztottsága miatt. Ha az Országgyűlés tagjai továbbra sem hajlandóak tárgyalni a törvényjavaslatról, nem marad más út a figyelem felhívására, mint a népszavazás elindítása. Mivel a kezdeményezők tisztában vannak azzal, hogy a népszavazás nagyon sokba kerül, őszintén remélik, hogy a Tisztelt Ház figyelembe veszi a törvényjavaslatot, ami amúgy Európai Uniós szabályozás is – olvasható a honlapjukon.

– Több mint egy éve nyújtottuk be az Országos Választási Bizottságnak a népszavazási kezdeményezésünket. Célunk, hogy 200 ezer hiteles aláírást gyűjtve népszavazásra kerüljön a kérdés: egyetért-e a magyar társadalom azzal, hogy a politikai pártok listáján 50 százalékban nők szerepeljenek? Azaz a cipzár elv szerint egy férfi jelöltet egy nő követ, így érnénk el, hogy a Parlamentben 25 százalék legyen a női képviselők aránya. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos probléma egyik alapvető oka, hogy a nők érdemben nem szólhatnak bele a róluk szóló döntésekbe – mondja Rajnai Gitta a Népszavazás a Nőkért mozgalom szóvivője. – De nem egy emancipált, elnyomott kisközösség vagyunk – szögezi le. A világban az a trend, hogy egyre több a női képviselő, hazánkban azonban pont fordított a helyzet. Eddig 10-11 százalék, jelenleg 9 százaléknyian foglalnak helyet az Országgyűlésben. Nem kell, hogy ennyire harcias és agresszív legyen a politika, lehet a nők világa is. Kimutatható: minél nagyobb a döntéshozatal és a hatalom, annál kevesebb a nő a politikai és a gazdasági életben is. A kisvárosok vagy falvak vezetői között, valamint a középvezetők szintjéig szép számmal találhatunk hölgyeket, de följebb már csupán elvétve. A politika minta, amely lefelé is sugároz, kihat a társadalom gondolkodására, viselkedésére, kultúrájára. A női témákat, mint például az otthonszülés, a bölcsődei ellátás, a fizetési egyenlőségek, nem tudja csupán 9 százalék képviselni a Parlamentben. Ennek megváltoztatásért dolgozunk és gyűjtünk aláírásokat az ország különböző pontjain.

 

Svédországban 48 százalék, Dániában 39 százalék, Magyarországon 9 százalék a nők aránya a politikában. Ezzel európai viszonylatban az utolsók vagyunk, az öszes országot tekintve pedig a 110.-ek. Az Európai Unió 27 tagállamából 22-ben alkalmaznak hasonló szabályozást a nők politikai részvételi arányának elősegítése érdekében. A népszavazás a nőkért kezdeményezést különleges fotókkal népszerűsíti például Till Attila és Heller Ágnes, Péterfy Bori és Fliegauf Benedek, Tóth Vera és Szabó Győző. A képeken – a megszokottól eltérően – a férfiak pózolnak meztelenül, felhívva a figyelmet a nők kiszolgáltatottságára.

Krausz Viktória

---